195349. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kétállapotú érzékelő és/vagy működtető elemek digitális számítógéphez való illesztésére
1 195 349 2 megszakítási kérelmet, az alaphelyzetbe állító 42 vezetékre adott impulzus felfutó élével t5 időpontban átbillenti a 62A D-tárolót,és ezzel törli a 33A változás érzékelő 72A kimenetét. Bekapcsoláskor a 62A D-tároló invertált 68 A kimenete véletlenszerűen áll be, ezért a 42 vonalra tO időpontban adott impulzussal alapállapotba kell hozni,' azaz biztosítani kell, hogy a 68A kimenet logikai szintje a 66A adatbemenet (a 29A kimenet) komplemense legyen. A 64A kizáró-vagy-kapunak saját belső At késleltetási ideje van. Az illesztő kapcsolási elrendezés a kapcsoló esetleges rendellenes működésének jelzésére is alkalmas. Erre a célra szolgál a 32A hibadetektor. A váltóérintkezős kapcsolók egyik tipikus hibája a váltás közbeni elakadás, az az állapot, amikor a 27A és 28A bemeneten egyaránt magas logikai színt detektálható. Ha a 27A és 28A bemeneten azonos a logikai szint, az 54A kizáró-vagy-kapu 55A kimenetén alacsony logikai színt van. Ez a 2. ábra szerint a ti —12 és t3—14 időintervallumokban a pergéskor, a t2—13 időintervallumban a repülés során, továbbá a t6 időpontban bekövetkező hibás működéskor az 54A kizáró-vagy-kapu saját belső At késleltetési idejének elteltével jelentkezik. A Tl=t4—11 időtartamon belüli jelváltozásokat az 57A ellenállásból, 58A kondenzátorból és 59A Schmitt-triggerből kialakított késleltető szűrőtag nem engedi tovább. Amennyiben a jelváltozás az 55A kimeneten hosszabb ideig fennáll, az 59A Schmitt-trigger átbillen,és a hibajelző 30A kimeneten megjelenik a hibajelzés. A tó időpontban a 28A bemeneten megjelenő magas logikai szint hatására a t7 időpontban lép fel a hibajelzés. A késleltető szűrőtag tehát T2=t7—16 időtartammal késlelteti a hibajelzést. Belátható, hogy a T2 időtartamnak nagyobbnak kell lennie a TI időtartamnál. A 30A kimeneten megjelenő hibajelzés a 29A kimenet jelzéséhez hasonlóan vagy a 30A kimenethez csatlakozó 34A változás érzékelőn és a logikai 37 kapuáramkörön keresztül programmegszakítás kérés formájában, vagy ciklikus letapogatás útján jut a digitális számítógép tudomására. Ha a 27A és 28A bemeneteket nem váltóérintkezős kapcsolóhoz, hanem olyan mechanikus mozgatású kapcsolóhoz csatlakoztatjuk, amelyben a repülési idő alatt a két nyugalmi érintkező nem szakadásban, hanem rövidzárban van egymáshoz és a mozgó érintkezőhöz képest, az illesztő áramkör működése némileg módosul. Az átkötések ez esetben is az 1. ábrának megfelelőek. A 3. ábra idődiagramjai mutatják a működést. A ti időponttól a t3 időpontig, a repülési idő alatt mind a 27A, mind pedig a 28A bemenetre alacsony logikai szint jut. Ez a 46A RS-tárolónál azt eredményezi, hogy mindkét 60A és 61A kimenete — és így a 47A JK-tároló közvetlen beíró és törlő 49A és 53A bemenetei is - magas logikai szintre kerülnek. Ennek folytán viszont a 47A JK-tároló átbillenhetővé válik az ütemjel 51A bemenetén, ami az 54A kizáró-vagy-kapu 55A kimenetére van kapcsolva. A 27A és 28A bemenetek 11 időpontban fellépő egyező logikai jelszintjére az 54A kizáró-vagy-kapu At késleltetéssel megszólal és ezzel átbillenti a 47 A JK-tárolót, ami a 29A kimenet jelváltozását eredményezi. Az 55A kimeneten az alacsony logikai szint a t3 időpontban bekövetkező áckapcsolásra megszűnik, s ez az időtartam még nem elegendő, hogy a 30A kimeneten hibajelzés lépjen fel. Egyebekben a működés megegyezik a 2. ábra kapcsán ismertetettel. Látható ellát, hogy a 47A JK-tárolónak csak ilyen mechanikus mozgatású kapcsolók figyelésekor van szerepe, a szokásos váltóérintkezős kapcsolók esetén ki is iktatható, mivel ekkor átbillentését a 46A RS-tároló kimenetéin lévő jelek végzik. Ilyen 31B kontaktus figyelő csatlakozik a 27B és 28B bemenetekhez. A 27B bemenetre az említett állapotérvényesítő jel kapcsolódik, így a 31B kontaktus figyelő, a 33B változás érzékelő,és a 29B kimenet nincs felhasználva. Ennek megfelelően a 7—9 és 21—22 átkötési pontok nincsenek összekötve, a 19—20 átkötési pontok viszont át varnak kötve. A 28B bemenet az említett nyitó- vagy záróérintkezős kapc.olót figyeli. Ennek megfelelően a 12 átkötési pont nun a 10, hanem a 11 átkötési ponttal van összekötve és 23-24 átkötési pontok vannak összekötve. A nyitó- vagy záróérintkező figyelésénél a 32B hibadetektor (vagy ha az a 27B bemenetre lenne kötve, a 31B kontaktus figyelő) nincs felhasználva, a 28B bemeneten lévő jel közvetlenül megjelenik a 30B kimeneten (? 27B bemenet használata esetén a 29B kimeneten), és a változás a 73B kimeneten (a 27B bemenet használata esetén a 72B kimeneten). Ez esetben a 30r kimenet nem hibajelzőként, hanem állapotjelzőké it van használva. A pergésből eredő zavarok kiküszöbölése a 38 ellenállásból, 39 kondenzátorból és 40 schmitt-triggerből álló komplexummal történik. Ha a 23B bemenettel nem egy nyitó- vagy záróérintkezős kapcsolót figyelünk, akkor az felhasználható pl. a következő modul váltóérintkezős vagy mechanikus mozgatású kapcsolójának állapotérvényesítő, illetve tiltó jeléhez. Ekkor a 12 átkötési pont sem all, sem pedig a 10 átkötési ponttal nincs összekötve, a 23-24 átkötési pontok sincsenek összekötve, viszont a 25—26 átkötési pontok össze vannak kötve. Ha a 27A és 28A bemenetekkel egy olyan váltóérintkező; kapcsolót figyelünk, amelyhez nem tartozik állapotérvényesítő jel, akkor a 27B és 28B bemeneteket is felhasználhatjuk egy ugyanilyen váltóérintkezős kapcsoló figyelésére. Ekkor a 19-20 átkötési pontok n ncsenek átkötve, a 7—9 és 21—22 átkötési pontok össze vannak kötve, és a 12 átkötési pont 11 átkötési J ont helyett a 10 átkötési ponttal van összekötve. Látható tehát, hogy a találmány szerinti, modulokból felépített illesztő kapcsolási elrendezés a mindenkori felhasználói igényekhez egyszerű átkötésekkel a helyszín en is adaptálható. Az 1. ábra szerinti illesztő modulból egyidejűleg tehát tötb képes együttműködni a digitális számító5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
