195346. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázfogyasztás irányítására
1 195 346 2 zik, ellenkező értelemben változik a 13 tartályban a nyomás, és a vezérmú ismét működésbe lép. A fogyasztási nyomás vagy adott, vagy a 20 vezérmű proramozásával változtatható. A szabályozás itt is történhet bináris függvény és program szerint,vagy bármely más kívánt karakterisztikának megfelelően. A 25 váltószelep ábrán feltüntetett helyzetében a fogyasztás a párhuzamosan kapcsolt 21 és 22 gáztartályokból történik. Ezek kiürülése esetén a 25 váltószelep átvált a 23 és a 24 gáztartályokra, és az átváltás tényét láthatóan jelzi. így mód van a 21 és 22 gáztartályok üzem közbeni cseréjére, és ezzel biztosítható a folyamatos üzem. A 3. ábrán ábrázolt kiviteli alaknál a 29 nyomásérzékelő, valamint a 31 hőmérsékletérzékelő jele lehetővé teszi a 20 vezérmű olyan kialakítását, amelyben az funkcióját a díjszabási elszámolás alapját képező „normálköbméter” egységében „számolva” végzi. így az 1—4 csőelzáró szerelvények pillanatnyi állapota által megadott „bináris szám” díjszabás szempontjából helyesen tükrözi a pillanatnyi fogyasztást. Ez lehetőséget ad arra, hogy amennyiben ezt a számot a 33 hatásvonalon távjelezzük, a díjszabásilag helyes fogyasztási értéket lehessen a hatásvonal másik végén leolvasni, vagy ha ezt a jelet idő szerint integrálva összeadóra (számlálóműre) visszük, akkor ezen a számlálóművön a díjszabásilag értékelhető fogyasztást olvassuk le. A 26 nyomásérzékelő deriváltjának bizonyos határt meghaladó értéke hibajel, mert a hirtelen eső szekunder nyomás a fogyasztóberendezésben keletkezett tömítetlenségre (csőtörésre) utal. A 20 vezérmű ennek hatására kikapcsolja az 1—4 csőelzáró szerelvényeket, ekkor a felső gyorszár funkcióját látja el külön szervek nélkül a berendezés. A 29 nyomásérzékelő jelzi a 15 csőben uralkodó nyomást. Ha ez a biztonságosnál alacsonyabb, és a 20 vezérmű ennek hatására zárja az 1—4 csőelzáró szerelvényeket, a berendezés ellátja az alsó gyorszár funkcióját. A 34 hatásvonal csúcskorlátozó, teljesítménykorlátozó vagy tarifaváltó vezérlőjelet (vagy mindhármat) vezethet a 20 vezérműhöz. A 4. ábrán ábrázolt berendezésnél felhasználtuk azt a tényt, hogy ismeretesek olyan tömbösített sorozat-csőelzáró szerelvények, amelyek egy közös csatlakozóvezetékre kapcsolódó, a típustól függő számú csőnek megadott program szerinti kapcsolására szolgálnak, és ahol az egész tömbösített egység pillanatnyi állása a 37 tengely állásának (elfordulási szögének) a függvénye. Ilyen berendezés felhasználásával működik az ábrán ábrázolt berendezés, ahol a 26 nyomásérzékelő jele a 35 erősítő és a 36 motor segítségével hajtja a 38 kapcsoló 37 tengelyét. A helyes működéshez természetesen a 26 nyomásérzékelőnek előjelhelyes jelet kell adnia, és azt a 35 erősítőnek előjelhelyesen kell erősítenie, (azaz egy megkívánt értékkel arányos jelhez képest pozitív vagy negatív jelre van szükség, ami felerősítve a motor forgásirányát is meghatározza). Ez a kiviteli alak leginkább pneumatikus elemekkel valósítható meg. Az 5. ábrán ábrázolt berendezés működése során a 38 kapcsoló tengelyét meghajtó 36 motort a 20 vezérmű működteti. Ez esetben a vezérmű az erősítőt is magában foglalja. A 39 alapjelképzőn a kívánt fogyasztási (szekunder) nyomás, a 40 alapjelképzőn a még megengedhető legalacsonyabb primer nyomás értéke állítható be. A 6. ábrán ábrázolt példaképpeni vezérmű működése során a 39 alapjelképzőn beállítjuk a normál üzemben szükséges fogyasztási (szekunder) nyomás értékét, az 51 hatásvonalon érkezik az a jel, amely ennek kivételes megváltoztatására ad vezérlőjelet (pl. csúcsfogyasztási időben megemeli a nyomás beállított értékét). A 26 nyomásérzékelő ad egy, a pillanatnyi nyomással arányos jelet. A 41 különbségképző előjelhelyes rendelkező jele a 42 kódgenerátort működteti, azaz a 13 tartályban lévő nyomás csökkenése esetén arra indítja, hogy a betáplált program szerint további 1—4 csőelzáró szerelvények nyitására adjon jelet a 16—19 hatásvonalakon, a nyomás növekedésekor pedig fordítva. Az 50 hatásvonalon érkező korlátozójel hatására a nyitás csak bizonyos értéket érhet el (csúcskorlátozás, illetve teljesítménykorlátozás mint vezérlés). A 42 kódgenerátor, és ezzel az 1—4 csőelzáró szerelvények mindenkori (pillanatnyi) állása egyidejűleg eljut a 47 számlálóhoz is. Normálüzemben a 29 nyomásérzékelő és a 26 nyomásérzékelő jele az 54 különbségképzőre kerül, és annak kimenőjele, valamint a 31 hőmérsékletérzékelő kimenőjele alapján a 44 aritmetikai elem elvégzi azt a függvénykorrekciót, ami a 42 kódgenerátor jele alapján a fizikai mennyiség és a díjszabási mennyiség (normálköbméter) közötti átszámításhoz szükséges. A 45 aritmetikai elem a transzformált függvényértéket olyan állapotba hozza, hogy annak alapján a 42 kódgenerátor jelével összevetve a tényleges díjszabási fogyasztási egység létrejöjjön (illetve egy ezzel arányos jel), amelynek digitális értékét a 47 számláló a 46 óragenerátor jelére összeadja. Az összeadások gyakoriságát a fogyasztás ingadozásának dinamikája alapján kell megállapítani. Az 53 hatásvonalon érkező jel hatására hajtja végre a 47 számláló az esetleges tarifaváltást. Üzemi rendellenességek esetén a következők lehetségesek: Ha hirtelen leesik a fogyasztási (szekunder) nyomás, azaz hiba keletkezett a fogyasztóberendezésben, pl. csőtörés, a 41 különbségképző jele hirtelen változik, így a 43 differenciáló elem kimenőjele megnő. Ez a 42 kódgenerátort lekapcsolja úgy, hogy a 16—19 hatásvonalakon keresztül zárja az összes 1—4 csőelzáró szerelvényt. Hasonló beavatkozást vált ki az a körülmény is, ha a 29 nyomásérzékelő a 40 alapjelképzőn beállított legkisebb értéknél alacsonyabb nyomást érzékel a 15 csőben. A 15 csövön érkező nyomáshullámokat (lökéseket) a 48 differenciáló elem érzékeli, de ennek jele a 49 késleltető elemen keresztül hathat csak a 42 kódgenerátorra, annak érdekében, hogy rövid ideig tartó (veszélytelen) nyomáshullámok a berendezés üzemét feleslegesen ne zavarják, de tartós nyomásnövekedéssel szemben a berendezés védje meg a fogyasztókat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
