195455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajerőpótló titánkomplex-tartalmú nyomelemes permetadalék előállítására

1 195 455 2 A találmány talajerőpótló titánkomplex-tartalmú nyomelemes permetadalék közvetlenül rutil ásványból történő előállítására vonatkozik. A találmány szerinti eljárással kapott termék első­sorban a lombtrágyázásnál permetezőszeradalékként alkalmazható — továbbá a szilárd NPK műtrágyához is keverhető. A titán vízben oldható vegyületeire és a mezőgazda­ságban a kultúrnövényhozam növelésére vonatkozóan kevés szakirodalmi utalás található. A rendelkezésre álló szakirodalomban csupán egy hazai, a titánnal kap­csolatos munkát találtunk dr. Fehér és dr. Paizs idevo­natkozó kísérleteiről a „Mikroelemek a mezőgazdaság­ban 1982” című kiadványban. A nevezettek több évig tartó kísérleteikről kimutat­ták a titánnak a kultúrnövényekre gyakorolt igen elő­nyös hatását. A titán tartalmú permetezőszer hatására az alma, szőlő, paradicsom, cukorrépa többtermelést biztosít, ezen kivül kísérleteket folytattak lucernával és szójával, ugyancsak jó eredménnyel. Érdekesnek találjuk, hogy a modern mezőgazdaság­gal foglalkozó szakirodalom praktikusan nem közöl adatokat a titánra vonatkozóan. Egy régebbi szakiro­dalmi utalás szerint (Than Károly) a legtöbb szántó­földben mintegy 0,5 t% titán-oxid fordul elő, de gya­korlatilag nem oldódik. A legtöbb növény hamujában is található titán-oxid, így a tölgyfa hamujában 0,3 t%, a csontokban és húsban is kimutatható. A biológiai titán megkötés növényi és állati vonat­kozásban tehát igazoltnak látszik. dr. Fehér és dr. Paizs féle permetezőszer fő alap­anyaga titán-tetraklorid és aszkorbinsav. Az ismert eljárások a négyértékű titánvegyületek előállításáa — mivel szemben a háromértékű titánve - gyületekkel ezek könnyen, sőt vízben is oldhatók — tiszta titánfémből indulnak ki és ez az eljárásokat igen bonyolulttá és költségessé teszi, mivel közben klórozás, kénsavas oldás, semlegesítés stb. lépcsők követik. A találmány célkitűzése olyan eljárás biztosítása, melynek segítségével az ércből kiindulva közvetlenül és tisztítás nélkül állítható elő négyértékű titánkomp­lex, amely az összes titánt stabilan vízoldható formá­ban tartalmazza. Az így kapott talajerőpótló titán­komplex-tartalmú nyomelemes adalék tehát teljes mértékben vízoldható és stabil, nem következik be helytelen tárolás és kezelés (hőhatás) esetében sem az oldhatatlan Ti(lll)-vegyületté átalakulás. A találmányunk szerinti eljárásnál felhasznált rutil ásvány mintegy 94-95 t% titán-oxid mellett 1—2 t% vas-oxidot, 1,5—2 t% kovasavat és egyéb nyomeleme­ket, Al203-ot, Mo03-ot tartalmaz max. 0,5 t% meny­­nyiségben. A titán-oxid mellett levő szennyezőket, miután a növények szempontjából legfeljebb közöm­bösek, a rendszerben hagyjuk. Miután a permetező­­szer titán koncentrációja kb. 1 gram/l, így a titán mel­lett tehát csupán ezred százalék nagyságrendben ma­rad szennyeződés. Eljárásunk lényege abban összegezhető, hogy Ti02 - -tartalmú ércekből vagy dúsítmányokból a fémfázís kihagyásával nagy tisztaságban állítható elő a vízold­ható titánkomplex. Azt találtuk, hogy a titán(IV)-komple\, amely komplex a fém szerves oxisavval képezett hidroxidos komplexe, célszerűen citrátja és/vagy tartarátja, meg­2 őrzi teljes vízoldhatóságát akkor, ha rézkomplex adago­lásával stabilizáljuk, tíz tömegé mennyiségben a titán­­vegyületre vonatkoztatva. Ez a rézkomplex réz-ammó­­nium-szulfát. Azt találtuk továbbá, hogy a négyértékű titánkomp­lex, amely citrát és/vagy ‘.artarát és teljesen vízoldható, közvetlenül az ércből állítható elő tisztítás és fémmé alakítás nélkül. Találmányunk szerint az 50—150 mikrométer szem­cseméretűre őrölt 1 tömegrész rutil ércet 4—5 tömeg­rész kálium-hidroxiddal ömlesztve feltáljuk, a keletke­zett metatitanátot 1—2 mm-es szemcsenagyságúra meg­őröljük, majd 25—34 tömegrész legfeljebb 50 °C-os vízben oldjuk, az oldatot szétválasztjuk, a maradékot 3—4 tömegrész 1:1 tömegarányban hígítót kénsavban oldjuk, a kapott titán(IV)-szulfát oldatot lassan, leg­feljebb 40 °C hőmérsékleten ammónium-hidroxid ol­dattal közömbösítjük, a titán(IV)-hidroxid csapadékot elválasztjuk a folyadéktól, mossuk, majd szilárd álla­potban összekeverjük 1,2—1,6 tömegrész citrom­­és/vagy borkősavval, majd pihentetés és semlegesítés után 0,2—0,3 tömegrész kristályvíz-tartalmú rézszulfát­ból ammónium-hidroxiddal előállított réz-ammónium­­szulfát komplexet adunk hozzá. Kísérleteinknél a rutil ásvány titán-dioxid-tartalmá­­nak feltárására kálium-hiiroxidot használunk fel. A feltáráshoz azért vettünk lcálium-hidroxidot az olcsóbb nátrium-hidroxid helyett, mert végül a káliumot, mint kálium-szulfátot, melléktermékként műtrágyázás céljá­ra visszakapjuk. A feltárás reakcióegyenlete csak titán-dioxidra vo­natkozik. Ti02 Vizsgálataink szerint a reakcióegyenlet két mólnyi ká­­liumhidroxid mennyisége nem elegendő a titán-oxid feltárás zavartalan levezetésére. Ügy találtuk, hogy kb. négyszeres mennyiségű kálium-hidroxid szükséges a titán feltárására. A feltárásnál a reakcióegyenlet szerint kálium-metatitanát keletkezik. A kálium-metatitanát hőmérséklettől függően vízben részben oldódik. A ki­alakított technológiák szerint az oldás mértéke kb. 8-10%. A titán a változó sajátosságú elemek közé tartozik. A titándioxidból vagy titánsavanhidridből két savat vezethetünk le: az ortotiánsavat: fTTiO.,, és a metati­­tánsavat: H2Ti03. A savak összetételét nem fejezik ki szigorúan a fenti képletek, amennyiben ezek még vizet is tartalmaznak, melynek mennyisége az előállítás mód­jától függ. Az ortotítánsav H4 Ti04 fehér laza csapadék, mely akkor képződik, ha az alkálifémek (Na, K) tita­­nátjainak lehűtött savas oldatát lúgokkal óvatosan ele­gyítjük. A fehér csapadék kénsavban könnyen oldódik. A metatitánsav H1TiOJ akxor keletkezik, ha az ortoti­­tánsav hígított kénsavas oldatát forráspontja közelében tartjuk; a keletkezett csapadék úgyszólván oldhatatlan kénsavban. Eljárásunk lényegét a titánsavak oldhatósága, illetve oldhatatlanságát befolyásoló tényezők meghatározása, illetve felismerése képezi. Ezeket az ismereteket alkal­maztuk a rutil érc feldolgozásánál is. Ennek folytán te­hát az oldható titánvegyületek gyártását úgy vezetjük, hogy a kialakított ortotitán módosulat ne menjen me­­tatitán módosulatba, miután az utóbbi vegyület nem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents