195465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajtartalmú szerves anyagok, valamint szennyvizek és olajos emulziók ártalmatlanítására
1 195 465-> A találmány tárgya eljárás olajtartalmú szerves anyagok, valamint szennyvizek és olajos emulziók ártalmatlanítására. Az olajtartalmú hulladékok ártalmatlanítására többféle eljárás ismert. Az egyik eljárás szerint az ilyen hulladékot víztelenítés után közvetlenül szántóföldre helyezik ki. Más eljárás szerint az. olajtartalmú hulladékot víztelenítés után speciális olajbontó baktériummal bontják el. Olyan eljárás is ismert, amelyben a hulladék olajtartalmát speciálisan kialakított vermekben, biokémiai úton, kémiai reakcióval biztosított aerob körülmények között bontják el. Egy másik módszer szerint az olajtartalmú hulladékokat kommunális szeméttel keverik össze meghatározott arányban, és az olajtartalom lassan, évek alatt bomlik le a keverési aránnyal irányított mikrobiológiai tevékenység során, biogáz fejlődése közben. Ismert még az olajtartalmú hulladékok égetés és téglagyári bekeverés útján történő ártalmatlanítása. A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, amelynek segítségével a környezetre nézve rendkívül veszélyes olajtartalmú hulladékok rövid idő alatt gazdaságosan ártalmatlaníthatok. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy aj) az olajtartalmú szennyvízhez m3-enként 2—3 kg égetett meszet adunk és összekeverjük, ülepítés után a víz felszínén összegyűlt olajréteget elválasztjuk, így a kiülepedett szilárd anyagot és olajos iszapot tartalmazó szennyvizet kapunk, amelynek pH-ját mészhidráttal 7—8-ra állítjuk, vagy a, ) emulgeátort tartalmazó olajos emulzió pH-ját szervetlen savval 4—5 értékre állítjuk, állás után a víz felszínén összegyűlt olajréteget elválasztjuk, a visszamaradt iszapos szennyvíz pH-ját mészhidráttal 7—8-ra állítjuk, vagy a3) emulgeátort tartalmazó olajos emulzió pH-ját szervetlen savval 5—6 értékre állítjuk,és az emulzióban levő vizet elektrolitikus úton elbontjuk, miközben a bontás során a fejlődő gázbuborékokkal az emulzióból felszabaduló olajrészecskéket a felszínre visszük, a bontást a víz teljes tisztulásáig folytatjuk és közben az elfogyott vizet állandóan pótoljuk, állás után a víz felszínén összegyűlt olajréteget elválasztjuk, a visszamaradt, iszapos szennyvíz pH-ját mészhidráttal 7—8 értékre állítjuk, majd b) az aj ), a2) vagy a3) eljárás során keletkező iszapot vagy egyéb, olajjal szennyezett, 7—8 pH értékre beállított szerves anyagot, különösen olajos rongyot vagy fűrészport 55—60% nedvességtartalmú szervesanyag hulladékkal, így városi szeméttel, szalmával, falevéllel, felaprított kukoricaszárral vagy csutkával, venyigével, dohány por hulladékkal, fűrészporral vagy gyaluforgácscsal és aktivátorral keverjük össze,előnyösen 3:6:1 tömegarányban, majd a keveréket vízzáró rétegen prizmába rakjuk és 2 1/2 - 3 hónapon át komposztáljuk. Az eljárás aj) lépésében az égetett mész beadagolás után a vízzel kalcium-hidroxiddá alakul, a reakció közben hő fejlődik, ennek hatására mozgásba jön a felette levő, olajrészecskéket tartalmazó szennyvíz. A keveréket állni hagyva a szilárd szennyezések kiülepednek, az olajrészecskék pedig felúsznak a felszínre. A felszínen összegyűlt olajréteget olajfölözővei elválasztjuk. Az emulgeátort tartalmazó olajos emulziók ülepítéssel csak elenyésző mértékben választhatók szét, ezért a szétválasztást vegyi úton vagy elektrolitikus vízbontással végezzük. 2 Az a2) lépésben a vegyi úton történő szétválasztást valamilyen szervetlen savval, például miamilyen hulladéksavval. így sósavval vagy kénsavval(vagy fölöslegben levő savat tartalmazó kalcium-szulfát oldattal végezzük. 4 és 5 közötti pH-értéken az emulgeátor csapadék alakjában kiválik, a csapadék néhány óra alatt kiülepszik, a szabaddá vált olajrcszecskék pedig felúsznak a felszínre, ahonnan olajfölözővei eltávolíthatók. A visszamaradó szennyvíz és iszap pH-értékét ezután mészhidráttal 7—8-ra állítjuk. Az a3) lépésben az elektrolitikus vízbontást úgy végezzük, hogy az olajemulziót tároló tartály aljára, természetesen elszigetelve a tartály vasköpenyétől, nikkel hálót telepítünk, a háló fölé pedig szén elektródot lógatunk az oldatba. E két elektródra 24 V feszültségű, 25—30 A erősségű egyenáramot vezetünk, miután az emulziót 5—6 pH-ra savanyítottuk elsősorban a jobb áramvezetés miatt. Az elektródok áram alá helyezésének hatására az emulzió egyik fázisát képező víz hidrogén és oxigéngázokrz bomlik. A katód oldalon hidrogén gázbuborékok, az anód oldalon pedig oxigénbuborékok keletkeznek,és. szállnak fel az oldat felszínére. E buborékok magukkal viszik az emulzió közegben úszó olajrészecskéket, melyek az emulzió felszínén olajréteget képezve helyezkednek el. Az emulziót általában 12 órán keresztül kell áram alatt tartani és közben az elektromos bontás következtében elfogyott vázét pótolni kell, hogy az emulzióból felszabadult olajrészecskéket a víz teljes letisztulásáig a fejlődő gázok a felszínre vigyék. 12 órás pihentetés, ülepítés után a felszínen összegyűlt olajréteget olajlefölöző berendezéssel elválasztjuk, és a visszamaradó szennyvíz és iszap pH-értékét mészhidráttal 7—8-ra állítjuk. A b) lépésben aktivátorként önmagában ismert eljárással előállított aktivátort alkalmazzuk. Az említett eljárás szerint az aktivátort úgy állítják elő, hogy először zöld növényi anyagot, szőlőtörkölyt, nádtörmeléket, szalma ás kaszált fű keverékét, lebomlott nádiszapot, ammórium-nitrátot és baromfitrágyát összekevernek és a keveréket prizmába rétegezik, átnedvesítik, majd fóliával letakarva 22—25 napig állni hagyják. Ha eközben a prizma hőmérséklete 55 °C alá csökken, a prizmát átforgatják. Az így előállított oltóanyaggal állítják elő az. aktivátort oly módon, hogy zöld növényi anyagot, szőlőtörkölyt, nádtörmeléket vagy szecskázott szalmát és tőzegkorpát összekevernek, a keveréket átnedvesítik, az átnedvesített anyaghoz 0,5—1% mennyiségű oltóanyagot adnak, homogenizálják,és prizmába rakva 2—3 hétig állni hagyják. Eközben hullott falevelet, tőzegkorpát és növényi hulladékot, célszerűen szalmát és/vrigy kukoricaszárat összekevernek, hozzáadnak dohányport, mészhidrátot és ammónium-nitrátot, a keveréket átnedvesítik, prizmába rakják és befedve állni hagyják. Amikor a prizma hőmérséklete az 50—55 °C-t elérte, levegőt fdvatnak a prizmába, majd a prizma pH-értékét 7,5—8 értéken, C:N t% értéken tartják,és a levegő befúvatását addig folytatják, amíg a prizma anyaga barna színűvé nem válik, ekkor a keveréket 10—14 napig érlelik, végül az oltóanyaggal kezelt és oltóanyag nélküli prizma tartalmát összekeverik, baromfitrágyát adnak hozzá, majd lefedve 8—10 napon át pihentetik. 30 térfogatrész, 35—40 t% olajtartalmú olajos iszaphoz előnyösen 60 tömegrész 55—60% nedvességtartalmú szervesanyag hulladékot és 10 tömegrész aktivátort 5 10 15 20 25 30 .35 40 45 50 55 60 65
