195301. lajstromszámú szabadalom • Berendezés darabos tüzelőanyag, elsősorban aprított és/vagy brikettált hulladék eltüzelésére

A találmány tárgya berendezés darabos tü­zelőanyag, elsősorban aprított és/vagy bri­kettéit hulladék eltüzelésére. Az eleve tüzelőanyagnak számító fa, szén, különféle gáznemű és folyékony állapotú szén­­hidrogének egyre nehezebben hozzáférhetők, egyre drágábbak. Ezért mindjobban előtér­be kenrülnek azok a törekvések, amelyek sze­rint a hagyományos tüzelőanyagok legalább részben helyettesíthetők olyan anyagokkal, amelyek különösen a mezőgazdaságban nagy mennyiségben fordulnak elő. Ezek a tüzelés­­technikai szempontból szóbajöhető anyagok vagy mint hulladékok, vagy mint mellékter­mékek állanak rendelkezésre. Az utóbbi időben a mezőgazdaság és az ipar terén előálló melléktermékek és hulla­dékok tüzeléstechnikai szempontból való elő­készítésére számos eljárás és berendezés szü­letett. Ezek az eljárások és berendezések a szilárd hulladékokat, illetve mellékterméke­ket aprítással, brikettálással, pelletálással és hasonló módszerekkel készítik elő a minél hatásosabb eltüzeléshez. Születtek már tüzelőberendezések is, ame­lyek a különféle hulladékok, illetve a hulla­dékokból előkészítés útján létrejött tüzelő­szerek hatásos elégetésére szolgálnak. Az ilyen célra születtek ismert megoldások azon­ban általában bonyolult szerkezeti felépí­tésűek, továbbá helyigényük meglehetősen nagy és gyártási költségük is sok esetben olyan magas, hogy üzemeltetésük kevésbé gazdaságos. Az ismert berendezések kis egy­ségteljesítményben való megépítése általában nem célszerű, mert a megépítés fajlagos költ­sége ilyen kis teljesítmények esetében külö­nösen nagyra adódnak. Az ismert hulladék eltüzelő berendezések­re tipikus példa található a 171 813 számú HU PS-ben. A megjelölt nyomtatvány ismer­tette berendezés mindenféle fahulladék elége­tésére alkalmas, így szóba jöhet fűrészpor, továbbá bármilyen darabos forgács elége­tése is az említett berendezésben. A beren­dezésnek különféle szempontok szerinti osztá­lyozást végző részlete van, amelynek segít­ségével a különféle fafajták, a méretek, esetleg más szempontok szerinti osztályozásra is szol­gál. A berendezéshez sajátos adagoló szer­kezet tartozik. Ennél a berendezésnél az elége­tés több lépcsőben történik, ugyanis a tüze­lésre kerülő fát előbb külön szerkezetben el­­gázosítják, majd az így keletkezett gázt kü­lön berendezésben elégetik. Ilymódon a két lépcsőben lefolytatott elégetés időben és térben elkülönítetten, más-más berendezésekben fo­lyik le. A vázolt felépítésű berendezés fajla­gos beruházási költsége beláthatóan nagy. Ezt főleg az osztott tüzelő szerkezet, valamint az osztályozó és adagoló szerkezeti részle­tek okozzák. Ilyen — elsősorban gazdasági — okok miatt az említett berendezés elter­jedése nem remélhető. Egy másik példakénti berendezés ismer­hető meg a 2 164 663 számú DE AS-ből. Ez 2 a berendezés is hulladékok eltüzelésére szol­gál, lehetővé téve szilárd és gáznemű vagy folyékony anyagok eltüzelését. A berendezés aknakemencékhez hasonló építmény, amely egymás felett lévő több kamrával rendelke­zik. Az egymás feletti kamrák gáztömören vannak egymástól elválasztva, és csak gáz­vezető csatornák kapcsolják azokat össze. A legalsó kamrában az eredetileg hulladékot képező tüzelőanyag — szilárd tüzelőanyag — kigázosítása történik és az itt keletkezett gá­zokat a sorban következő felső kamrába ve­zetik, ahol utóégetéssel tüzelik el azokat. Szűk ség esetén az utóégetéshez itt gázégetőket is alkalmaznak, amely égőket a tüzelőberen­dezéstől független gáziorrásból táplálnak. A második kamrában keletkezett, illteve még el nem égett gázokat továbbvezetik a sorban következő felsőbb kamrába és ott folytatják az utánégetést, szükség esetén itt is külön gázégők segítségével. A most tárgyalt berendezés olyan hulla­dékok elégetésére ajánlott, amely hulladékok a környezetet szennyezik, sőt még égéster­mékeik is környezet szennyező hatásúak. Ezért a berendezéshez tartoznak a füstgázok mosá­sára szolgáló külön egységek is. A megjelölt nyomtatványban nem esik szó arról, hogy a berendezésben felszabaduló hőt mire hasz­nosítják. Valószínű, hogy az említett berende­zésnél nem is a hőtermelés, ill. a felszabadu­ló hő hasznosítása a cél, hanem egyáltalán a kellemetlen hulladék megsemisítése. A most hivatkozott berendezés drága, fűtési célra való hasznosítása nem előnyös. Ilyen adott­ságok miatt nyilvánvaló, hogy a vázolt beren­dezések általános használatra nem jöhetnek szóba. A találmány elé kitűzött cél az volt, hogy olyan tüzelőberendezést biztosítson, amely egyszerű szerkezeti felépítésű, igénytelen tech­nológiával megépíthető, viszonylag kis alapte­rületet foglal el, gyártása és szerelése ala­csony költségekkel biztosítható, javítási és kar­bantartási szempontból igénytelen, kezelése és üzemeltetése lényegében nem tér el a szok­ványos tüzelőberendezésekétől, és amely adott esetben nemcsak hulladékok, hanem eleve tüzelőanyagnak számító anyagok el­tüzelésére is alkalmas, továbbá amely a ha­gyományos olajégők vagy gázégők helyette­sítésére is szóbajöhet, már meglévő hőhasz­nosító vagy hőtermelő berendezésekkel kap­csolatban. A találmány szerinti berendezés a kitű­zött célt azáltal éri el, hogy egyik oldalon ajtóval lezárt, a másik oldalon nyitott tűz­­térben rostélya van, amelyhez a tüzelőanyagot bevezető adagoló cső vagy hasonló szerke­zeti részlet irányul; a tűzteret övező tűztér — köpeny áttörésekkel, furatokkal van ellátva, az égéshez szükséges levegő egy részének a tűztérbe juttatása végett; az égéshez szük­séges levegő egy részét közvetlenül a rostély alá lehet vezetni; a rostély alá vezetett, il­letve a tűztérköpenyen át a tűztérbe juttatott 2 95301 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents