195306. lajstromszámú szabadalom • Gázüzemű vízmelegítő

195306 1 A találmány tárgya olyan vegyes rend­szerű (tároló-, és egyben átfolyó rendszerű) gázüzemű vízmelegítő, amely lehetővé teszi a melegvíz korlátlan mennyiségű vételezését bármilyen kis sugárban, ugyanakkor hasz­nosítja a folyamatos üzem biztosítása érde­kében alkalmazott és állandóan üzemelő gyúj­tóégő eddig kárbaveszett hőteljesítményét is, ezáltal kevesebb energia fogyasztása mellett nagyobb komfortot nyújt. Gázüzemű vízmelegítőknek számtalan faj­tája ismeretes, ezek azonban alapvető jellem­zőjük szerint két nagy csoportba oszthatók: az átfolyó rendszerű és a tároló rendsze­rű vízmelegítők csoportjába. Mint ez régóta ismeretes, a tároló rendszerű készülékek elő­nye az, hogy a tartályukba befogadott me­legvizet viszonylag hosszabb idő alatt me­legítik fel, majd ezt követően csak abban a mértékben fogyasztanak gázenergiát, ahogy azt a melegvízfogyasztás megkívánja. A tar­tályukból bármilyen kis sugárban vételezhe­tő a melegvíz, és égőjük teljesítménye vi­szonylag kicsi, azért a hálózatra kisebb csat­lakozási teljesítménnyel kapcsolódnak, — ki­sebb átmérőjű vezetéket igényelnek. Nagy hátrányuk ugyanakkor az, hogy ha a hosz­­szabb idő alatt felmelegített víz a tartály­ból elfogy, a melegvízszolgáltatás folyama­tossága megszakad, és a készülék csak hosz­­szabb idő elteltével képes újra melegvizet szolgáltatni. Ugyanakkor az átfolyó rendszerű vízme­legítő készülékek olyan nagy égővel rendel­keznek, — és ezáltal oly nagy teljesítménnyel csatlakoznak a hálózatra, — hogy melegvíz vételezésekor képesek a beáramló hidegvizet hőcserélőjükben folyamatosan felmelegíteni, így a melegvíz vételezésének lehetősége gya­korlatilag korlátlan, egy bizonyos időegység alatti teljesítmény mellett (pl. 5 liter/perc, ÍO liter/perc, stb. teljesítményű típusok). Az ilyen üzemelés előfeltétele az, hogy legyen egy kis gázégő, amely alkalmas he­lyen elhelyezve állandóan ég, és amely üze­meléskor a főégőn kiáramló nagy mennyisé­gű gázt biztosan begyújtja (gyújtóégő). Ugyanakkor szükség van egy olyan vezér­lőszerkezetre is, amely a víz áramlásának megindulásakor a főégő gázáramát elindít­ja, és fordítva, a víz áramlásának megszű­nésekor a főégő gázáramát elzárja. Erre a célra legtöbbször membránszele­pet alkalmaznak, amely a készülék után el­helyezett melegvízcsap nyitása esetén a víz­vezetékben beállott nyomásesés hatására nyit­ja a gázáram útját. Ahhoz azonban, hogy a nyomásesés megfelelő mértékű legyen, a melegvíz csapját megfelelő mértékben ki kell nyitni, miértis az ilyen vízmelegítőkből kis sugárban melegvizet vételezni nem lehet, a melegvízcsap kismértékű nyitása esetén a fő­égő nem gyullad be, és a készülékből — a csőben lévő többé-kevésbé meleg víz távo­zása után — hideg víz folyik. 2 2 Másik hátránya ennek a készüléktípusnak az, hogy a főégőjének úgynevezett „két-pont szabályozása" van, tehát gázárama nem befo­lyásolható, az égő vagy ég, vagy sem. Ezért kisebb intenzitású melegvízvételezés esetén a víz hőmérséklete magasabb, nagyobb inten­zitású vételezés esetén a hőmérséklet alacso­nyabb. Növeli ezt a hátrányt az a körül­mény, hogy ezek a készülékek — az égő nagy teljesítménye miatt — meglehetős nagy át­mérőjű gázvezetéket igényelnek, és nagyobb követelményeket támasztanak a táphálózat kapacitása iránt is. Tovább korlátozza e készülékek alkalma­zási lehetőségét az a körülmény, hogy — mivel a szabályozásuk a nyomás alapján tör­ténik, — érzékenyek a táp (hideg) víz nyomá­sára is. A hidegvíz alacsony tápnyomása ese­tén -- vízművek szolgáltatási zónáinak ma­gasa óban fekvő pontjain — esetleg nem al­kalmazhatók, míg hidroforos házi vízellátó berendezéseknél például, ahol a táp(hideg)viz nyomása nagyobb mértékben ingadozik, üze­mük teljesen megbízhatatlanná válhat. A gázüzemű vízmelegítők ezen tulajdonsá­gainak kiküszöbölésére számtalan megoldás született. A főégő gázmennyiségének szabá­lyozására javasolt megoldást a 170.609 lajst­­roms.cámú magyar szabadalom, valamint a DE-OS 25 30 928 szerinti megoldás.’Az ér­­zéker yebb szabályozás érdekében differenciál­­-merrbránszelep alkalmazását ajánlja a DE-OS 31 20 777, míg a füstgázok foko­zott mértékű hasznosítására ajánl intézkedé­seket a DE-PS 29 33 606. Másodlagos hő­cseré őt ajánl a hatásfok javítására a DE-PS 31 21 220 szerinti megoldás. Történtek kí­sérletek tárolótartály beiktatására annak ér­dekében, hogy a kis intenzitású melegvízvéte­lezést lehetővé tegyék; mégpedig elsősorban a készülék külső határoló felületén köpeny­­szerűen elhelyezett tároló tartály formájában, így a DE-OS 29 27 193, a DE-OS 29 23 488 és a DE-PS 31 25 589 szerinti megoldás, mely utóbbi a tároló tartály hőszigetelésé­ül levegőt alkalmazni javasol. Ezen felül ke­rültek forgalomba olyan készülékek, amelyek gyakorlatilag egybeépítve tartalmaztak egy kisméretű tároló rendszerű vízmelegítőt (kü­lön gyújtó- és főégővel), valamint egy kü­lön á folyó rendszerű vízmelegítőt, és kis intenz:tású melegvízvételezésnél a tároló rend­szerű, hagy intenzitású vételezésnél az át­folyó rendszerű készülék lépett működés­be (Junkers GmbH). Ezen megoldások közös hátránya, hogy vagy csak egy-egy részprobléma megoldását kísérlik meg, anélkül, hogy az adott rend­szerű vízmelegítő alapvető tulajdonságain vál­toztatónak, másrészt kihasználatlanul hagy­ják az éjjel-nappal üzemben lévő gyújtóégő hőteljesítményét, holott az — különösen hosz­­szabb üzemszünetek idején pl. éjszaka, — számol tevő hőmennyiséget tehet ki. E hibákon kíván segíteni a jelen talál mány. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents