195593. lajstromszámú szabadalom • Fényforrás, különösen közvilágítási és ipari felhasználásokhoz

195; 593 2 A találmány tárgya fényforrás, különösen közvilá­gítási és ipari felhasználásokhoz, amelynek gázkisülőcsöve, ezt körülvevő cs keményüvcgből kialakított többrészes bu­rája, a bura belső felületének egy részén kialakított tükrö­ző felülete, mechanikai rögzítő szerve és villamos csatla­koztató szerve van. Jó fényhatásfokuk cs nagy élettartamuk miatt közvilágítási és ipari világítási célokra elterjedten használ­nak gázkisüléses lámpákat. A közvilágítási lámpaházakat általában nagy magasságban, oszlopok végére telepítik és elsődleges szempont minél nagyobb útszakasz minél egyenletesebb megvilágítása. Az ehhez megkívánt kettős . legyezőszerű fényeloszlási jelleggörbét a lámpabura mö­gött elhelyezett, fényvisszaverő felülettel ellátott lemezek­ből álló .tükrökkel és általában a lámpaház vízszintes vagy enyhén felfele irányuló elrendezésével valósították meg. Jellegzetesen ilyen megoldást képviselnek az ELCO Villa­mos Készülékek és Szerelési Anyagog Gyára által RRT- 70 típuselnevezésscl forgalmazott lámpaházak. A közvilágításra használt ilyen lámpaházak eseté­ben a fényforrások élettartama rövidebb a lámpaház élet­tartamánál, így a szerkezet változatlanul hagyása mellett fényforráscscrcre számítani kell. Az ilyen lámpák szabadtéri felhasználásából követ­kezik, hogy felületükön a légköri szennyeződésből szár­mazó porosodás, lerakódás alakul ki, mely az eredő fény­hasznosítást károsán befolyásolja. A lámpaház burája a szennyeződés ellen nem tud hatásos védelmet nyújtani, mert a por, szennyeződés a réseken keresztül a belső tér­be beáramlik és a különböző hőmérsékleti hatások ered­ményeként a szabad felületekre lerakódik. A közvetlenül lefelé sugárzott fény a fényforrás burájának külső felületén áthaladva a szennyezés által ve­szít intenzitásából, és a lámpaház külső védőburáján való keresztiilhaladáskor további két szennyezett /külső- bel­ső/ felület okoz intenztiáscsökkencst. A reflektált suga-' rak ezenkívül még a tükör szennyeződése miatt is tovább csillapodnak. A fényforrás beszerelésekor, valamint a működés során a lámpaházat erő különböző mechanikai behatások eredményeként a fényforrás cs a tükör realatív helyzete változhat és ez a fényeloszlási jelleggörbét lényegesen be­folyásolja. Az elterjedten használt közvilágítási lámpaházak­nál éppen az egyszerű cserélhetőség érdekében a fényfor­rás mechanikai rögzítése és villamos csatlakoztatása együt­tesen van megoldva, általában valamilyen szabványos csa­varos foglalat alkalmazásával. A csavaros foglalatok alkal­mazása a szerkezeti méreteket növeli. A pontos mechani­kai rögzítés és a kedvező villamos csatlakoztatás továbbá sokszor egymásnak ellentmondó követelményeket támaszt a foglalattal és a konstrukcióval szemben. Megfelelő kompromisszum csak a méretek további növelésével bizto­sítható. Mar ismeretesek keményüveg burájú fényforrások, melyek használata a lámpaház burát elvileg feleslegessé te­heti, mert az ilyen üvegek a szabadtéri felhasználásnál je­lentkező terhelést is elviselik. Külső bura nélküli közvilá­­* gítási lámpaházak mégsem tudtak elterjedni, mert a fény­forrás mögött elhelyezett tükörre jutó széltcrhelés és szennyező hatás a külső bura elhagyásával fokozottan nö­vekszik. Általános lakásvilágítási célra elterjedten használ­nak belső tükrözéssel ellátott fényforrásokat, itt azonban a tükröző burafelület a fénykibocsátó elem (izzószál, ki­1 sülőcső/ korúi forgásszimmetrikusán helyezkedik el és a fénykibocsátás iránya a fénykibocsátó elem hossztenge­lyének irányába esik. A közvilágítási lámpaházaknál megkívánt fényel­oszlási jelleggörbe olyan gázkisülési cső elrendezést igé­nye], ahol az előrevetített közvetlen fény a cső palást­jára merőlegesen halad a megvilágítandó térrészbe. A találmány feladata olyan fényforrás létrehozá­sa, mely elsősorban közvilágítási és ipari világítási felhasz­nálások esetén jobb rendszer fényhasznosítást, nagyobb időbeli stabilitást és kisebb össztérfogatot igényel. A kitűzött feladat megoldáshoz az a felismerés vezetett, hogy a fényforrások gyártási technológiája már olyan élettartamot biztosít, amely a mechanikai és opti­kai szerkezetekével összemérhető. Ilyen feltételek mellett érdemes a hagyományos konstrukciós eleveket felülvizs­gálni és az eddig elkülönített fényforrás és mechanikai­­optikai szerkezetek egyesítésének lehetőségét elemezni. Ha a fényforrást még a burán belül a kívánt fény­elosztási görbét biztosító tükörrel látjuk el, akkor a fény­forrás és a tükör egyetlen kompakt, egységet képez. A megkívánt fényeloszlás—jelleggörbe miatt a körszimmetri­kus hagyományos fényforrás konstrukcióval felkeli hagy­ni és az eddigi közös mechanikai rögzítést és villamos csatlakoztatást cl kell különíteni. A megnövelt élettartam erre minden további nélkül lehetőséget ad, sőt ebből szá­­; mos konstrukciós előny is származik. A találmány tárgya tehát fényforrás közvilágítási cs ipari felhasználásokhoz, amelynek gázkisülőcsövc, ezt körülvevő és keményüvcgből kialakított burája, a bura belső felületének egy részén kialakított tükröző felülete, mechanikai rögzítő szerve és villamos csatlakoztató szer­ve van. A találmány szerinti fényforrást az jellemzi, hogy burája egy csatlakozási síkban egymáshoz kapcsolt első félrészből cs hátsó félrészből van kiképezve, mindkét fél­­rész legfeljebb két szimmetriasíkra szimmetrikus, a gázki­­úilöcsö a II szimmetriasíkban van elhelyezve és kivezetői révén a hátsó félrés/hez van kapcsolva, a tükröző felület, előnyösen tükörbevonat pedig a hátsó félrész belső felü­letén van kiképezve.. A fényforrás egy előnyös kivileli alakjánál a hátsó félreszben belülről homorú, á középvonal mentén egymás­hoz középső gerincben csatlakozó két öblös mélyedés van kiképezve. Mechanikai rögzítés szempontjából előnyös, lia a fényforrásnak három felerősítő támasza van, melyek a hátsó félrészből közvetlenül a csatlakozási sík közelében vannak kialakítva. A fényforrásnak előnyösen a csatlakozási síkban legömbölyített téglalaphoz hasonló profilja van, az első és hátsó félrészeknek a téglalap rövid oldalával párhuzamos, a csatlakozási síkra merőleges keresztmetszetének görbü­leti sugara kisebb, mint az erre merőleges síkban mérhető görbületi sugár. A találmány szerinti fényforrást a továbbiakban egy kiviteli példa kapcsán, a rajzmelléklet alapján ismer­tetjük részletesebben. A rajzmellékleten az 1. ábra: a találmány szerinti fényforrás előlnézete," . -2. ábra: az 1. ábra II—II vonala /II szimmetriasíkja/ mentén vett metszet, 3. ábra: az' 1. ábra 111-111 vonla /Hí szímmetríasíkja/ mentén vett metszet, 4. ábra: két gázkisülőcsövet tartalmazó fényforrás egy­szerűsített vázlata, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents