195333. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcseméret eloszlás folyamatos meghatározására szuszpenziókban

1 HU 195 333 B 2 zolva és a regressziót elvégezve, egy abszcisszával pár­huzamos egyenest kapunk, melynek koordináta ten­gely metszete a keresettalak tényező, amely az adott mintaanyagra és mérési módszerre érvényes. Ezt az utóbbi eljárást más mérési módszer esetében is alkal­mazhatjuk, így mindig meghatározhatók, ill. összeha­sonlíthatók lesznek a különböző módszerek mérési eredményei egymással. 6. A következő alprogram részlet az eloszlásokból számítható további értékeket számítja ki Elsősorban számítja az átlagos szemcseméreteket különböző felté­telek alapján, pL azonos fajlagos felület, azonos szem­cseszám, azonos térfogat stb. mellett. Azonkívül szá­mítja az aprítási munkát, ül. az aprítási indexeket. Amennyiben a szállító közegáram mennyiségi adatait a rendszerméri vagy megkapja, akkor számítja a fajlagos felületből a valószínű koncentrációkat és így a becsült tömegáramokat is megadhatja, amivel a szabályozás­hoz szükséges alapadatokat szolgáltat. 7. Ez az alprogram folytatja az őrlési kör (nyitott vagy zárt) értékelését. Számítja az aprítási hatásfokot (80%-ost is), fajlagos energiafelhasználást stb. Őrlési körfolyamat esetében a körbenjárási ténye­zőt. Amennyiben előzőleg egy kísérletsorozatot haj­tunk végre, és erre a szabályozórendszer ki van építve, úgy az energia felhasználás minimuma felé tolja el a rendszer működését, pl. beállítja a megfelelő anyag­­áramokat, fordulatszámokat, törőerőt stb. 8. Osztályozó működését ellenőrző alprogram a ter­mékek eloszlásának és megoszlásának ismeretében, értékeli az osztályozás élességét, önmagában ismert módon Tromp-görbék segítségével vagy új módszerrel a sűrűségfüggvények metszéspontjának megkeresése után - elválasztási szemcseméret - a görbék alatti te­rületek meghatározásával (grafikusintegrál) megadja a hibás szemek tömeghányadát az egyes termékekben. A Tromp-értékek és a hibás szemek mennyiségének alapján, egy előző kísérletsorozat segítségével, vissza­szabályozza a folyamatot úgy, hogy beállítja a mini­mális energiafelhasználásnak és az előírt minőségi fel­tételek teljesítésének megfelelő anyagáramokat (fel­adás), fordulatszámokat, légsebességeket (ül. közegse­bességeket), lapátszöget stb. 9. A szelektív őrlést értékelő alprogram alapja, hogy előzetes kísérletsorozat alapján meghatározzuk az egyes ásványkomponensek eloszlását az optimális üt­közési vagy nyírási sebességnél Ezek eredője egy vagy több módusú eloszlásgörbe. Az üzemi töretből a rész­­sűrűség-függvényeket meghatározva, azok eltérését figyeljük meg eredeti kísérleti adatoktól. Pl. az egyes részsűrűség-függvények eüaposodása az optimális üt­közési sebesség túllépését jelzi, azaz csökkenteni keü a sebességet (fordulatszámot). Az osztályozás után ezen részsűrűségfüggvényeknek a durva ill. a finom ter­mékben való megoszlását kell figyelni, és az osztályo­­zót (a 8. alprogramnak megfelelően) úgy kell szabá­lyozni, hogy az egyes jellemző részsűrűségfüggvények lehetőleg csak az egyik termékben jelenjenek meg. 10) Az őrlési és osztályozási folyamatok termékei­ből a folyamat végén, megfelelő kémiai és szemnagy­ság összetételű keverékeket kell képezni. Ezt a felada­tot egy alprogram végzi, amely önmagában ismert ma­tematikai eljárások alapján működik. 11. Az utolsó alprogram - egy kivételtől eltekintve - nem tartalmaz önálló részeket, csak az előző alporgra­­mok módosításait. Az ásványelőkészítés területén ugyanis minden számítás elvégezhető az előző több­­módusú eloszlásfüggvény, ül. az előző alprogramok se­gítségével, csak a változókat kell átkeresztelni és bizo­nyos peremfeltételeket megváltoztatni, ez utóbbiakat végzik a program részletecskék. Egyetlen önállóbb ré­sze van csak ennek a csomagnak, amely a dúsítási alapgörbék kiegyenlítő mérlegeinek elkészítését végzi. Egy anyagból több kísérletet is elvégezve, a fém- ill akotórész mérlegek az elemzési hibák miatt nem fog­nak megegyezni minden kísérletnél, így bár erre szük­ség lenne, azok közvetlenül nem hasonlíthatók össze. Ezért a kiegyenlítő számítás alapelveinek segítségével, a mérési adatokat súlyozva, a mérlegeket úgy helyes­bítjük, hogy minden részkísérlet mérlege visszavezet­hető legyen a kiinduló anyagra, és ezzel összehasonlít­­hatókká váljanak. példákat adjuk meg: 1. példa 50-80 °C hőmérsékleten üzemelő timföldgyári ki­keverő rendszerben 5-160 pm közötti szemcseméret eloszlásnál, 60 °C hőmérsékleten a D-0,9-0,9 optikai sűrűség beállítása után, 90 s alatt 0,02 s időintervallu­monként az ülepítőedényben öt mérőfejjel mértünk optikai sűrűséget, és ennek alapján meghatároztuk a kikeverési folyamat szabályozásához a szemcseméret eloszlást. A mérési eljárás gyors mérést és értékelést eredményezett, ami lehetővé tette, hogy a mérni és/vagy szabályozni kívánt folyamat három fázisából (oltóhidrát, termékhidrát és egy közbenső fázis) vett mintákat felváltva, egy mérőberendezéssel dolgozzuk fel, és az eredmény függvényében szabályozzuk a ki­keverési technológiát. 2. példa Centrifugális osztályozóból vett mikronizált pig­ment anyagmintát 35 °C hőmérsékleten, D-0,8-0,9 optikai sűrűségű szuszpenzióban mértünk öt mérőfej­jel ellátott ülepítőedényes berendezésben, l-50pm méréstartományban. A fotoextinkciós mérést az öt mérőfejen közel egyidejűleg, 0,02 s időintervallumon­ként hajtottuk végre, 90 s időtartamig. A mérés és az értékelés összesen 2 percet vett igénybe, és így az osz­tályozási folymatot a mérés alapján közvetlenül lehe­tett irányítani. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás szuszpenzióban lévő szemcsék szemcse­méret eloszlásának meghatározására, amelynek során a szuszpenziót ülepítőedényben ülepítjük és közben az ülepítőedényben mérjük a szuszpenzió optikai sűrűsé­gét és ebből meghatározzuk a szemcseméret eloszlást, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Thumbnails
Contents