195530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajkezelésre
1 195 Sín 2 nált adalékokkal, míg a másik az iniciátort, megint csak szükség szerint adalékokkal együtt. Közelebbről, az előkondenzdtnmot rendszerint stabilizáljuk a pH-nak egy bázissal, előnyösen nátrium-lüdroxiddal előnyösen 7,0- 10,0 tartományba eső értékre való beállítása útján. Az előkondenzátummal együtt használható egy vagy több pufferoló anyag, főleg a túlságosan gyors kondenzáció megakadályozására abban az esetben, ha a felhasználó túlságosan nagy mennyiségű iniciátort adagolna. Az előkondenzátum oldata tartalmazhatja továbbá a korábbiakban ismertetett adalékanyagok közül bármelyiket. Ez az első komponens rendszerint 15—60 tömeg%mennyiségben tartalmaz előkondenzátumot és megfelelő mennyiségben pufferoló anyagot vagy anyagokat a pH korábbiakban említett előnyös értékének tartására. Tekintettel arra, hogy az előkondenzátum oldatát rendszerint mint koncentrátumot bocsátjuk a felhasználó rendelkezésére, ajánlatos az iniciátor adagolását megelőzően hígitani, rendszerint 1 térfogatrész oldatra vonatkoztatva 2-40 térfogatrész vízzel. Az aktuális hígítást a felhasználó határozza meg, figyelembe véve a rendelkezésre álló permetezőberendezést és a talajfelület egységnyi részére kijuttatni kívánt előkondenzátuin-mennyiséget. A gélképző poliszacliaridot tartalmazó koncentrátumokat előnyösen olyan arányban hígítjuk, hogy a talajra kijuttatott oldat 0,05-0,5 tömeg poliszacharidot tartalmazzon. A második komponens az iniciátorból áll, rendszerint bármiféle adalék nélkül. A felhasználó berendezéseiben fellépő, túlzott mértékű korrózió veszélyének megelőzése és a bemérés megkönnyítése céljából a savat előnyösen célszerű koncentrációjúra hígítjuk, bár a túlzott mértékű hígítás hátrányos, hiszen akkor nagy térfogatmennyiségű vizet kell szállítani. Durva vezérfonalként azt mondhatjuk, hogy egy egységben vagy komponensben az iniciátor mennyiségének elégnek kell lennie egy egységnyi előkondenzátumhoz, vagyis a kettő össze keverésekor a pH-nak elég alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy a kondenzáció végbemenjen előre meghatározott minimális időn belül. Ennek az időszakasznak a megválasztásánál figyelembe kell venni az adott sarzs nagyságát és a talajra juttatáshoz, leggyakrabban a permetezéshez szükséges időt, továbbá az előre nem látható eseményekre tekintettel kielégítő biztonsági tűrést is kell hagyni, úgy hogy a felhasználónak ideje maradjon a permetezőberendezés kitisztítására, mielőtt a karbamid bázisú gyanta teljes megszilárdulása bekövetkezik. A legtöbb esetben a 2—5-ös pH alkalmas az összekeveréstől számított 1,5—24 óra kötési idő biztosítására. Természetesen a felhasználó egy adott sarasnál kevesebb iniciátort is adagolhat a kötési idő megnövelésére, vagy több iniciátort alkalmazhat a reakció gyorsítására. Figyelembe kell azonban azt venni, hogy 2 alatti pH-értékeken a reakció hajlamos igen gyorsan végbemenni. Ugyanakkor a reakció hőmérsékletfüggő és így elővigyázatossági óvintézkedéseket szükséges tenni időjárási forróság esetén. Miként említettük, a kész kezelőoldatot a legkényelmesebben permetezéssel juttathatjuk ki, haszonnövények kezelésére szokásosan alkalmazott, traktorra szerelt berendezésekkel. Az oldatot a leghasznosabban tavasszal, a vetés után célszerű kijuttatni, olyan arányban, hogy a képződő film sértetlen maradjon, míg a szomszédos barázdákban növekvő növények lombozata betakarja, a barázdák közötti üres teret. A legtöbb haszonnövénynél ez az időszak 3 hét és 10 hét közötti, így — ha az eróziós viszonyokat is figyelembe vesszük — a kötőanyagot rendszerint 100-500 kg/hektár arányban (10- 50 g/m2) hasznosítjuk. Ha a kötőanyag gélképző poliszacharidot tartalmaz, akkor felhasználható mindössze 50 kg/hektár arányban is. A fő felhasználáson, azaz a talajnak az eróziótól való védelmén és asszimilálható nitrogénnel a talajba juttatásán túlmenően egy karbamid bázisú kötőanyag járuékos előnyöket biztosít. így a talaj felületen folyamatos filmet képezve „üvegház-hatás” érhető el olyan értelemben, hogy a nedvesség a talajfcliilct alatt marad, és a talajpárolgás következtében való lehűlése is elmarad. Sőt, ha a kötőanyag oldata sötét színű pigmentet tartalmaz, akkor a napenergia abszorpciója fokozódik, ezáltal a talaj felmelegszik és ez a növényi növekedést serkenti. Kísérleteket végeztünk abból a célból, hogy meghatározzuk a film hatását a csírázásra, a film összeférhetőségét különböző növényvédőszerekkel [peszticidekkel] és műtrágyákkal, és a fűm hatását madárriasztóként: felhasználás előtt az oldathoz alkalmasan illatosított anyagok adagolhatok. Fitotoxicitást nem tapasztaltunk. Bizonyítást nyert, hogy a film nem hagy maradékot a talajban, bomlástermékei teljes mértékben asszimilálhntók a növényi élet során. A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. A példákban említett „rész”, tömegrész és „százalék”, tömegszázalék, hacsak ettől eltérő utalást nem teszünk. A komponensek mennyiségét száraz állapotukra vonatkoztatva adjuk meg. 1. példa Előkondenzátum-oldatot (A komponens) állítunk elő a következő anyagokból: karbamid-formaldehid előkondenzátum 1500 rész huminsavak (oldhatatlan pigment/töltőanyag) 250 rész foszfát puffer (foszforsav és nátriumlúdroxid keveréke) 3 rész nátrium-hidroxid 30 rész rcetát-puffer (nátrium-acetát oldata) 40 rész víz 3217 rész 4950 rész 50 rész növényi gyantát (guargyantát) is adagolhatunk. Az oldat pH-ja 7,2-nél stabilizálódik. Az iniciátor (B komponens) 100 rész foszforsav, ezt 5000 rész vízzel hígítjuk, úgy hogy az A és a B komponensek összekeverésekor 3,0 a végső pH-érték. A kötési idő 2 óra körüli szobahőmérsékleten. Az így kapott oldatot 25 g karbamid-formaldehid előkondenzátumot használva 1 m2 talajra, 50 cm hosszú, és 25 cm széles, nem mély ládákba töltött, könnyű homokos talajra permetezzük. Mindegyik esetben az oldatot a talíjfelület felére permetezzük, a másik felet érintetlenül hag>juk. Amikor a kötés teljes (mintegy 2 óra után), szél- és vízeróziós kísérleteket végzünk a következőképpen: Szélerózió A ládákat horinzontálisan helyezzük cl szélcsatornában így, hogy a hosszabbik oldaluk szembe legyen a befúvatott szél irányával. A levegő sebességét 40-50 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
