195425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szomatotropint tartalmazó nyújtott hatású injekciós készítmény előállítására

A találmány tárgya eljárás olyan injektálható szomatotropin készítmény előállítására, amelyből a ha­tóanyag elnyújtva szabadul fel. A készítmény az 5-35 '/' koncentrációban levő borjú szomatotropint 1-209Í viaszt cs 80 99/í olajat tartalmazó közegben szuszpen­­dálva tartalmazza. Már több mint 35 éve ismert, hogy ha a tejelő tehe­neknek borjú szomatotropint adunk be, a tejtermelé­sük fokozódni fog anélkül, hogy ez kedvezőtlen hatás­sal lenne a tej összetételére. [Cotes és munkatársai, Nature, 164, 992 (1949)]. Cotes és munkacsoportjá­nak eredményeit követően számos vizsgálatot végeztek a szomatotropin és a tejelő szarvasmarhák megnöveke­­deít tejtermelése közötti összefüggést illetően. Leg­újabban a figyelem a genetikailag módosított mikroor­ganizmusokkal történő szomatotropin termelésre terelődött [lásd például Eppard és munkatársai, Proc. Cornell Nutr. Conf. (1984), 5. old.]. Néhány kutató arról számolt be, hogy a mikroorganizmusok által ter­melt borjú szomatotropin még fokozottabb hatással van a tejtermelésre, mint a természetes hormon [DeGos­­ter és munkatársai, 0085036 számú európai szabadalmi közzététel], A találmányban a százalékok, arányok — hacsak másként jelezve nincs — tömegegységekre vonatkoz­nak. A találmány módszert nyújt a tejelő tehenek tejter­melésének fokozására is, mely abból áll, hogy a fentebb jellemzett készítményt hatásos mennyiségben bejuttat­juk az állatba. A készítményhez előnyösen növényi vagy állati ere­detű viaszokat használunk. Alkalmas például az eszpár­­íoviasz, japán viasz, a jojoba- (Simmondsia California) viasz, a gyapjúviasz, a cetvelőviasz, a kínai viasz és fő­ként a karnauba (Copernicia cerifera) viasz és a méh­viasz. Könnyen beszerezhető a méhviasz különböző tisztaságú állapotban; a tisztított fehér méhviasz és a kereskedelmi közönséges sárga méhviasz egyaránt alkal­mas a készítmény elkészítéséhez. Használhatjuk továb­bá a petróleumviaszokat, ásványi viaszokat és szilikon­viaszokat is. Az olajokat a kellő tisztaságú és fiziológiák szem­pontokból alkalmazható, könnyen beszerezhető olajok közül választjuk ki. Az olajoknak természetesen kellő tisztaságúnknak kell lenniük, hogy a tárolás során mi­nőségük ne változzon, állás közben csapadék ne kelet­kezzen, észrevehető kémiai reakciót ne szenvedjenek és az állatba beadva észlelhető élettani reakciót ne váltsa­nak ki. Alkalmas olajok a növényi olajok, például a szó­jaolaj, földimogyorsó-olaj, szezámolaj, gyapotmagolaj, kukoricaolaj, olívaolaj, riciniusolaj, pálmaolaj, mandu­laolaj, ezek közül is főként a földimogyoró-olaj es a szezámolaj. Más olajokat is használhatunk, például pet­róleumolajokat, ásványolajokat és szilikonolajokat. A hordozóanyagban az olaj és a viasz, arányát általá­ban úgy választjuk meg, hogy a viasz 1 —20/';-ban szere­peljen. Előnyös, ha a hordozóanyag 5-1 5(Z-a, még elő­nyösebb, ha 5-10%-a a viasz. Általában minél maga­sabb a viasz koncentrációja, annál elnyújtottabb a ké­szítmény iiatásidejc. A viaszkoncentráció felső hatását az az igény határozza meg, hogy a készítménynek vas­tag injekciós tűn keresztül bcfecskendezhetőnek kell lennie. A viaszkoncentráció felső határát 20',/-ban ha­tározhatjuk meg, de a készítmény viszkozitását és in­­jcktálhatóságát több tényező, elsősorban a sz.omatotro­­n pin részecskemérete és koncentrációja, a tárolás hőmér­séklete is meghatározza. Ezek szerint a viaszkoncentrá­ció felső határai a készítmény más körülményeitől is változhat. A készítmény hordozóanyagát úgy határozhatjuk meg. mint egy olaj és viasz elegye. Teljesen alkalmas az olyan készítmény, ami hordozóanyagként csak az em­lített két alkotórészt tartalmazza, azonban az e terüle­ten járatos szakemberek előtt érthető, hogy bizonyos körülmények között kívánatos lehet, hogy a készít­mény más. viszonylag alacsony koncentrációban sze­replő alkotórészeket is tartalmazzon; ez a találmány lényegét nem érinti. Ilyen alacsony koncentrációban szereplő alkotórészek lehetnek például festékek, tartó­sítószerek, az injektálás helyén esetleg fellépő fertőzést megakadályozó antibiotikumok, viszkozitást befolyá­soló szerek, viszkozitást stabilizáló anyagok és a készít­mény eltarthatósági idejét növelő antioxidánsok. A ké­szítményben ezeknek az anyagoknak a koncentrációja néhány század százaléktól néhány százalékig terjedhet. Alkalmas színezőanyagok például az élelmiszer-, gyógy­szer- és kozmetikai festékek. Tartósító anyag lehet a benzoesav, klór-butanol, kálium-szorbát, szorbitsav, széndioxid, propil-gallát, a parabének, etil-vanillin, glicerin, fenol, p-klór-fenol stb. A viszkozitást befolyá­soló anyagok közül megemelíthetjük például a izopro­­pil-mirisztátot, kolloidális szilícium-dioxidot, nátrium­­-alginátot, metil-cellulózt, alumínium-monosztearátot, hexaglicerin-disztearátot, glicerin-monosztearátot stb. Alkalmas stabilizátor az etilén-diamin és az agar. Anti­­oxidánsként aszkorbil-palmiátot, nátrium-hidrogén­­-szulfitot, nátrium-mela-biszulfitot, kéndioxidot, ma­le insavat, propil-gallátot, nátrium-formaldehid-szulfoxi­­látot, butilált hidroxi-anizolt (BHA), butilált hidroxi­­-toluolt (BHT), terc-butil-hidrokinont stb. használha­tunk. Valamennyi fenti anyag ismert a gyógyszertech­nológusok előtt. A találmány szerinti készítményben használt borjú szomatotropin eredete a találmány lényegét nem érinti. Használhatunk állatokból nyert természetes szomato­tropint, vagy bármilyen, mikroorganizmus által szinte­tizált szomatotropint is; ezt hozzáférhetősége, vagy gazdasági okok határozzák meg. A találmány szem­pontjából a természetes eredetű, illetve mikoorganiz­­mus által készített borjú szomatotropin fizikai tulaj­donságai egyaránt megfelelnek. Vagyis a találmány sze­rinti készítmény megfelelő aktív hatóanyaga bármilyen borjú szomatotropin lehet. Számos eljárást közöltek a borjú szomatotropin mikrobiológiai úton való előállítására. Megjegyzendő, hogy néhány átalakított mikroorganizmus módosított szomatotropint termel; jellegzetes módosított az a szo­­matotropin polipeptid, mely egyik végén egy vagy né­hány aminosawal többet tartalmaz, mint a természetes hormon. Az irodalmi utalások szerint ezek a módosí­tott hormonok ugyanolyan tulajdonságokkal és aktivi­tással rendelkeznek, mint a természetes borjú szomato­tropin. Ezek szerint a találmányban használt ,.borjú szomatotropin" kifejezésbe beletartoznak azok, a gene­tikailag megváltoztatott mikroorganizmusok által ter­melt borjú szomatotropinok is, melyek a természetes borjú szomatotropin tulajdonságaival és aktivitásával rendelkeznek. Az alábbiakban olyan szabadalmi leírásokat és köz­leményeket sorolunk fel, melyek ilyen átalakított mik-95 42. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents