195526. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kétkomponensű töltött és adott esetben erősítetlen poliésztergyanta alapú kompozíciók előállítására

A találmány tárgya eljárás kétkomponensű tjtött és adott esetben erősített, telítetlen; poliésztergyan; a alapú kompozíciók előállítására és térhálósítására. A találmány szerinti eljárással lehetővé válik két komponensű polimerbeton anyagok kidolgozása javítási vagy formatest készítési célból. Hőre keményed« műgyantákból, elsősorban poli­észter és epoxigyantákból, valamint szilárd töltőanyag rendszerekből hosszabb ideje készítenek különböző műbeton (polimerbeton) tárgyakat, illetve ilyen készít­ményekkel hosszabb ideje javítanak repedt vagy felület­­’ hiányos betontárgyakat. Ezeknek az ismert technológiák­nak a lényege, hogy meghatározott szemcseösszetételű töltőanyagot, általában homok—kavics keveréket ele­gyítenek a műgyantába, melyet előzőleg elláttak a tér­­liálósításlioz szükséges kémiai anyagokkal, gyorsítóval, katalizátorral, vagy térhálósítóval. Természetesen az ily módon összekevert gyantát rövid időn belül fel kell használni, mert az irreverzíbilis reakció azonnal megindul. Ezért a gyantát a katalizátorral csak közvetlenül a fel­dolgozás előtt lehet összekeverni. Ez azzal a hátránnyal jár, hogy a munkavégzés helyén mérési műveleteket kell végrehajtani, ami sok esetben körülményes, vagy ki sem vitelezhető. Teljesen alkalmatlanok az ismert eljárások kis mennyiségű műgyanta-töltőanyag rendszerek ipar­szerű felhasználására. Ilyen igény mindenütt jelentkezik, de elsősorban az építőiparban, ahol különböző javítások­nál csak kis mennyiségű anyagot kell egyszerre felhasz­nálni. Egy kicsorbult lépcsőfokot, kitöredezett falfelü­letet, sokszor csak néhány 100 g gyanta-töltőanyag keverékkel lehet kijavítani, de ehhez pl. poliészter­gyanta esetében csak tizedgrammnyi katalizátort kel­lene a helyszínen kimérni, a gyantába elkeverni, majd az egész rendszert töltőanyagokkal elkeverni. Ez a gyakorlatban kivihetetlen. Az ismert eljárásoknál a felhasználás előtt az alábbi műveleteket kell végre­hajtani. Gyanta kimérése, töltőanyag kimérése, katalizátor kimérése, katalizátor bekeverése a gyantába, töltőanyag bekeverése a gyantába. Ez laboratóriumokban könnyű feladat, munkahelyen, tetőn, épületeken nehézkes és emiatt nem is nagyon terjedt el, a töltött műgyanta rendszerek széles körű alkalmazása. Természetesen vannak töltött rendszereket előállító adagoló űn. polimerbeton gépek, melyek az anyagokat folyamatosan adagolják, keverik össze. E gépek azonban rendkívül drágák, nagy kapacitásúak (30-100 kg/perc), nehezek, energiaigényesek. Használatuk tehát javítások­nál kis mennyiségű anyagigénynél nem lehetséges. A fentiekből látható, hogy műgyanta-töltőanyag rendszereket közismerten polimer vagy műbetonokat, kiváló tulajdonságuk ellenére sem használják megfelelő mértékben és gyakorlatilag alig használják építőipari javítások céljaira, ahol egy-egy javítási helyen kis mennyi­ségű, kevesebb mint 2—3 kg anyagra van szükség. Polimcrbclon rendszert ismertet a 2 106 320. sz. NSZK-beli, a 2 414 837. sz. NSZK-beli, a 2 521 664. sz. NSZK-beli, a 2 994 951. sz. NSZK-beli, a 2 948 965. sz. NSZK-beli, a 3 004 329. sz. NSZK-beli, a 75 121 315. sz. japán, a 7 688 528. sz. japán, a 7 776 520. sz. japán, a 2 006 219. sz. angol, a 67 009. számú román közzétételi iratok. Ezek tanulmányozásából látható, hogy a technika 2 jelenlegi állása szerint olyan rendszer nincs, melyek a találmányunk célkitűzéseinek megfelelnek. A 3 226 602. számú NSZK-beli közzétételi irat olyan rendszert ismertet, amelynél lágyítóval pasztásított katalizátort kevernek a poliésztergyantához. A 4 273 689. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom leírásnál a katalizátor benzolperoxid pasztát a töltőanyaghoz keverik. 4-Az ismert eljárásokkal azonban nem lehet a katalizá­tort tökéletesen homogénen elkeverni a töltőanyaggal, illetve a térhálósítandó gyantával és ez hátrányosan befolyásolja â késztermék mechanikai tulajdonságait. A találmány célja olyan töltött poliésztergyanta alapú, így polimerbeton tendszer kialakítása, mely fel­használási szempontból csak két alkotóból áll, gyantából és töltőanyagból, ennek következtében felhasználáskor nem jgéijyel bonyolult mérési.műveletet. Morfológiai szempontból olyan kialakítású, hogy a komponensek mérés nélkül is alkalmazhatók, a kész keverék alkalmas vékony és vastag rétegek függőleges, és vízszintes képzésére, betonjavitásra alkalmas, önálló polimerbeton tárgyak készítésére, A térhálósodon késztermék nagy szilárdságú, kopás­álló, ragacsosságmentes. A találmány, poliésztergyanta alapú rendszerek előállítására vonatkozik, de alkalmaz­ható egyéb műgyanta-iniciátor rendszerek vonatkozásá­ban is. Ezek között előnyösen *z ^epoxigyanták* fenol­formaldehid- és furángyanták említhetők meg. A találmány az alábbi felismeréseken alapul: Megfelelő összetétellel kialakítható olyan műgyanta­töltőanyag rendszer, ahol a töltőanyag komponens .tar­talmazza a térhálósításhoz szükséges összes adalék­anyagokat, valamint a morfológiai kialakításhoz szük­séges adalékokat is, tehát felhasználás előtt csak két komponenst kell összekeverni. Töltőanyagként előnyö­sen kvarclisztert használunk, de bármilyen egyéb szerves és szervetlen töltőanyag is alkalmazható. További felismerés, hogy a töltőanyag rendszert olyan összetétellel és struktúrával lehet ellátni, hogy felhasz­náláskor nincs feltétlenül szükség sűlymérésre. A töltő­anyag gyantához való adagolásakor a felhasználáshoz szükséges viszkozitás elérésével a megfelelő mennyiségű térhálósító és egyéb adalékanyag a töltőanyagokkal együtt viszonylag nagy pontossággal a gyantába kerül. Ily módon először adódik az a lehetőség, hogy {polimer betonokkal úgy lehessen dolgozni, mint pl. hagyományos anyagokkal, pl. gipsz, víz esetében. A találmány szerinti polimer betonok elsősorban kül­téri alkalmazásakor a térhálósítást olyan módon kell végrehajtani, hogy tág hőmérséklet intervallumban (+5 — -40 °C) között is alkalmas legyen a rendszer munka­végzésre, természetesen a térhálósító mennyiségének,és a keverési arányoknak megváltoztatása nélkül. Ez a talál­mány szerint egy fizikai rctardációs eljárással érhető el. A találmány szerint úgy járunk el, hogy szilárd peroxid katalizátort alkalmazunk és ennek lágyítóval alkotott elegyét impregnáljuk a monomer egy részével. Az így bevont katalizátor szemcsékből és igen finom töltőanyagból, a továbbiakban olyan mikrogranulátumot alakítunk ki — amely a katalizátort a szemcse belsejében tartalmazza. Az így kapott mikrogranulátumot ezután keverjük össze a további töltő- vagy erősítőanyaggal. Ez a rendszer képezi a találmány szerint előállított kompozíció B) komponensét. Az A) komponens tartal-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents