195280. lajstromszámú szabadalom • Résvezérlésű belsőégésű (rotációs) motor
195280 résszel koncentrikusan kapcsolódó 4 tengely, melyet kétoldali 5 zárófedelek hordoznak. A motorházban belső palástján vannak kialakítva a 6 beömlő, a 7 kiömlő csatornák és a 8 gyújtás bevitelére szolgáló nyílás, melyhez hagyományos üzemanyag ellátó és gyújtó szerkezetek kapcsolódnak. A 3. ábra — az 1. ábra szerinti — 1 motorház palástprofil kiviteli alakját mutatja, melyben az x; y szimmetria tengelyek a 0, metszéspontban merőlegesen metszik egymást. Az R sugár 04- 05 középpontjai a2 y szimmetriái tengelyen, az r sugár 02; 03 középpontja az x szimmetria tengelyen a 0, metszéspont tói egyenlő távolságra helyezkednek el. A motor választott méreteiből — nagyságából — adódik a motorház d átmérője, melyből a több meghatározó belső arányt származtatunk. Eszerint az R sugár hossza a d átmérő 1 —1,5 szerese, az x,=x2 távolságok összege d átmérő 0,2—0,4 szeresei. Az r sugár hosszát szerkesztési eredményként kapjuk azáltal, hogy a 04; 05 középpontokból húzott egyenesek a 02; 03 középpontokon keresztül haladva, az R sugárral húzott L; M köríveken kimetszik a G, H, J, K pontokat, ezek adják a 02; 03 középpontoktól az r sugár hosszát, egyúttal e metszéspontok az R; r sugarakkal húzott két-két szimmetrikus L;M— —N;P körív érintőleges csatlakozási G, H, J, K, pontjai. A R sugárral az L;M míg a r sugárral az N;P köríveket kapjuk, ezen körívek érintőleges kapcsolódásukkal alkotják az 1 motorház belső zárt palástprofilját. A 4. ábrán — az 1. ábra szerinti — 1 motorház paláston kialakított 6 be-és 7 kiömlő csatornákat az x; y szimmetria tengelyek és a 0( metszéspontjuk, valamint az I-I1-III-IV síknegyedek segítségével szemléltetjük. A 6 beömlő csatorna A kezdőpontja III. síknegyedben az egyik y szimmetria tengellyel ß, szöget — a B zárópontja a III síknegyedben a másik x szimmetria tengellyel a, szöget zár be. A 7 kiömlő csatorna E kezdőpontja IV. síknegyedben a másik x szimmetria tengellyel a2 szöget F zárópontja IV. síknegyedben az egyik y szimmetria ß2 szöget zár be. A 3 csúszólapátok Z számától függően az at; a2 szögek értéke -4—-^míg a ß,; ß2 szögek * z értéké — fokban határozható meg. A C gyújtási pont, melyhez elektromos mechanizmus kapcsolódik a gyújtó nyíláson. A 4. ábra a motor működésének vázlatos folyamatát a 10 szívó, a 20 sűrítő, a 30 terjeszkedő és 40 kipufogó ütem fogja át. A 4 tengely külső erővel forgásba hozva a 2 forgórész 3 csúszólapjai a röpítőerő hatására az 1 motorház belső palástjához támaszkodnak. Ezáltal a 2 forgórész 1 motorház és 5 záró fedelek közötti teret a 3 csúszólapátok Z számával azonos számú zárt térre bontják, me3 4 lyek a 4 tengely forgásával az 1 motorház belső felülete által vezetve változnak. A forgás közben munkaterek az A-B kezdő- és záró pontok között a térfogat növekedés hatására 10 szívási ütemet létesítenek, mely alatt éghető gáz áramlik a munkatérbe. A továbbforgatás hatására a B-C záró és gyújtási pontok között térfogat csökkenés következik be, mely során éghető gázanyaggal 20 sűrítési ütemet valósít meg. Ezt követi a C gyújtási pontban bekövetkezett gyújtás-külső eszközzel — mely hatására C-E gyújtási — és kezdő pontok között 30 terjeszkedési munkaütem valósul meg. Végül az égéstermék, az E-F kezdő és záró pontok között térfogat csökkenés hatására 40 kipufogó ütemmel távozik. Ezáltal egy körülfordulás alatt megvalósul a belsőégésű motorra jellemző négyütemű körfolyamat. A forgásba hozott 4 tengely a 2 forgórész a 3 csúszólapok által létesített és az 1 motorházzal vezérelt térfogatváltozásokkal, az égés keletkezése után fordulatonként a 3 csúszólapok Z számával azonos hasznos munkaütem keletkezik, mely a 4 tengelyen vezethető el felhasználásra. A csdszólapok Z számának növelése (pl. 8-16 db) növeli a sűrítési viszonyt, ezáltal az égési hatásfokot, továbbá a terjeszkedési ütemet egymásba kapcsolódó — átfedő — hatását. A találmány szerinti megoldás előnye a gyakorlatban még általánosan túlsúlyban lévő dugattyús rendszerű belsőégésű motorokkal szemben, a lényegesen kevesebb és egyszerűbb működő elemek számában, a működési mechanizmus forgó rendszerének kedvező kiegyenlítettségében, a jelentősen kisebb megvalósítási tömegigényben, a belső veszteségek csökkenése révén hatásfok növekedésben várható. Gyakorlatilag működőképes forgórendszerű motorhoz (pl. Wankel) viszonyított előnye, az egyszerűségében és a fordulatonként! viszonylag nagyszámú (8-16) nyomaték impul zusban jelölhető. Az egyéb pl. a hivatkozott elképzeléseken alapuló forgórendszerű motorok, hasonló ház és forgórész kialakítását alapulvevően, a megoldás előnyét abban látjuk, hogy a kialakított ház profilja a csúszólapátok számára a legkedvezőbb súrlódási és mozgási viszonyokat biztosítja, melyet csúszólapátos gázgépek körpályás munkafelületei a gyakorlatban igazoltak. E viszonyításban előnyét látjuk továbbá abban is, hogy a más megoldásokkal szemben itt olyan nagyszámú (8-16) munkaütem, — nyomaték impulzus — keletkezik egy körülfordulás alatt, mely tovább növeli az energia átalakítás nyomaték viszonyainak egyenletesebbé válását. A csúszólapátok számától függő be-és kiömlő csatorna kialakítása a legkedvezőbb áramlási és munkafolyamat feltételek biztosítását szolgálja. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
