195486. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piridinszármazékok előállítására
3 195 486 4 1. táblázat A vegyület Adagolás %-os gátlás száma (mg/kg) 1. 5 +-H-+ 2. 50 + 4. 10 ++ 7. 10 ++ 8. 10 + + 10. 10 +++ 11. 10 •H-++ 2. kísérleti példa Az IgE-antitest termelésére kifejtett gátló hatás SJL/J törzsbe tartozó egereket (8 hetesek) 400 R értékű röntgensugárzásnak teszünk ki és folyamatosan intraperitoneálisan 4 mg alumínium-hidroxid-gélnek és 1 pg Keyhole Limpet Hemocyanin (KLH)-nak az elegyét injektáljuk az állatokba. Egy hét elteltével az egereknek intraperitoneálisan 1 pg dinitro-fenil-csoportot megkötő KLH-nak (DNP-KLH) 4 mg alumínium-hidroxid-géllel való elegyét adagoljuk. A DNP-KLH-val való immunizálást követő napon minden egérnek orálisan gyomorszondával a vizsgálati vegyületek 1%-os vizes gumiarábikuban készített oldatát adagoljuk. A kontrollcsoport egereinek csak gumiarábikum-oldatot adunk. Minden kezelt egérnél szérummintát veszünk és meghatározzuk az ebben lévő IgE mennyiséget a „Rat 48-hour PCA test ’ alapján, mint azt az 1. kísérleti példában már leírtuk. Az IgE mennyiségét abban a maximális szérumhígításban határozzuk meg, amellyel 5 mm-es vagy annál nagyobb átmérőjű területen kután reakció lép fel. A %-os gátlást a vizsgálati csoportnál kapott IgE-mennyiségnek a kontrollcsoportnál kapott mennyiségekhez való viszonyításával számítjuk. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja. A 2. táblázatban a gátlási hatásosságot a következő %-os határok között adjuk meg 25—50%, 50—75% és 75% vagy annál több és ezeket ++, +++ és ++++ jelölésekkel jelöljük. A vegyieteknek a táblázatban megadott száma megfelel az előállítási példák számának. 2. táblázat A vegyület száma Adagolás (mg/kg) %-os gátlás í. 5 ++++ 2. 50 ++++ 5. 5 + ++ 8. 5 ++ 10. .10 ++-H-11. 5 . ++++ 1. példa 16,8 g trietil-piridin-2,4,6-trikarboxilátnak 140 ml tetrahidrofuránnal készített elegyéhez lassan hozzáadunk 11 g 40%-os vizes metil-amin-oldatot, majd a reakcióelegyet egy éjszakán át keverjük. A kapott reakcióelegyhez ecetsavat (9 g) adunk, majd a reakcióelegyet csökkentett nyomáson bepároljuk és a visszamaradó anyaghoz vizet adunk, majd kloroformmal extraháljuk. A szerves fázist elválasztjuk és szárazra pároljuk, a visszamaradó anyagot szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk. A kapott terméket kloroform/ hexán elegyéből átkristályosítjuk, így 8,9 g etil-2,6- -bisz(N-metil-karbamoiI)-piridin-4-karboxilátot kapunk, op.: 183-184 °C. NMR(CDC13) : 8,86 (2H, s) 8,40 (2H, d), 4,42 2H, q), 2,98 (6H, d), 1,40 (3H, t) 2. példa 4,5 g etil-2,6-bisz(N-metil-karbamoil)-piridin-4-karboxiláthoz, amelyet az 1. példa szerint állítunk elő, metanolt (20 ml) adunk és az így kapott reakcióelegyhez keverés közben hozzáadjuk 0,9 nátrium-hidroxidnak 20 ml vízben készített oldatát. A kapott reakcióelegyet 50—60 °C hőmérsékletre melegítjük, hozzáadunk 250 ml vizet, majd a kapott kis mennyiségű oldhatatlan anyagot szűréssel eltávolítjuk. A szűrlethez híg sósav-oldatot adunk pH-értékének 5-re való beállítása céljából, majd 90—100 °C hőmérsékleten melegítjük és simét lassan híg sósav-oldatot adunk hozzá és így pH-értékét 2-3-ra csökkentjük. A kapott reakcióelegyet hagyjuk lehűlni, a kapott szilárd anyagot szűréssel összegyűjtjük és vízzel mossuk. Így 3,5 g 2,6-bisz(N-metil-karbamoil)-piridin-4-karbonsavat kapunk, op.: 300 °C. NMR-spektrum (DMSo-d6) : 9,34 (2H, d) 8,57 (2H, s), 2,97 (6El, d) 3. példa 2,6-Bisz(N-metil-karbamoil)-piridin-4-karbonsavat (1 g) összekeverünk metanollal (50 ml) és a reakcióelegyhez tionil-kloridot (2 ml) adunk. A tionil-klorid beadagolása után a reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük egy éjszakán át. Az így kapott reakcióelegyet csökkentett nyomáson bepároljuk, a visszamaradó anyaghoz vizet adunk és kloroformmal extraháljuk. A szerves fázist telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk és szárazra pároljuk. A visszamaradó kristályos anyagot toluoíból átkristályosítjuk, így 0,4 g metil-2,6-bisz(N-metiI-karbamoil)-piridin-4-karboxilátot kapunk. Op.: 202-203 °C. NMr-spektrum(CDCl3)cT 8,81 (2H, s), 8,18 (2H, d), 3,93 (3H, s), 2,98 (6H, d). 4. - 7. példa Az 1. példában leírtakkal analóg módon állítjuk elő a 3. táblázatban felsorolt vegyületeket. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
