195611. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként azolil-acetofenon-oxim-éter származékokat tartalmazó növényi növekedést szabályozó szer
5 195611 6 I. táblázat A hatóanyag száma ing/edény hatóanyag Relatív magasság, % _ _ 100 A 1,5 99,2 6 84,8 B 1,5 99,5 6 94,0 131. 1,5 73,2 6 71,6 142. 1,5 79,2 6 73,2 255. 1,5 77,4 6 71.9 276. 1,5 70,1 6 70,1 II. táblázat A hatóanyag száma mg/edény hatóanyag Relatív magasság, % __ _ 100 A 1.5 93,4 6 93,4 B 1,5 95,3 6 95,3 131. 1,5 86,8 6 77,2 142. 1,5 92.9 6 92,9 255. 1,5 87.9 6 84,3 276. 1,5 84,3 6 84,3 Az (1) általános képletű hatóanyagok gyomirtó hatását növényházban vizsgáltuk. Tenyészedényként 1,5 t% ■ humuszt tartalmazó agyagos homokkal töltött 300 inl-es műanyag virágedények szolgáltak. A növények magvait fajtánként elkülönítve sekélyen vetettük el. A kikelés utáni kezeléshez közvetlenül a vetés után a hatóanyagokat tartalmazó szereket — készültek a III—V. példák szerint — a talaj felületére juttattuk. A szert vízben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk, és finom porlasztást! fecskendővel permeteztük. A felhasznált mennyiség 3,0 és 1,0 kg/h'a hatóanyag volt. A szerek kijuttatása után az edényeket kissé megloesoltuk, hogy a csírázást és a fejlődést elősegítsük. Ezután az edényeket átlátszó műanyagtetővel lefedtük, míg a növények kihajtottak. A lefedés elősegítette a magvak egyenletes csírázását, amennyiben ezt a hatóanyagok nem befolyásolták. \ kikelés utáni kezeléshez a kísérleti növényeket jell güknek megfelelően hagytuk 3—15 cm magasra nőt i és a kezelést ezután végeztük. A kikelés utáni kezeléshez a szója és rizs haszonnövényt tőzeggel dúsított talajon tenyésztettük, hogy fejlődésüket kedvezőbbé tegyük. A kikelés utáni kezelést vagy közvetlen il vetett és ugyanabban az edényben fejlődött növényeken végeztük vagy a növényeket először kihajtatluk, majd a kezelés előtt néhány nappal ültettük át a kísérleti edényekbe. Lefedést nem alkalmaztunk. A felhasznált mennyiség például 1,0 kg/ha hatóanyag volt. \ kísérleti edényeket növényházban tartottuk; a melegkedvelő növényfajokat 20—30°C-on, a mérsékeltebb hőigényűeket 15—25°C-on. A kísérleti időszak 2-4 hét volt. Ezalatt a növényeket ápoltuk és kiértékeltük a kezelésre mutatott viselkedésüket. A kiértékelést 0-tól 100-ig terjedő számsor alapján végeztük. 0 azt jelenti, hogy nincs károsodás és a növények rendesen fejlődtek, 100 jelentése, hogy a magva! nem keltek ki, illetve legalább a föld feletti részek teljesen elpusztultak. A növényházi vizsgálatokat a következő növényeken végeztük: Amaranthus spp., Centaurea cyanus, Clunopodium album, Echinochloa crus-galli, Galeopsis spp., Galium aparine, Glycine max,Ipomoea spp., Lantom amplexicaule, Lolium multiflorum, Ly coper sicon lycopersicum, Mercurialis annua, Stellaria media, Triticum acstivum. Viola spp., Zca mays. A 131,, 153.. 166. és 192. hatóanyagokat tartalmazó szerek 3,0 kg/ha hatóanyag-mennyiségben alkalmazva kikelés utáni kezelés esetén jelentős - 80- —100 %-os - gyomirtó hatást fejtettek ki széleslevelű és fűszerű gyomokra. A 166. hatóanyagot kikelés után 0,5 kg/ha menyny .ségben alkalmazva vagy a 133., 142., 143., 150. és 167. hatóanyagot 1,0 kg/ha mennyiségben alkalmazva haszonnövény-ültetvényekben a nemkívánatos növényiket szelektíven — 90-100 %-osan — irtották. A 166. és 204. hatóanyag 2,0 kg/ha mennyiségben irt rtta a széleslevelű gyomokat. A III. táblázatban mutatjuk be a széleslevelű gyomokat irtó hatást búza haszonnövényben kikelés utáni kezelés esetén. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 10
