195526. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kétkomponensű töltött és adott esetben erősítetlen poliésztergyanta alapú kompozíciók előállítására
A találmány tárgya eljárás kétkomponensű tjtött és adott esetben erősített, telítetlen; poliésztergyan; a alapú kompozíciók előállítására és térhálósítására. A találmány szerinti eljárással lehetővé válik két komponensű polimerbeton anyagok kidolgozása javítási vagy formatest készítési célból. Hőre keményed« műgyantákból, elsősorban poliészter és epoxigyantákból, valamint szilárd töltőanyag rendszerekből hosszabb ideje készítenek különböző műbeton (polimerbeton) tárgyakat, illetve ilyen készítményekkel hosszabb ideje javítanak repedt vagy felület’ hiányos betontárgyakat. Ezeknek az ismert technológiáknak a lényege, hogy meghatározott szemcseösszetételű töltőanyagot, általában homok—kavics keveréket elegyítenek a műgyantába, melyet előzőleg elláttak a térliálósításlioz szükséges kémiai anyagokkal, gyorsítóval, katalizátorral, vagy térhálósítóval. Természetesen az ily módon összekevert gyantát rövid időn belül fel kell használni, mert az irreverzíbilis reakció azonnal megindul. Ezért a gyantát a katalizátorral csak közvetlenül a feldolgozás előtt lehet összekeverni. Ez azzal a hátránnyal jár, hogy a munkavégzés helyén mérési műveleteket kell végrehajtani, ami sok esetben körülményes, vagy ki sem vitelezhető. Teljesen alkalmatlanok az ismert eljárások kis mennyiségű műgyanta-töltőanyag rendszerek iparszerű felhasználására. Ilyen igény mindenütt jelentkezik, de elsősorban az építőiparban, ahol különböző javításoknál csak kis mennyiségű anyagot kell egyszerre felhasználni. Egy kicsorbult lépcsőfokot, kitöredezett falfelületet, sokszor csak néhány 100 g gyanta-töltőanyag keverékkel lehet kijavítani, de ehhez pl. poliésztergyanta esetében csak tizedgrammnyi katalizátort kellene a helyszínen kimérni, a gyantába elkeverni, majd az egész rendszert töltőanyagokkal elkeverni. Ez a gyakorlatban kivihetetlen. Az ismert eljárásoknál a felhasználás előtt az alábbi műveleteket kell végrehajtani. Gyanta kimérése, töltőanyag kimérése, katalizátor kimérése, katalizátor bekeverése a gyantába, töltőanyag bekeverése a gyantába. Ez laboratóriumokban könnyű feladat, munkahelyen, tetőn, épületeken nehézkes és emiatt nem is nagyon terjedt el, a töltött műgyanta rendszerek széles körű alkalmazása. Természetesen vannak töltött rendszereket előállító adagoló űn. polimerbeton gépek, melyek az anyagokat folyamatosan adagolják, keverik össze. E gépek azonban rendkívül drágák, nagy kapacitásúak (30-100 kg/perc), nehezek, energiaigényesek. Használatuk tehát javításoknál kis mennyiségű anyagigénynél nem lehetséges. A fentiekből látható, hogy műgyanta-töltőanyag rendszereket közismerten polimer vagy műbetonokat, kiváló tulajdonságuk ellenére sem használják megfelelő mértékben és gyakorlatilag alig használják építőipari javítások céljaira, ahol egy-egy javítási helyen kis mennyiségű, kevesebb mint 2—3 kg anyagra van szükség. Polimcrbclon rendszert ismertet a 2 106 320. sz. NSZK-beli, a 2 414 837. sz. NSZK-beli, a 2 521 664. sz. NSZK-beli, a 2 994 951. sz. NSZK-beli, a 2 948 965. sz. NSZK-beli, a 3 004 329. sz. NSZK-beli, a 75 121 315. sz. japán, a 7 688 528. sz. japán, a 7 776 520. sz. japán, a 2 006 219. sz. angol, a 67 009. számú román közzétételi iratok. Ezek tanulmányozásából látható, hogy a technika 2 jelenlegi állása szerint olyan rendszer nincs, melyek a találmányunk célkitűzéseinek megfelelnek. A 3 226 602. számú NSZK-beli közzétételi irat olyan rendszert ismertet, amelynél lágyítóval pasztásított katalizátort kevernek a poliésztergyantához. A 4 273 689. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom leírásnál a katalizátor benzolperoxid pasztát a töltőanyaghoz keverik. 4-Az ismert eljárásokkal azonban nem lehet a katalizátort tökéletesen homogénen elkeverni a töltőanyaggal, illetve a térhálósítandó gyantával és ez hátrányosan befolyásolja â késztermék mechanikai tulajdonságait. A találmány célja olyan töltött poliésztergyanta alapú, így polimerbeton tendszer kialakítása, mely felhasználási szempontból csak két alkotóból áll, gyantából és töltőanyagból, ennek következtében felhasználáskor nem jgéijyel bonyolult mérési.műveletet. Morfológiai szempontból olyan kialakítású, hogy a komponensek mérés nélkül is alkalmazhatók, a kész keverék alkalmas vékony és vastag rétegek függőleges, és vízszintes képzésére, betonjavitásra alkalmas, önálló polimerbeton tárgyak készítésére, A térhálósodon késztermék nagy szilárdságú, kopásálló, ragacsosságmentes. A találmány, poliésztergyanta alapú rendszerek előállítására vonatkozik, de alkalmazható egyéb műgyanta-iniciátor rendszerek vonatkozásában is. Ezek között előnyösen *z ^epoxigyanták* fenolformaldehid- és furángyanták említhetők meg. A találmány az alábbi felismeréseken alapul: Megfelelő összetétellel kialakítható olyan műgyantatöltőanyag rendszer, ahol a töltőanyag komponens .tartalmazza a térhálósításhoz szükséges összes adalékanyagokat, valamint a morfológiai kialakításhoz szükséges adalékokat is, tehát felhasználás előtt csak két komponenst kell összekeverni. Töltőanyagként előnyösen kvarclisztert használunk, de bármilyen egyéb szerves és szervetlen töltőanyag is alkalmazható. További felismerés, hogy a töltőanyag rendszert olyan összetétellel és struktúrával lehet ellátni, hogy felhasználáskor nincs feltétlenül szükség sűlymérésre. A töltőanyag gyantához való adagolásakor a felhasználáshoz szükséges viszkozitás elérésével a megfelelő mennyiségű térhálósító és egyéb adalékanyag a töltőanyagokkal együtt viszonylag nagy pontossággal a gyantába kerül. Ily módon először adódik az a lehetőség, hogy {polimer betonokkal úgy lehessen dolgozni, mint pl. hagyományos anyagokkal, pl. gipsz, víz esetében. A találmány szerinti polimer betonok elsősorban kültéri alkalmazásakor a térhálósítást olyan módon kell végrehajtani, hogy tág hőmérséklet intervallumban (+5 — -40 °C) között is alkalmas legyen a rendszer munkavégzésre, természetesen a térhálósító mennyiségének,és a keverési arányoknak megváltoztatása nélkül. Ez a találmány szerint egy fizikai rctardációs eljárással érhető el. A találmány szerint úgy járunk el, hogy szilárd peroxid katalizátort alkalmazunk és ennek lágyítóval alkotott elegyét impregnáljuk a monomer egy részével. Az így bevont katalizátor szemcsékből és igen finom töltőanyagból, a továbbiakban olyan mikrogranulátumot alakítunk ki — amely a katalizátort a szemcse belsejében tartalmazza. Az így kapott mikrogranulátumot ezután keverjük össze a további töltő- vagy erősítőanyaggal. Ez a rendszer képezi a találmány szerint előállított kompozíció B) komponensét. Az A) komponens tartal-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65