195457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves és/vagy szervetlen anyagokkal szennyezett vizekből a lebegőanyagok, biogén tápanyagok és oldott fémvegyületek előállítására
9 195 457 10 1 m3 térfogatú (4 mT szárazanyagtartalmú) nyersiszapot és 1 m3 térfogatú (2 mf;-OS szárazarryagtartalmú) fölös-eleveniszapot kevertünk. Az összesen 1 g/1 nitrogént, 20 g/1 szervesanyagot tartalmazó 3 m3-nyi anyaghoz annyi foszfort adva, bog)- koncentrációja 1 g P, 1 legyen, teljes értékű mezőgazdasági szerves trágyát nyertünk. 7. példa A 3. példában ismertetett ammónium-ioncserélő oszlopot úgy regeneráltuk, hogy a 200 kg zeolit-tölteten 400 ! eleveniszapot (1 g/1) 72 órán át levegőztetés mellett recirkuláltattunk. majd ammóniamentesített tisztított szennyvízzel átmostuk az oszlopot. A biológiai regenerálás teljes volt, az ammónia nitrifikálódott, és a zeolit aktív, protonos formába alakult. A jelenleg ismert és alkalmazott szennyvíztisztítási eljárásokhoz képest, a találmány szerinti eljárás előnyeit a következőkben foglalhatjuk össze: — az egységnyi tisztítókapacitás létesítéséhez szükséges építmény- és berendezésigény lényeges csökkentése; — az egységnyi tisztítási kapacitás technológiai működtetéshez szükséges energiaigény lényeges csökkenése; — a harmadik tisztítási fokozat megvalósítása olyan technológiai beavatkozásokkal és energiaigénnyel, amelyek egységnyi tisztítási kapacitásra 'vetítve — beleértve az első, második fokozatú szennyvíztisztítás létesítésével és működtetésével járó költség- és energiaigényeket is — lényeges megtakarítást eredményeznek mind a létesítési, mind a működtetési költségekben; — már meglevő és teljes biológiai tisztítást nitrifikációval totáloxidációval végző szennyvíztisztító telepeken alkalmazva a találmány szerinti eljárást, a meglevő tisztítótelepi kapacitás jelentékenyen növelhető a harmadik tisztítási fokozat eredményei megvalósításával együtt, ami a tisztított szennyvíz ismételt felhasználását is lehetővé teszi: — a vizekben károsnak tekintett egyes anyagokat a mezőgazdaság számára hasznos anyagként nyeljük ki a szennyvízből anélkül, hogy ezáltal újabb környezetszennyezést okoznánk; — kedvező hatást gyakorol a szennyvíziszapra mind a stabilizálhatóság, mind a vízteleníthetőség szempontjából, sőt esetenként feleslegessé teheti a külön stabilizálási eljárást; — kedvező hatást gyakorol a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításra történő felhasználására, mivel — növeli a talajok szervesanyag-ill. tápanyagtartalmát, — a talajba juttatva javítja a mezőgazdasági talaj gyökcrzónájár.ak vízháztartását, — lassítja a N' és P tápanyagok leadását. — az előzőekben felsorolt hatások eredményeként csökkenti a talajok műtrágya-igényét, — az előzőekben felsorolt hatások eredményeként csökkenti a N és P tápanyagok kimosódását, ezáltal mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek nitrálos elszennyeződésé';, a befogadók eutrofizálódását,- meggátolja, illetve lassítja a talajok intenzív miitrágyázása következtében fellépő eisavanyodást, 5 ezáltal csökkenti a szernyvíziszapok nehézfémtartalmának veszélyeivel kapcsolatban feltételezett káros hatásokat. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szerves és,'vagy szervetlen anyagokkal szennyezett vízből a lebegőanyagok, biogén tápanyagok és oldott fémvegyületek eltávolítására, azzal jellemezre, hogy a szennyvezett tizet olyan hatóanyaggal érintkeztetjük, amely Ca- és/vagy Mg- és/vagy Alés/vagy Fe(III)-fémsókat, illetve ezek kationjait tartalmazza, együttesen legfeljebb 50, legalább 5 tömegszázalékos mennyiségben, továbbá legalább 50 tömegszázalékos mennyiségben olyan 200 mikrométernél kisebb szemcseméretű kőzetőrleményt tartalmaz, amelyben legalább 25 tömegszázalékban zeolit- előnyösen klinoptilolit és/vagy mordenit- van. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hatóanyagban levő fémsckat ioncserével, adszorpciós úton és/v3gv impregnálással, illetve ezen műveletek kombinált alkalmazásával juttatjuk be a dehidratált. vagy dehidratálás nélküli zeoliíos kőzetőrleménybe, majd az így kapott anyagot homogenizáljuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a biológiai szennyvíztisztítást a nitriíikáció mellőzésével csak a szénvegyületek teljes oxidációjáig végezzük, majd ülepítés után az elvezetett vizet 1 és 10 mm közötti — előnyösen 2 és 5 mm — szemcseméretű egy, vagy több. sorosan vagy párhuzamosan kapcsolt, — előnyösen kálium-formára alakított klinoptilolit és/vagy mordenit töltetű — zeolitágvon vezetjük át. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a zeolitágyat ammónium-megkötő kapacitásának kimerülése után vízoldható K- és adott esetben Ma-só oldattal regeneráljuk. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a zeolitágy ammónium-megkötő kapacitásának regenerálása során ammómumban feldúsult regeneráló oldatot növényi tápanyagként való közvetlen felhasználásra elvezetjük. 6. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az N'Hj-el telített zeolitágy regenerálása során az ammóniumban feldúsult regeneráló oldatot, az esetleg szükséges kiegészítő anyagokat, valamint az ülepítőkből kivett, megfelelően előkezelt, - célszerűen sűrített és/vagy stabilizált, és'vagy víztelenített — primer- és fölösiszapot az iszap minőségétől függő arányban öszszekeverjük és homogenizáljuk. 7. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a zeolitágyat ammónium-megkötő kapacitásának kimerülése után biológiai úton regeneráljuk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6 Rajz nélkül Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában UNT PROP Reklám Kisszövetkezet — 58/88
