195276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karsztban elhelyezkedő kőolajtelepekben visszamaradó olaj kitermelésére
kutak nem olajosodtak és nem is gázosodtak. 12,6.10e m- gáz benyomása után a létrejött gázsapkát a besajtoló kúton át letermeltük. Így — az áramlási csatornákból — 5,6.106 m3 gáz termelődött vissza folyadék nélkül. A többi gáz a dómokban helyettesítette az olajat és oldódott az érintett olajban. A szabad gáz letermelése után a besajtoló kút folyadékot kezdett termelni, amelynek olajtartalma 50—55% volt. A kút ezen termelési fázisban az áramlási csatornába jutott olajat termelte ki hosszabb időn át. A termelt többletolaj napi értéke — 40 m3-ről csökkent 3 év alatt 10 nr/n-ra — mellett az összes kitermelt olaj is jelentős 34 000 m3 volt. A kísérlet igazolta, hogy elvizesedett, karsztosodott tárolóból jelentős mennyiségű olaj termelhető ki gázbesajtolással. Eredményei módszerünk előnyein alapulnak, folyamata a leírásban foglaltak szerint ment végbe. A gázsapka az áramlási csatornákban összegyűlt olajövvel nem vízszintes síkú határral érintkezik, hanem a repedésrendszer kapcsolódását követve alakul. Ennek oka a 2. ábrából következik. A besajtolt gáz a 21, továbbá a 25 és 26 repedéseken át hosszú utat megtéve jut el a 14 termelő kúthoz. Ha a besajtolt gáz a kiszorított — mobillá tett — olajjal való érintkezése sík lenne, akkor a figyelő kútban 5—8 nap alatt meg kellet volna jelennie a gáznak, és a kútnak ekkor el kellet volna gázosodnia. A kísérlet mélybeli és felszíni folyamata a felszínen teendő lépések sora a leírás 1. változata szerint a sematikus 2. ábrán szemléltetett eróziós zónába történő gázbesajtolás megvalósítási esete. 2. Példa Karsztosodott kőzetben szén-dioxidos gáz besajtolásával olyan kísérletet folytatunk, amikor a besajtolás az eróziós zónába történik olyan mennyiségben, hogy a keletkező gázsapka a barlangjárat dómjaiból is kiszorítsa az olajat. Ennek megfelelően a reagáló-figyelő kutak a besajtoló kútnál mélyebb szerkezeti helyzetűek, és az eróziós, a lefolyási és a barlangjárat zónájában is létesültek. A kísérlet első szakaszában az eróziós és lefolyási zónában megismétlődtek az 1. példa kísérleténél bemutatottak a reagáló kutak elolajosodását, termelését és elgázosodását illetően. A folyó második szakaszban a járatok felső dómrészeibe már behatolt a gáz. Ennek hatására egy járatot megnyitó kút elolajosodott, olajtermelése fokozatosan elérte a napi 50—80 m3-t, egy hozamváltoztatási kísérletnél néhány napig még a 200 m3/n értéket is meghaladta. Közben, a kísérlet előrehaladtával a kút gázosodása is fokozódjk, ami miatt csak szakaszosan üzemel, miközben a termelt folyadék olajtartalma 90— 95%-ra növekedett a besajtolás előtti nullá- 6 9 ról. A kísérlet során már 41 000 m3 olaj került kitermelésre, amelyből a járatból termelő kút egymaga 31 000 m3-t termelt ki. A 2. példa kísérlete az 1. példa kísérletével összhangban igen szemléletesen, kitűnő ipari eredményekkel igazolja a találmány szerinti módszer eredményes alkalmazhatóságát. A találmány előnye abban foglalható össze, hogy a módszer alkalmazásával rövid időn belül a vizet termelő kutak elolajosodnak, s a napi olajhozamok is jelentős ipari értékűek. összességében nagy mennyiségű olaj termelhető ki, a dómokban visszamaradó olaj döntő része, ezáltal jelentősen növelve az olajkihozatali tényezőt. További előnye, hogy más ipari célra nem alkalmas szén-dioxidos gáz előnyösen alkalmazható besajtolandó gázként, amely az olajban való jó oldódása következtében csökkenti annak viszkozitását, elősegítve ezáltal a mobilissá tett olajnak a repedésrendszerben a termelő kutakhoz való könnyebb áramlását. 10 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás karsztban elhelyezkedő kőolajtelepekben, adott esetben vízkiszorítás után — a járatok boltozataiban, repedések nyelők horizontálisan nem közlekedő térrészeiben, felszíni egyenetlenségek magasabb tárolótereiben, mint dómokban — visszamaradó olaj kitermelésére, azzal jellemezve, hogy útrendszerben: a tárolt kőolajnál kisebb sűrűségű gázfázisú közeget, előnyösen széndioxidos gázt sajtolunk a karsztos tárolótérbe, — a gáznak a rétegbe történő besajtolásával gázsapkát hozunk létre, — a gázsapkát folytonosan fenntartott gázbesajtolással addig növeljük, míg az alatta létrehozott olajtest az eredeti olj-víz határt el nem éri, — amit az eredeti olaj-víz határon kiképzett kutakban végzendő mérésekkel figyelünk, — a létrehozott olajtest olaját a termelő kutakon a gázbesajtolás alatt is termeljük, — a gázsapka növekedése miatt elgázosodó termelő kutakat lezárjuk, — amikor a létrehozott olajtest az eredeti olaj-víz határt a figyelő kutakban mért adatok alapján eléri, a gázbesajtolást beszüntetjük, s a gázsapkát letermeljük a volt besajtoló kutakon át, — a gázsapka letermelését olyan ütemben folytatjuk, amely megfelel az olajtest alatti tárolórészbe való természetes, vízbenyomulásnak, amelyet szükség esetén mesterséges vízbesajtolással pótoljuk, — eközben a telepnyomást állandó értéken tartjuk, 195276 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
