195529. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedvesség elleni szigetelésre alkalmazható, javított tulajdonságú kompozició előállítására és szigetelési eljárás
1 195 529 2 A találmány tárgya, eljárás olyan javított tulajdonságú, szilikonvegyületeket tartalmazó kompozíció előállítására, mely építészeti alkotások nedvesség elleni utólagos szigetelésére alkalmazható, A találmány tárgya továbbá a találmány szerint előállított kompozícióval végzett két lépéses szigetelési eljárás is. Épületek, így falazatok, pillérek nedvesség elleni utólagos szigetelése olyan műszaki probléma, amely a szakembereket igen régóta foglalkoztatja. Gyakori eset, hogy a szigetelés nélkül készült, vagy rosszul szigetelt épületek falazata nedvesség hatására károsodik és lassan tönkremegy. Ez a folyamat megakadályozható, ha a falazatba, pillérekbe utólagosan olyan anyagokat juttatnak. amelyek a helyszínen lejátszódó kémiai folyamatok hatására vízzáró réteget képeznek, és ezzel megakadályozzák a nedvesség további felszívódását. A szigetelő kompozíciót úgy lehet a falazatba juttatni, hogy azon az anyag bejuttatására szolgáló furatsort alakítanak ki. A furatsorba injektálják ezután a szigetelő anyagot oldat, emulzió vagy szuszpenzió formájában. Szigetelő anyagként legrégebben cementhabarcs alapú kompozíciókat alkalmaznak (Baumeister 1962. X. szám). Ismert azonban vízüveg alapú kompozíciók használata is (174 548. ljsz. cseh szabadalmi leírás). A 155 545. ljsz. magyar szabadalmi leírásban olyan eljárást ismertetnek, melynél szilikonpolimer oldószeres oldatát viszik fel a védendő falfelületre. A 165 711. ljsz. magyar szabadalmi leírás hasonló célra olyan alkoholos oldatot ajánl, amely tetraetoxiszilánt és polialkoxi-polimetil-sziloxánt tartalmaz. Az ismert kompozíciók hátránya, hogy a falazat pórusaiba maradéktalanul nem tudnak behatolni, ezért vízzáróképességük nem tökéletes. Ezen kívül időjárásállóságuk is kívánnivalókat hagy maga után. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy ha a vízszigetelési célokra már korábban használt tetraetoxiszilánhoz, valamint diklór-di(l~4 szénatomszámú alkil)szilánhoz kettő-hat monomeregységből felépülő tetraetoxi-szilán oligomerből vagy ilyen oligomerek keverékéből és alumínium-alkoholátból vagy aluiníniumalkoholátok keverékéből álló elegyet adagolunk és ezt 30—60 °C-on kondenzáljuk, akkor szigetelési szempontból javított tulajdonságú terméket nyerünk. Az ismert szigetelő kompozíciónál a vízzáró hatás úgy jön létre, hogy a környezeti hőmérsékleten a tetrametoxi-szilán és a sziloxán kiindulási komponens reagál a fal nedvességtartalmára és szilikongyanta keletkezik. Az ebből kialakuló vízzáró réteg megakadályozza a nedvesség bejutását a kezelt építészeti alkotásokba. A találmány szerinti szigetelőanyag előállítása során a molekulába beépített alumíniumot is tartalmazó termék képződik. A találmány szerint előállított termék vízzárás és szigetelés szempontjából kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik, mivel — jóval gyorsabban alakul ki a vízzáró réteg, mint az ismert kompozíció alkalmazásakor. Ez feltehetően annak tulajdonítható, hogy a molekulába beépülő alumíniumok is résztvesznek a kondenzációs reakcióban, sőt még katalizátor szerepet is betöltenek és gyorsítják a falhoz való kötési reakciót,- a találmány szerint előállított, alumíniumot tartalmazó vegyületek olyan vízzáró réteget hoznak létre, amelynek hőstabilitása, időjárásállósága, vegyszerállósága jobb, mint az ismert termékeké, az eljárásunkkal nyert szigetelő termék olcsóbban állítható elő, mint az ismert hasonló termékek, mivel az alumínium-vegyületek bevitele csökkenti a fajlagos anyagköltséget, — a hagyományosnál kisebb mennyiségű szigetelőanyag alkalmazása révén lehet azonos vízzáró hatást elérni. Eljárásunkban diklór-di(l~4 szénatomos)alkil-szilán mellett, kiindulási anyagként tetraetoxi-szilán és az (1) általános képletű oligomer vagy oligomerek elegyét,. valamint alumínium-alkoholátot vagy alumínium-alkoholátok keverékét alkalmazzuk. Az. (I) általános képletben n jelentése: 2 és 6 közötti egész szám. A tetraetoxi-szilánt és az (1) általános képletű oligomert 3 :1— 1:3 közötti tömegarányban, a diklór-di(l—4 szénatomos)alkil-szilánt és az alumínium-alkoholátot 2 :1—4 :1 közötti tömegarányban elegyítve alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárással kapott kondenzációs termék etil-alkoholátban vagy 1—4 szénatomszámú alkoholok elegyében jól oldódik. A találmány szerinti eljárással előállított termék kiválóan alkalmas épületek, műemlékek, építési műtárgyak falbontás nélküli utólagos szigetelésére. A szigetelést úgy végezzük, hogy a vakolattól mentesített falazatban egy oldalon, vastagabb falak esetében mindkét oldalon, a talaj-, vagy a padlószint felett, 15—20 cm-cs magasságban, egymástól 10—15 cm távolságban 30 °C-os hajlásszögű furatokat készítünk. Egyoldalú fúrás esetén a fal vastagságával azonos, vagy ennél 4—5 cm-rel rövidebb furatokat kell készíteni. Vastag fal szigetelésénél a furatok mélysége mindkét oldalon a falvastagság kétharmad részével egyenlő. Üreges vagy nagyobb repedéseket tartalmazó fal esetén a furatokat célszerű perlittartalmú cementes javítóhabarccsal kitölteni, majd ennek megszilárdulása után újbóli fúrással lyukakat készíteni. A furatokat ezután, célszerűen meszes vízzel, portalanítani szükséges. Ezt követően a találmány szerinti kompozícióval telítjük a furatokat. Azt találtuk, hogy a szigetelés hatékonyságát nagymértékben javítani tudjuk, ha az injektálást nem egy, hanem két lépésben végezzük. Első lépésként a találmány szerinti kompozícióból előállított igen híg, 0,1—0,5 tömeg%-os oldattal, előinjektálást végzünk. Az igen híg oldat különösen alkalmas arra, hogy a pórusokon keresztül minden repedésbe, üregbe eljusson. Az előinjektálást követően, 5—30 perc eltelte után, második lépésként főinjektálást végzünk 5—30 tömeg% szilárdanyag tartalmú kompozíciót alkalmazva. A kétlépéses injektálás növeli a szigetelési hatásfokot és emellett még szigetelőanyag megtakarítást is eredményez. A kompozíció igen nagy, így 40—50 tömeg % nedvességtartalmú kő, tégla, beton és vegyes falazatok szigetelésére is alkalmas. A felhasználandó anyagmennyiség nagymértékben függ a fal vastagságától, porozitásútól, nedvességtartalmától, a szükséges mennyiség furatonként mintegy 0,5- 1,5 kg. Azt találtuk, hogy a szigetelési tulajdonságok még tovább javíthatók, még gyorsabban kialakuló vízzáró réteg jön létre, ha a kiindulási anyagokat a diklór-di(1-4 szénatomos) alkil-szilán tömegére számított 0,1—2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
