195361. lajstromszámú szabadalom • Eljárás előírt adalékprofilú epitaxiális rétegek előállítására

1 195 361 2 A találmány tárgya eljárás előírt adalékprofilú cpit­­axiális rétegek előállítására elsősorban szilícium hor­­dozószclct felületén vagy már meglévő epitaxiális ré­tegrendszerek felületén cpitaxia reaktorban végrehaj­tott kémiai gőzfázisú leválasztás segítségével, amely­nél a reaktorba betáplált anyag vivőgázból, réteg for­rás anyagból és PDot betáplálás! parciális nyomású adalékforrás anyagból áll. Az eljárással előírt adalékprofilú epitaxiális réteg nő a hordozószelct, illetve már meglévő epitaxiális ré­tegrendszerek felületén, amely bipoláris és unipoláris félvezető elemek létrehozatalára szolgál. Bipoláris és unipoláris félvezető eszközöket gyak­ran szilíciumhordozó/epitaxiális rétegrendszerek fel­­használásával állítják elő. Az epitaxiális réteg gázálla­potú vegyületnek, az úgynevezett rétegforrásanyag­nak a réteggel bevonandó anyag forró felületén szilí­ciummá történő elbomlása útján keletkezik, az így ke­letkező Si a hordozó vagy epitaxiális rétegrendszer fe­lületére ránő. Ezen elektronikus eszközök működési tulajdonságait nagymértékben meghatározza az ada­lékatom eloszlás az epitaxiális réteg belsejében. Leg­több esetben emellett az adalékprofil lefutásnak, azaz az adalékkoncentráció epitaxiális rétegbeli vertikális lefutásának, illetve eloszlásának meghatározó szerepe van. Sok esetben az elektronikus eszközök előállításá­nál az epitaxiális rétegben homogén adalékatom-el­oszlást tételeznek fel. Ez a konstans adalékprofilú le­futás állandó folyamatparaméterek mellett történő epitaxiális rétegleválasztással problémamentesen meg­valósítható. Ezenkívül bizonyos elektronikus eszkö­zök előállításához az epitaxiális réteg belsejében az adalékkoncentráció lépcsőszerű átmenetei is szüksé­gesek. Az epitaxiális réteg belsejében a lépcsőszerű átmeneteket úgy valósíthatják meg, hogy a leválasz­­tási folyamat meghatározott paraméterét — amely az adalék beépülését befolyásolja —, a leválasztási folya­mat alatt az epitaxiális réteg belsejében megkívánt koncentrációszintnek megfelelően változtatják. A le­választási folyamat alatt az adalékforrásanyag beme­neti parciális nyomása, a leválasztás hőmérséklete, vagy a vivőgáz megváltoztatása vezethetnek az ada­lékatom beépülési koncentrációjának megváltozásá­hoz. Ily módon azonban csak aránylag fokozatos el­oszlású beépülési koncentrációszint átmenetek való­síthatók meg. Ezzel az eljárással az adalékkoncentráció kívánt, lépcsőszerű eloszlása az epitaxiális réteg belsejében csak tökéletlenül valósítható meg. Egy az epitaxiális réteg belsejében létrehozandó tetszés szerinti egyér­telmű függvény szerinti adalékprofil lefutás lényegé­ben oly módon állítható elő, hogy az adalékatomok beépülési koncentrációját ismert módon befolyásoló külső paramétert megfelelő módon változtatjuk. En­nek a paraméternek értékét, pl. a betáplált parciális nyomás vagy leválasztási hőmérséklet, a kívánt ada­lékprofil lefutásnak megfelelően időben változtatják. Ismeretes', hogy a (JVD (Chemical Vapor Deposit­ion) eljárásokkal előállított szilícium epitaxiánál az adalékforrás-anyag betáplált parciális nyomása és a kapott adalékprofilú lefutás között összefüggés van, amely lineáris szabályozó rendszer tulajdonságainak megfelel. Ennek a szabályozó rendszernek az átmene­ti tulajdonságait kísérleti úton meg lehet határozni és az adalékforrás-anyag PDot(0 betáplált parciális nyo­másának időbeli lefolyása kiszámítható, mely a kívánt adalékprofilú lefutást eredményezi. Az adalékforrás­­-anyag betáplált parciális nyomása optimális időbeli lefolyása, azaz a arendszer optimális irányítási függvé­nye azonban a szabályozásban közvetlenül gyakorlati­lag nem használható. Ennek az az oka, hogy sok fon­tos gyakorlati esetben az adalékforrás-anyag betáplált pDot(t) parciális nyomásának optimális időfüggvénye néhány percen belül nagyon nagy mértékben, pl. nyolc nagyásgrendet is változhat. A gázáramlásokat szabályozó berendezések azonban a legjobb esetben 1:100 tartományban működnek, melyből az követ­kezik, hogy az epitaxiális reaktoroknál az ilyen opti­mális pDot(t) lefutás megvalósítása gyakorlatilag nem látszik lehetségesnek. A találmány célja eljárás előírt adalékprofilú lefu­tással rendelkező epitaxiális rétegek előállítására, melynek segítségével az előállítandó epitaxiális réteg­ben az adalékkoncentráció változása, illetve lefutása nagy pontossággal megvalósítható. A találmány feladata egy olyan eljárás létrehozása előírt adalékprofilú epitaxiális rétegek előállítására, amely az epitaxiális rétegben egy meghatározott ada­lékprofilú lefutáshoz tartozó pDot(t), optimális irá­nyítási függvény megvalósítását lehetővé teszi. A találmány előírt adalékprofilú epitaxiális réte­geknek hordozószelet felületére vagy már meglévő epitaxiális rétegrendszer felületére epitaxiális reak­torban kémiai gőzfázisú leválasztás segítségével tör­ténő előállítására szolgáló eljárás. Az eljárás során a reaktorban vivőgázból, rétegforrás-anyagból álló gáz­keveréket vezetünk, amely ezeken kívül az adalékfor­rás-anyag pDot betáplált parciális nyomású mennyi­ségét is tartalmazza, amelyet ßDot(t) számított opti­mális irányítási függvénynek megfelelően időben szabályozunk. A találmány szerint az adalékforrás-anyagot a vi­vőgázhoz egymást követő impulzusokból álló impul­zus-sorozat formájában impulzussorszerűen keverjük hozzá. A találmány szerint továbbá az adalékforrás-anya­got adagoló szelepek — célszerűen elektromágneses szelepek — ki-, bekapcsolási időtartamának változta­tásával, az adalékforrásanyag pDot betáplált parciális nyomás értékeit a reaktorban egy felső pDot és egy alsó pDot u érték között tartjuk úgy, hogy ezáltal PDot, u — pDot W PDot, o vagy legalább i/100 Poot, u — ^Dot’ ^ — 10'Pdoi, o rétegnövesztési feltétel minden t időpillanatban létre­jön. Az impulzus hosszát és két impulzus közötti szü­net hosszát — egymástól függetlenül — változtatva úgy állítjuk be, hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents