195341. lajstromszámú szabadalom • Sugárrekesz rajta áthaladó sugárnyaláb folyamatosan állítható határolására
keszkosar gyűrűalakú belső palástjához illeszkedik. Ezek közül két külső 11, 12 ólomgyűrű a közöttük lévő szerkezetet takarja és mindkét irányból árnyékolja. A 11, 12 olomgyűrűktől a szerkezet belseje felé haladva egy-egy 13 ill. 14 vezelőgy ürül. találunk, amelyek a 11 és 12 ólomgyürűkliöz husonlöau a 10 rekeszkosárhoz képest rögzített helyzetűek. A 13 és 14 vezetőgyürük mindegyikén a kerület mentén egyenletes elosztásba!! hat-hat vezetőhorony pár van kialakitva (1. és 5. ábrák), amelyek közül 15 külső vezetöhornyok a gyűrű egy képzeletbeli húrjára szimmetrikusak és enyhén megtört, nyitott V alakban álló száraik vannak vagy töretlenül iveit kiképzésűéit. A 15 külső vezetóhornyoktól mintegy 15“-ban eltoltan 16 belső vezetőhornyok vannak, amelyek lényegében párhuzamosak a hozzájuk “tartozó 15 külső vezetőhornyokkal, és az eltolt helyzet miatt a gyűrűkhöz képest ferde állásúak. A szerkezet közepén ötödik 17 meneszlö gyűrű helyezkedik el, amelyen a kerület mentén egyenletes osztásban tizenkét rövid radiális 18 horony van kiképezve, közülük a 6. ábrán három látható. A 17 me nesz tő gyűrű nincs a 10 rekeszkosár besejéhez rögzítve, althoz képest a gyűrűk közős középpontja mentén elfordítható. Elforditàsàt a 10 rekeszkosár 19 iveit résén keresztül kivezetett 20 hujtókar teszi lehetővé. A 17 menesztó gyűrű, valamint a két 13, 14 vezetögyűrü között két keskeny gyűrűalakú 21, 22 tér képződik, és ezek mindegyikében hat-hat egyforma kialakítású 23 árnyékoló szirom helyezkedik el. A 3. és 4. ábrákon a 23 árnyékoló szirom kialakítása látható, amelynek középső részét célszerűen sárgaréz anyagú 24 vezető lemez képezi, ehhez kétoldalt 25 ólomszirom van rögzítve. A rögzítés például megoldható ólomnak a 24 vezető lemezre való öntése, illetve ólomlemezeknek az egymásra pereniezése révén. A 25 ólomszirom alakja a helyes működés szempontjából lényeges, és a 3. ábrán vázolt, két egymáshoz tartó ívelt oldalból, valamint ezeket hátul összekötő egyenes zárószakaszból áll. A 25 ólomszirom a 23 árnyékoló szirom elülső és belső részét fedi. A 24 vezető lemez két vezető furatában 26 vezető csap és 27 hajtó csap van rögzítve. A 26 vezető csap és a 27 hajtó csap mindkét oldalon egy-egy olyan 28, 29 vállal rendelkezik, amelyek külső homlokfelülete enyhéit túlnyúlik a 25 ólomszirom felső, illetve alsó lapfelúletén, és ezen homlokfelületek egymástól mért távolsága határozza meg a 23 árnyékoló szirmokat befogadó 21, 22 terek magasságát. A 26 vezető csapnak és a 27 hajtó csapnak az egyik la 4. ábra szerint felső) oldalából 30, 31 vezető csonk nyúlik ki a vele szomszédos vezetőgyúrú felé, a 27 hajtó csapból a 31 vezető csonkkal átellenes oldalon 32 menesztó csonk nyúlik ki a 17 nienesztó gyűrű felé. Szerelt állapotban a 30 vezető csonk a 16 belső vezetóhoronyba, a 31 vezeLö csonk a hozzátartozó 15 külső vezetőhoronyba és a 32 menesztó csonk a radiális 18 horonyba illeszkedik. A csonkátmérő megegyezik a hornyok szélességével, közöttük laza illesztés van, amely megengedi a csapoknak a horony mentén történő akadás és kotyogás nélkül történő elmozdítását. Az esetleges kotyogás kizárására minden 23 árnyékoló szirom ónbeélló 33 rugó segítségével előfeszíthető. Az itt vázolt sugárrekesz működését és néhány ezzel összefüggő tulajdonságát az 1. ábra kapcsán ismertetjük. Az 1. ábrán a vázolt gyűrűalakú területen a takarásra való tekintet nélkül az egymást fedő részek közül egybe rajzoltuk a szerkezet közepén lévő 17 menesztó gyűrű minden második radiális hornyát, a felső 13 vezetőgyűrű 15 és 16 külső- és belső vezetóhornyait, továbbá a 23 árnyékoló szirmot a működés öt különböző helyzetében. Az 1 i helyzet felel meg a sugárrekesz teljesen nyitott állásának, amikor a 25 ólomszirom szabadon hagyja a gyűrűk közös belső 34 nyílását. Szerelt állapotban természetesen mind a hat 23 árnyékoló szirom mindig azonos szöghelyzetben van. Megfigyelhetjük, hogy az 1 helyzetben a 30, 31 vezető csonkok a 15 és 16 külső és belső vezetőhornyok bal szélsó végéhez ütköznek, és a 31 vezető csonkkal egytengelyű, általa eltakart 32 menesztó csonk a radiális 18 horony külső végállásában van. Az 1 helyzetből úgy kapjuk a 2 helyzetet, hogy a 17 menesztó gyűrűt a nyugvó 13 vezetógyűrűhóz képest a 35 nyíllal jelölt irányban és mértékben elfordítjuk. Ezen elforditáskor a 17 menesztó gyűrű 18 hornya a 32 menesztó csonk révén magával viszi a 23 árnyékoló szirmot, amelynek mozgási pályáját a 15 és 16 külső és belső vezető hornyok meghatározzák. A 23 árnyékoló szirom egyrészt elmozdul a gyűrűt meghatározó körpálya mentén, sugárirányban befelé mozdul a 18 horony mentén és a 30, 31 vezető csonkokat Összekötő szakasz irányváltozása miatt orra befelé fordul. A 2 helyzetben a 25 ólomszirom belső íve 36 körpályához simul. Ha a 17 menesztó gyűrűt rendre tovább forgatjuk, teljes elmozdulását a 37, 38 és 39 nyilak jelzik. A 23 árnyékoló szirom eltolódik és egyre nagyobb mértékben takarja a 34 nyilast. A 25 ólomszirom belső íve rendre a 10, 41 és 42 körpályákhoz simul. A 42 kórpá-ya egyébként a sugárrekesz legkisebb nyilasát határozza meg. A rajzon megfigyelhető, hogy az egyes elmozdulási helyzetekben a 34 nyitás terébe csak a 25 ólomszirom nyúlik t>e, a 21 vezető lemeznek az ólommal nem fedett részei a gyűrű zónájában maradnak. Az elmozdulási pálya és a 25 ólomszirom i /e olyan, hogy minden helyzetben érintőlegesen simul a 34 nyílással koncentrikus kór-5 Í0 15 2) 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
