195544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás papíripari felhasználásra alkalmas rostok előállítására
3 195 544 4 ipari célra alkalmas rostot nyerünk, ha a vegyes releasepapír osztályozását nem a papíripari szakmai gyakorlat szerint természetesen végzett rostokra és szennyező anyagokra bontással végezzük el, hanem a vegyes releasepapírból kiválogatjuk a kezelt, nemesített oldalán max. 10 g/m1 2 Cobb-értékű, és min. 20-as Dennison-számú, a kezeletlen oldalán pedig min. 10 g/m2 Cobb-értékű fajtákat. S az így kapott rostanyagot a fenyőcellulózokra jellemző módon 20—30 percig áztatjuk és foszlatjuk, illetve a lombos cellulózokra jellemző módon 30—80 kWh/t rost energiával 25—35 SR°-ra őröljük, akkor az így előállt rostszuszpenzió papírgyártásra jól felhasználható. Tehát a release-papír szétválogatásával papíripari célra alkalmas, ismert papíripari módszerek sajátos kombinációja esetén jól felhasználható rostot nyertünk. Meglepő tapasztalatunk volt, hogy jóllehet a releasepapír a nemesített oldala felől vízálló és nem veszi fel a vizet, de a másik oldaláról olyan mennyiségű víz felvételére volt képes a kiválogatott fajtája, mintha nem is lenne felületileg kezelve egyáltalán; a szükséges áztatási és foszlatási idő azt mutatja, hogy az egyoldali nedvesíthetősége ellenére nem vesz fel kevesebb vizet, mint a mindkét oldalról nedvesíthető papírok. Sőt nem is volt kedvező az az eset, amikor a nemesített felület vízfclvétele: 10 g/m2 Cobb-értéknél nagyobb volt. Ekkor a szilikonréteg apró, a felhasználást akadályozó szennyeződéssé esett szét, míg ennél kisebb Cobb-értékek esetében a rostokat nem szennyező módon mechanikailag diszpergálódott, olyan finom részecskékre, amely sem árnyalatot, sem szennyeződést nem idézett elő a releasepapírból származó rostokból előállított papírok esetén. Nem várt hatás volt az is, hogy a nemesített felület felületi szilárdságának legalább 20 Dennison-számnak kellett lennie, hiszen ennek minél magasabb értékének egyre inkább akadályoznia kell a foszlatást. Ehelyett ennél alacsonyabb értéke volt káros, amely szintén ki nem osztályozható, apró szennyeződések keletkezéséhez vezetett. A kiválogatott release-papír - fenyőcellulóz építőkövei által elvárt módon, egyoldalú nemesített volta ellenére — a fcnyőccllulózok esetén szükséges 20 -30 perces áztatási időt igényelte, szemben a rövid rosti! lombos, vagy szalma cellulózok által igényelt 10 -20 perccel. Az áztatással-foszlatással előállított szuszpenzió őrlését azonban — hosszú rostú, fenyőcellulóz volta ellenére — a rövid rostú, lombos- vagy szalmacellulóz esetén szükséges 30—80 kWh/t rost őrlési energiával kellett őrölni, míg a fenyőcellulózok általában 80—150 kWh/t-t igényelnek. A találmány szerinti eljárás részleteit, a találmány megvalósíthatóságát, az eljárással biztosítható előnyös hatásokat az alábbi kiviteli példák szemléltetik. 1. összehasonlító példa Laboratóriumi Valley-hollandiban 2 óra áztatás, és 1 óra foszlatás (ez megfelel a nagyüzemi pulperekben kb. 20—30 perces áztatási-foszlatási időnek) után 80 N súlyerővel 20 percig őröltük (ez 50 kWh/t rost őrlési energiának felel meg) a kezeletlen oldalán 5 g/m2, a kezelt oldalán 0 g/m2 Cobb-értékű és 20 fölötti Dennisonszámú release-papír mintát. A rostot nem sikerült annyira foszlatni és őrölni, hogy belőle Rapid-Köthen lapképzőn lapot lehessen előállítani. 2. összehasonlító példa Mindenben az 1. összehasonlító példa szerint jártunk el azzal az eltéréssel, hogy a release-papír kezeletlen oldalának 25 Cobb-értékű, kezelt oldalának 15 Cobb-értéke, és 18 Dcnnison-száma volt. A Rapid-Köthen lapképzőn készített lap 1—3 mm átmérőjű, filmszerű szennyeződéseket tartalmazott. 1. példa Mindenben az 1. összehasonlító példa szerint jártunk el azzal az eltéréssel, hogy a kezeletlen oldalán 15 g/m2, a kezelt oldalán 10 g/tn2 Cobb-értékű és 20 fölötti Dennison-számú release-papírt alkalmaztunk, különböző őrlési idők után mértük a rostszuszpenzió őrlésfokát (SR°), a szuszpcnziókból a laboratóriumi Rapid-Köthen lapképzőn készített lap szilárdságának jellemzésére a szakadási hosszát (km), illetve a fehérségét és az opacitását mértük. őrlési idő őrlésfok szakadási hossz fehérség opacitás perc SR° km % % 10 21 3,8 73 98 20 33 5,5 73 98 40 62 5,7 70 99 2. példa Mindenben az 1. példa szerint jártunk el azzal az eltéréssel, hogy az őrlés során a terhelés 80 N súlyerő helyett 45 N volt. lési Idő őrlésfok szakadási hossz fehérség opacitás perc SR° km % % 10 18 3,8 73 98 20 27 5,6 73 98 40 55 6,2 71 99 A kiviteli példák szemléltetik, hogy a release-papírból előállított rostok a válogatott release-papír esetében megfelelnek a papíripari igényeknek. A rostok tulajdonságai a lombosfa-cellulózokéhoz állnak közel. A kíméletesebb őrlés (2. példa) javít szilárdsági tulajdonságain. Magas opacitása előnyössé teszi alacsony g/m2 négyzetméter tömegű papírok előállításához. A talált vizsgálati módszer alapján kiválogatott, és felhasznált release-papír kezelt oldalának felületi szilárdsága mindig legalább 20-as Dennison-számot mutatott, vízszívó képessége pedig sohasem haladta meg a 10g/m2-es Cobb-értéket. A technika állása szerint ezek a feldolgozását nehezítő tényezők. Ezek hatása azonban sohasem volt káros, sőt határozottan előnyös volt, ha a kezeletlen oldal szívóképessége elérte a min. 10-es Cobb-értéket. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
