195584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés kondenzátorban tárolt villamos energia meghatározására

1 195; 584 2 A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés kondenzátorban tárolt villamos energia meghatározására, különösen villamos robbantógépek üzemképességének vizsgálatára. A villamos gyutacsok indítására alkalmas robbantógépek fontos jellemzője a szolgáltatott összener­­giának a gyújtóáramkör egységnyi ellenállására vonatkoz­tatott értéke, az úgynevezett indító vagy fajlagos energia, amely definíció szerint T Ef = / i(t)2dt 0 A fajlagos energiát ismert módon úgy határozzák meg, hogy a robbantógép kapcsait a névleges terhelő ellenállás­sal zárják le ( ez a gépre kapcsolt gyújtóáramkör legna­gyobb megengedett ellenállása), rögzítik az áram - idő függvényt, és ebből a fenti definíciónak megfelelően gra­fikus módszerrel számítják ki a keresett értéket. Az integ­rálási idő a villamos gyutacsokra érvényes előírásoknak megfelelő 4 msec. Ez az ismert módszer igen körülményes és hossza­dalmas, szakképzett munkaerőt és speciális mérőeszkö­zöket igényel. A gyutacsok biztonságos indítása érdeké­ben a robbantógépnek legalább 4 mJ/ohm indító ener­giát kell szolgáltatnia. Ennek a feltételnek a teljesülését igen fontos lenne üzemi körülmények között, rutinszerű­en ellenőrizni, jelenleg azonban ehhez nem allnak rendel­kezésre megfelelő eszközök. A robbantógépek hibás mű­ködése számos súlyos baleset forrása volt már a bányászat­ban. Az évenkénti hatósági ellenőrzésen túlmenően szük­séges volna használatbavétel előtt minden robbantógépet megvizsgálni. A találmány feladata olyan, egyszerű és olcsó megoldás létrehozása, amely különösebb szakértelem nél­kül lehetővé teszi a robbantógépek üzemkészségének gyors és megbízható ellenőrzését. A feladat megoldása egyrészt olyan eljárás konden­­zátorban tárolt villamos energia meghatározására, külö­nösen villamos robbantógépek üzemkészségének vizsgá­latára, amelynek során terhelő ellenálláson át kisütjük a kondenzátort, és a kisütés kezdetétől meghatározott ide­ig integráljuk a terhelő ellenálláson át folyó áram négyze­tével arányos jelet, és amelynél a találmány értelmében az áram négyzetével ' arányos jelet energia-hőmérséklet átalakító és ezzel termikusán csatolt hőmérséklet-feszült­ség átalakító segítségével fcszültségjellé alakítjuk, és a ka­pott feszültségjel csúcsértékét rögzítjük és/vagy kijelezzük. Előnyös, ha az energia—hőmérséklet átalakító és a hőmérséklet—feszültség átalakító hőmérsékletét a kisütést megelőzően állandó — célszerűen a környezeténél magas­­sabb — értéken tartjuk. A feladat megoldása másrészt olyan kapcsolási elrendezés, amelynek a vizsgált kondenzátor és a terhelő ellenállás közé iktatott kisütő kapcsolója, továbbá a terhe­lő ellenállás feszültségesését érzékelő eszköze van, és amelynél a találmány értelmében az érzékelő eszköz kime­nete első vezérelt kapcsolón át energia—hőmérséklet átala­kító bemenetére van csatlakoztatva, és az energia-hőmér­séklet átalakítóhoz ezzel termikusán csatolt hőmérséklet­­feszültség átalakító van társítva, amelynek kimenete erősí­tőn átkijelző egységre van csatlakoztatva. Előnyös, ha a hőmérséklet - feszültség átalakító ki­meneté referenciafeszültsgére kapcsolt különbségképző áramkörön és teljesítményerősítőn, valamint második ve­zérelt kapcsolón és összegező áramkörön át vissza van csa­tolva az energia—hőmérséklet átalakító bemenetére. Előnyös továbbá, ha az első vezérelt kapcsoló első időzítő áramkörrel, a második vezérelt kapcsoló második időzítő áramkörrel van összekötve. Végül előnyös, ha az erősítő és a kijelző egység kö­zé csúcsértéktartó áramkör van iktatva. A találmányt a következőkben a csatolt rajzon vá­zolt kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Az ábra a példa szerinti kapcsolási elrendezés tömb vázlata. A bemutatott kapcsolási elrendezésnek RG rob­bantógép kimenő kapcsaira csatlakoztatott RT ellenállása van, amely egyúttal a rajta eső feszültséggel arányos jelet érzékelő 7 eszközt képez. Ennek kimenete első vezérelt KI kapcsolón és összegező 9 áramkörön át la energia­­hőmérséklet átalakító bemenetére van csatlakoztatva. Az la energia-hőmérséklet átalakítóhoz vele szoros termikus csatolásban levő lb hőmérséklet-feszültség átalakító van társítva. Az la energia-hőmérséklet átalakítóval termiku­sán csatolt lb hőmérséklet—feszültség átalakító lehet pél­dául diszkrét vagy hibrid technológiával előállított, disszi­­pált teljesítménnyel szabályozható PTK vagy NTK ellen­állás vagy integrált áramkör chip-jén szoros termikus csa­tolásban álló tranzisztorokból kialakított elrendezés. Az lb hőmérséklet—feszültség átalakító kimenete váltakozó feszültségű 2 erősítőn és csúosértéktartó 3 áram­körön át kijelző 8 egységgel van összekötve. Az lb hőmérséklet—feszültség átalakító kimenete ugyanakkor különbségképző 10 áramkörön, 4 teljesít­ményerősítőn, második vezérelhető K2 kapcsolón és az összegező 9 áramkörön át vissza van csatolva az la ener­gia-hőmérséklet átalakító bemenetére. A különbségkép­ző 10 áramkör UREF referenciafeszültségre van csatla­koztatva. A KI kapcsoló vezérlő bemenete első időzítő 5 áramkör kimenetével, a K2 kapcsoló vezérlő bemenete második időzítő 6 áramkör kimenetével van összekötve. Az időzítő 5, 6 áramkörök bemenetéi a terhelő RT ellen­állásjelet adó kimenetével vannak összekapcsolva. A bemutatott kapcsolási elrendezés a következő­képpen működik: Az RG robbanlogép C kondenzátorában tárolt energia a K robbantó kapcsoló zárásakor a terhelő RT el­lenállásra kapcsolódik, és azon keresztül kisül. Az RT el­lenálláson megjelenő U(t) feszültségimpulzus felfutó élé­nél a KI kapcsoló t, időtartamra ( 4 msec ) zár, és TJ(t) arányos a.U(t) részét az la energia—hőmérséklet átalakí­tó bemenetére kapcsolja. Az lb hőmérséklet—feszültség átalakító a létrehozott AT(W) hőmérséklet változást AU (T) feszültségváltozássá alakítja. A külső hőmérséklet ATk változása zavaró jellemzőként hat a rendszerre. Ezért a K2 kapcsoló zárt állapotában hatásos szabályozó (visszacsatoló) kör az átalakító kimenőjelét adott hőmér­sékleti intervallumban T0 > TK hőmérsékletnek megfele­lő U(T0)= UR|. j.. értéken tartja. A mérendő jel megjelenésekor az első időzítő 5 áramkör zárja a KI kapcsolót, a második időzítő 6 áram­kör pedig nyitja a K2 kapcsolót, és visszacsatoló hurkot t^ időtartamra megszakít^ ( t2 > >11 ). Az átalakító ki­menetén megjelcnőiAJUkj feszültségváltozás erősítés után a csúcsértéktartó 3 áramkörbe jut. A tárolt jel szintjo az analóg vagy digitális kijelző 8 egységen olvasható le. A 12 időtartam elteltével a K2 kapcsoló zár, és a termikus átalakító hőmérséklete felveszi az állandósult állapotra jellemző referenciaértéket. 5 10 t5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents