195294. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés csövek állandó összekapcsolására

195294 sal rendelkezik. A 24 nyomógyűrűnek a nyíl irányában a 23 hüvelyre való feltolása so­rán a 23 hüvely alakváltozást szenved, úgy­hogy annak anyaga a kidomborodás 28 kör­zetében sugárirányban befelé tolódik el, a 25 csővégen ezen a helyen gyűrűalakú 29 behasasodás keletkezik és létrejön a 21 csat­lakozó csonkkal az alakzáró, tömített ösz­­szeköttetés. A 24 nyömógyűrűn, annak hátulsó végénél gyürüalakú 30 behasasodás van, amely a 24 nyomógyűrűnek a 23 hüvelyre történő rá­­nyomása során a 23 hüvely anyagát a hátulsó hüvelyvégnél sugárirányban befelé nyomja el. Ezzel további gyűrűalakban körbe futó 31 behasasodás keletkezik a 25 csővégben és 21 csatlakozó csonkban. Erinek következ­tében a szerkezeti részek itt is egymáshoz kapcsolódnak. A 21 csatlakozó csonk hossza a 24 nyomógyűrű hosszához és ezzel a 31 behasasodás tengelyirányú helyzetéhez vi­szonyítva úgy van megválasztva, hogy a 21 csatlakozó csonk szabad vége ne haladjon túl a 31 behasasodás legmélyebb, azaz leg­kisebb átmérőjű pontjánál. Ezzel azt érjük el, hogy a hüvelyvégnél a 21 csatlakozó csonk­ra kifejtett nyomás mértéke a 21 csatlako­zó csonk végénél a legnagyobb, úgyhogy itt hideg hegedés jön létre. A minél egyenle tesebb átfolyási keresztmetszet változás érde­kében a 32 csonkvégnél nincs homlokfelület, hanem csak homlokperem. Ebből a célból a 21 csatlakozó csonk belső falazata leg­alább megközelítőleg a külső fallal való met­szésig egyenletesen bővül. Bizonyos körülmények között célszerű le­het, ha a 22 idomdarab 26 karimájánál va­ló felütközés helyénél megakadályozzuk, hogy a folyékony vagy gáznemű anyagok kívül­ről behatolhassanak a 25 csővég és a 22 idomdarab közötti összeköttetés helyére. Ez a tömítés célszerűen ismét a 24 nyomógyű­rű által kifejtett préshatás következtében hoz­ható létre. A 23 hüvelyen ebből a célból annak elülső végénél további gyűrűalakban körbe futó 33 kidomborodás van, amely a 24 nyomógyűrűnek a 23 hüvelyre történő rá­­nyomása során sugárirányban befelé a 25 csővég 34 peremkörzetére nyomódik és ennek során a 34 peremkörzet a 21 csatlakozó csonk külső 36 gyűrűhornyába nyomódik. A 3. ábrán a találmány szerinti elrende­zés idomdarabjának további célszerű kivite­li alakja látható, amelynek a 2. ábrán lát­ható 22 idomdarabhoz hasonlatosan a 41 csatlakozó csonkok mindegyikének külső fe­lületén egy-egy 42 gyűrűhorony van. Ezt ki­egészítve a 42 gyűrűhorony körzetében két 43 kerületi borda van, amelynek háromszög alakú keresztmetszetük és éles peremű ko­ronájuk van. Ezek a 43 kerületi bordák a csövek rányomása során, azok belső falazatá­ba hatolnak be. Ezzel a cső belső falán lé­vő hosszanti bordákat megszakítjuk és ezek esetében is tömített összekapcsolást hozunk létre. 5 4 A csőkötés előállításárai ismert módon kü­lönleges fogó szolgál, amelyben a pofák cse­­rélhetőek, ezek az ismertetett kiviteli példák esetében vagy egy nyomógyűrűn és az idom­darab peremén, vagy két nyomógyűrűn he­lyezhető el. A leírt csőkapcsoló elrendezés bármilyen típusú cső csatlakozásánál alkalmasak, tehát fémből vagy műanyagból lévő csövek össze­kötése számára is. Célszerű, ha az idomdarab ugyanabból az alakváltozásra képes anyagból van, mint amiből a hozzá csatlakoztatandó cső. A cső­vezetékek építése mellett a találmány sze­rinti elrendezés alkalmazható lehet mecha­nikus csőkonstrukciók, például állványzatok esetében. A fémcsövek a példa kedvéért lehetnek alumíniumból, rézből vagy ezek ötvözetéből, ilktve megfelelő acélfajtából. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Elrendezés csövek állandó összekapcso­lására a csővéget az alakzáró kötés létre­hozásához zónánkénti hidegalakítással a cső­végbe helyezett idomdarab csatlakozó csonk­jához tengelyirányú eltolás útján hozzákap­csoló nyomógyűrűvel, a csővégre húzandó, gyürüalakú kidomborodással ellátott, a nyo­mógyűrű rátolásakor alakváltozó, ennek so­rán a kidomborodás körzetében sugárirány­ban befelé anyageltolódást elszenvedő hüvely­­lye!, ahol az idomdarabnak a csővéget, a hüvelyt és a nyomógyűrűi felütköztető ka­rimája van, azzal jellemezve, hogy a nyomó­­gyűrűnek (4) a mozgásirány szerinti hátsó végén gyűrűszerű belső pereme (10) van és a nyomógyűrű (4) felhelyezésekor a hüvely (3) anyaga a hüvely (3) hátsó végénél su­gárirányban befelé van nyomva, továbbá a csatlakozó csonk (1) hossza a nyomógyűrű (4) hosszához és ezzel a hátsó hüvelyvég­nél a csővégben (5) keletkező gyűrűalakú behasasodás (11) helyzetéhez viszonyítva úgy var megválasztva, hogy a csatlakozó csonk (1) szabad vége (12) a karimához (6) kö­zelebb van, mint a behasasodás (11) leg­kisebb átmérőjű pontja. (1983.07.19.) 2. Az 1. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó csonk (1) sima üreges hengerként van kialakít­va. (1983.07.19.) 3. A 2. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó csonk (1) sza­bad végénél (12) a csatlakozó csőcsonk (1) belső fala, legalább megközelítően a külső falával való metszéséig, egyenletesen táguló­­an van kialakítva. (1983.07.19.) 1. Az 1. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a hüvelynek (3) elül­ső végénél további gyűrűalakú kidomboro­­dása (13) van, ami a gyűrűnek (4) a hü­velyre (3) ( nyomott állapotában sugárirány­ban befelé a csővég (5) peremkörzetére van nyomva. (1983.07.19.) 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents