195456. lajstromszámú szabadalom • Berendezés felúsztatható és ülepíthető anyagokkal szennyezett folyadékok tisztítására

3 195 456 4 A találmány további ismérve lehet, hogy a határoló falban eltérő átmérőjű két szivornya cső van, a szivor­­nya csövek azonos mélységre nyúlnak le a tisztított fo­lyadék tároló terébe, a határoló falban a szivornya csövek alsó síkjai azonosak, vagy a nagyobbik átmérőjű szivornya cső alsó síkja a kisebb átmérőjű szivornya cső alsó síkjánál magasabb szinten van. További jellemző, hogy a nagyobbik átmérőjű szi­vornya cső helyett a válaszfalban bukóéi van kialakítva. Egy kiviteli alaknál a csendesítő tér felső részén rács van. Másik kiviteli alaknál a csendesítő tér oldalán szeny­­nyezett folyadékot bejuttató bevezető cső van. Jellemző kiviteli alaknál vízszintes metszetben négy­szög alakú. További kiviteli alaknál vízszintes metszetben kör­­alakú. A találmány szerinti berendezés számos előnnyel rendelkezik. Jelentős előny, hogy a berendezéssel a mélyépítés volumene csökkenthető, tipizálható, soro­zatgyártásban előállítható. Környezetvédelmi igénye­ket kielégít. Ott is alkalmazható a térburkolat részeként, ahol a hagyományos műtárgy kialakítására szerkezeti okokból nem volna hely. Közterületen is elhelyezhető. Az építő­ipari munka, energia, idő- és beruházási költségráfordí­tás előállításával csökkenthető az általánosan alkalma­zott műtárgy építéséhez viszonyítva. Az alkalmazásának előnye, hogy megakadályozza a káros mértékű szennyezőanyagoknak az elvezetőrend­szerbe jutását és az elvezető rendszer mélysége a mű­tárgy méretét nem befolyásolja, hidraulikai méretezés által meghatározott legkisebb szerkezeti magassággal megépíthető. A mélyépítésben használatos bármely anyagból ki­vitelezhető. Az egyes tereket elválasztó falak a mű­tárgyból karbantartás, javítás során kiemelhetők. Kis szerkezeti méreteinél fogva csatornahálózatba történő utólagos beépítés esetén az eddigi gyakorlatban alkal­mazott műtárgyakhoz képest minimális bontást igé­nyel. Alkalmazása beruházási költség, anyag és kiviteli munka megtakarítást jelent. Előregyártott szerkezetek alkalmazhatók. A kiviteli munkafolyamat gépesíthető. A találmányt kiviteli példák kapcsán,rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra négyszög keresztmetszetű berendezés függő­leges metszete, a 2. ábra négyszögkeresztmetszetű berendezés vízszin­tes metszete, a 3. ábra kör keresztmetszetű berendezés függőleges metszete, a 4. ábra kör keresztmetszetű berendezés vízszintes metszete. A berendezés közvetlenül a térburkolati csapadék és csurgalékvizet levezető víznyelőrács alá kerül, vagy ol­dalbeömlésű nyelőakna eseten a beömlőnyílást az ol­dalfal kiképzésével foglalja magába. A berendezés mint az 1. és 2. ábrán látható, négy egymástól elkülönített térből áll. A víznyelőrács alatt, vagy az oldalfalon kiképzett beömlőnyílású la csende­sítőtér, a szennyezett vizet megtisztító lb felúsztató és ülepítő tér, a káros szennyeződéstől mentesített vi­zet tároló 1 c tisztított víz tároló tér és a tisztított vizet elvezető ld vízelvezető tér alkotja a komplex műtár­gyat. A műtárgy lehet négyszög (1. 2. ábra) vagy kör (3. 4. ábra) alaprajzú és lehet egyéb geometriai alaprajz­zal bíró. Az egyes terek egymás után és egymás mel­lett is elhelyezkedhetnek. Elhelyezhető a csatornarendszer indulási pontján vagy az ld vízelvezető tér megfelelő mélységi kialakí­tásával víznyelővel egyesített tisztítóaknaként a csa­tornavezeték közbenső- vagy egyes ágvezetékek csat­lakozási pontján is. A burkolatról lefolyó szennyezett víz a víznyelő­­rácson vagy a beömlőnyíláson át jut az la csendesítő térbe. A csillapítás után a víz az lb felúsztató és üle­pítőtérbe jut a 2 válaszfal 2a nyílásain keresztül. Ebben a térben történik a szennyezett víz fajsúly szerinti több fázisra való szétválása, a szénhidrogén származékok felúszása és a nagyobb szemcséjű anya­gok kiülepedése. Az olajmentesített víz átvezetése az le tisztított víz tároló térbe ajelválasztó falhoz képest ferde, vagy íves csatlakoztatású függőleges 3b átvezető idomon keresztül történik. Az olajmentesített csapadékvizet az ld vízelvezető térbe 4a szivornyák vezetik. A 4a szivornyák száma, elhelyezésük és nagyságuk a tisztítandó szennyvíz mennyiségének és a várható szennyezettségnek függvénye. Kis mértékadó vízmeny - ryiség esetén — amikor változó vízterheléssel nem kell számolni — vagy a víztelenítő felületre történő vissza­­cíuzzasztás — pl. oldalbeömlésű víznyelő esetében — a műtárgy működését károsan nem befolyásolja, egy 4a szivornya is elhelyezhető. Ez a 4a szivornya szaka­szosan juttatja az olaj mentesített vizet az ld vízelve­zető térbe. Változó vízterhelés esetén egy kisebb és egy nagyobb méretű 4a szivornya elhelyezése célszerű. A 4a szivornyák elhelyezése és átmérője következté­ben a műtárgyból a vízelvezetés az alábbiak szerint történik: — ha a vízterhelés a kis 4a szivornya szállítóképessé­génél kisebb, akkor ez a szivornya szakaszosan jut­tatja az olajmentesített vizet az ld vízelvezető térbe; — a vízterhelés a kis 4a szivornya szállítóképességé­vel megegyező, akkor ez a 4a szivornya folyama­tosan üzemel. — a terhelés meghaladja a kis 4a szivornya szállító­képességet, akkor a vízszintemelkedés következté­ben belép a nagyobb átmérőjű 4a szivornya is a vízszállításba és szakaszosan tehermentesíti a mű­tárgyat. A beépített 4a szivornyák víztelenítő hasítékkal vannak ellátva. A magasabbra helyezett nagyobb át­mérőjű tehermentesítő 4a szivornya helyett túlfolyó bukóéi is kiképezhető az ld vízelvezető tér előtti 3 elválasztó falban. Az 1. ill. 4. ábrán vázlatos metszetben látható az egyesített műtárgy, melynek fala sík (1. ábra) v. hen­ger felületű (4. ábra). A 2. ill. 3. ábrán a felülnézeti vázlat az egyes terek elrendezését adja. A műtárgy lehet hosszanti elrende­zésű és az egyes terek egymással párhuzamosan is ki­alakíthatók. A kör alakú alaprajzi elrendezés esetén a válaszfa­lak henger vagy síkfelületet képeznek. Az la csendesítő térbe a víz felülről vagy oldalbe­ömlő nyíláson keresztül jut 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents