195540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás G- és V-penicillin előállítására fermentációs úton

1 195 540 2 I 1 A találmány tárgya eljárás G- és V-penicillin előállí­tására Pénicillium chrysogenum törzsek félfolyamatos, süllyesztett kultúrás tenyésztésével. Ismeretes, hogy a penicillin süllyesztett kultúrás elő­állítása volt az első ipari antibiotikum gyártó biotechno­lógiai folyamat, melynek biokémiai folyamatszabályozá­sát megoldották. E folyamatszabályozás lényege az, hogy a tápanyagok oldatát olyan ütemben adagolják a tenyé­szethez, hogy azzal az anyagcserefolyamatok intenzitását a termelés szempontjából optimális értéken tartsák. A 180 399 számú magyar szabadalmi leírás az anyag­csereszabályozott korszert! penicillin fermentációs folya­mat tipikus példáját mutatja be. E folyamatok gazdasági előnyei a nem anyagcsere­­szabályzott folyamatokhoz viszonyítottan a követ­kezőkből adódnak: — A hozamot döntő módon befolyásoló repressziós, és limitációs jelenségek elmaradnak. — A táptalaj a süllyesztett tenyésztés indításakor (be­oltásakor) relatíve híg; kevés tápanyagot tartalmaz, ezért a tenyészet megfelelő oxigénátvitelt biztosító kevertetéséhez relatíve keyés energia (2-3 kW/m3) szükséges. — A tápanyagok adagolásával nemcsak az anyagcsere intenzitása, hanem a termelő mikroorganizmus szaporodása is befolyásolható; elkerülhető a túlzott viszkozitáshoz az oxigénátvitel leromlásához vezető túlszaporodás; biztosítható a legjobb oxigénátvitelt lehetővé tevő optimális pellet-méret. E folyamatoknak azonban a nem anyagcsereszabály­­zott folyamatokhoz viszonyítottan van egy jelentős gazdasági hátránya; a relatíve rossz fermentor-kapacitás­­kihasználás, ami abból adódik, hogy a tápanyagok olda­tát adagolni kell. Ahhoz, hogy az adagolt oldatok bele­férjenek a fermentorba, indulásnál a fermentlé térfogata csak jóval kevesebb lehet, mint amennyit a fennen tor hasznos kapacitása befogadni képes lenne; mintegy 65— 70%-a annak. Így a bioszintézist végző mikroorganizmus­tömeg is kevesebb, és csak a fermentáció végén éri el a maximumot, amikor a fermentlé térfogata a fermentor hasznos kapacitásáig emelkedik. Eljárásunk alapját az a felismerés képezi, hogy ameny­­nyiben a fermentlé térfogatát a fermentor hasznos kapacitásának 90—95%-áról inditjuk, majd a tápanyag­oldatok adagolása következtében amikor a hasznos tér­fogat 100%-át elérjük, a fermentlé 5-10 tf.%-át feldol­gozásra leengedjük, majd az adagolást tovább folytatva a folyamatot többször megismételjük, végül is egy folya­matos fermentációhoz hasonló, közel állandó állapotot érhetünk el. Eljárásunk nemcsak arra alkalmas, hogy az anyagcsere­­szabályzott fermentációk tulajdonképpen egyetlen, de nagyon lényeges hibáját kiküszöbölje, hanem arra is, hogy további, a hozamot előnyösen befolyásoló lehető­séggel szolgáljon. Ezzel az eljárással a fermentlevek ható­anyagtartalmát is a táptalaj-kihasználás, a végtermék­­gátlás és a feldolgozás együttesen mérlegelt optimum­értékén lehet tartani. Eljárásunk lényegesebb előnyeit (a fermentor kapaci­tás jobb kihasználása, időegység alatt több termék elő­állítása) az alábbi táblázatban feltüntetett adatokkal szemléltetjük.-----------------_--------j Hatóanyagtermelési sebességek összehasonlító táblázata Fermen- 1. példa 2. példa 3. példa 4. példa 5. példa tációs idő--------------------------------------—----------------­köz, (óra) E/mi/óra E/ml/óra E/ml/óra E/ml/óra E/ml/óra 0- 40. 176 195 210 225 219 0- 60 225 242 237 304 296 0- 80 218 245 243 264 291 0-100 212 227 275 281 300 0-120 208 218 280 275 285 0-140 280 278 283 0-160 279 272 270 0-180 260 267 270 0-200 245 259 265 A fenti összegzett előnyökből adódóan eljárásunkkal 1 in3 fermentorkapacitás felhasználásával egy hónap alatt (720 munkaóra) 81,7, illetve 91,3 kg nyers G-, illetve V-penicillin-káliumsó bioszintetizálható, szemben az azonos törzzsel és azonos rendszerben hagyományos módon anyagcsereszabályzott (fed batch) technológiával, magasabb fajlagos anyagfelhasználás mellett elérhető 68,2 illetve 76,0 kg értékekkel. A fenti táblázatban az 1. és 2. példáknak megfelelő adatok, valamint a leírás 1. és 2. kiviteli példái a 189 287 számú magyar szabadalmi leírásban foglalt szakaszos fermentációs eljárásnak felelnek meg, illetve a nevezett eljárás reprodukciós példái. Eljárásunk kivitelezését a 3., 4. és 5. példákkal szem­léltetjük. 1. példa A BIOGAL Gyógyszergyár tulajdonában lévő ipari termelésre alkalmazott URC M jelzésű Pénicillium chrysogenum törzsből (deponálási szám 1 MNG-00237) 80 liter előfermentációt készítettünk. Az előfermentá­­ciót 630 liter alaptáptalajba oltottuk, melynek össze­tétele a következő volt: (földi) mogyoróliszt kukoricalekvár 2,5 tf.% (100% szárazanyagtartalom) l,0tf.% nátriumtioszulfát 0,06 tf.% kalciumkarbonát 0,78 tf.% napraforgóolaj 0,28 tf.% A fermentációs paraméterek a következők voltak: felhasznált energia 800 liter fermentlé térfogatnál mérve 2,6 kW/m3 hőmérséklet 25 °C belső nyomás 105 Pa levegőztetés 1 Nm3/lm3 f.lé/perc A fermentációt 120 órán át futtattuk. Ezalatt össze­sen 10,9 tömeg% szénforrást adagoltunk a tenyészethez, a szénforrás 8 t.%-a napraforgóolaj, 92 t.%-a szaharóz volt. A fermentáció 10 órás korában 0,06 t.% fenilecetsav oldatot adagoltunk a fermcntléhcz, majd a fermentáció 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents