195276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karsztban elhelyezkedő kőolajtelepekben visszamaradó olaj kitermelésére

kutak nem olajosodtak és nem is gázosod­­tak. 12,6.10e m- gáz benyomása után a létre­jött gázsapkát a besajtoló kúton át letermel­tük. Így — az áramlási csatornákból — 5,6.106 m3 gáz termelődött vissza folyadék nélkül. A többi gáz a dómokban helyettesítette az olajat és oldódott az érintett olajban. A szabad gáz letermelése után a besajtoló kút folyadékot kezdett termelni, amelynek olajtartalma 50—55% volt. A kút ezen ter­melési fázisban az áramlási csatornába jutott olajat termelte ki hosszabb időn át. A termelt többletolaj napi értéke — 40 m3-ről csökkent 3 év alatt 10 nr/n-ra — mellett az összes kiter­melt olaj is jelentős 34 000 m3 volt. A kísérlet igazolta, hogy elvizesedett, karsztosodott tárolóból jelentős mennyisé­gű olaj termelhető ki gázbesajtolással. Ered­ményei módszerünk előnyein alapulnak, folya­mata a leírásban foglaltak szerint ment végbe. A gázsapka az áramlási csatornákban össze­gyűlt olajövvel nem vízszintes síkú határral érintkezik, hanem a repedésrendszer kapcso­lódását követve alakul. Ennek oka a 2. ábrá­ból következik. A besajtolt gáz a 21, továbbá a 25 és 26 repedéseken át hosszú utat meg­­téve jut el a 14 termelő kúthoz. Ha a besajtolt gáz a kiszorított — mobillá tett — olajjal való érintkezése sík lenne, akkor a figyelő kútban 5—8 nap alatt meg kellet volna jelennie a gáznak, és a kútnak ekkor el kellet volna gázosodnia. A kísérlet mélybeli és felszíni folyamata a felszínen teendő lépé­sek sora a leírás 1. változata szerint a sema­tikus 2. ábrán szemléltetett eróziós zónába történő gázbesajtolás megvalósítási esete. 2. Példa Karsztosodott kőzetben szén-dioxidos gáz besajtolásával olyan kísérletet folytatunk, amikor a besajtolás az eróziós zónába törté­nik olyan mennyiségben, hogy a keletkező gázsapka a barlangjárat dómjaiból is kiszo­rítsa az olajat. Ennek megfelelően a reagáló­­-figyelő kutak a besajtoló kútnál mélyebb szerkezeti helyzetűek, és az eróziós, a lefolyá­­si és a barlangjárat zónájában is létesül­tek. A kísérlet első szakaszában az eróziós és lefolyási zónában megismétlődtek az 1. példa kísérleténél bemutatottak a reagáló kutak elolajosodását, termelését és elgázosodását illetően. A folyó második szakaszban a járatok felső dómrészeibe már behatolt a gáz. Ennek hatására egy járatot megnyitó kút elolajoso­­dott, olajtermelése fokozatosan elérte a napi 50—80 m3-t, egy hozamváltoztatási kísér­letnél néhány napig még a 200 m3/n érté­ket is meghaladta. Közben, a kísérlet elő­rehaladtával a kút gázosodása is fokozódjk, ami miatt csak szakaszosan üzemel, miköz­ben a termelt folyadék olajtartalma 90— 95%-ra növekedett a besajtolás előtti nullá- 6 9 ról. A kísérlet során már 41 000 m3 olaj ke­rült kitermelésre, amelyből a járatból ter­melő kút egymaga 31 000 m3-t termelt ki. A 2. példa kísérlete az 1. példa kísérleté­vel összhangban igen szemléletesen, kitűnő ipari eredményekkel igazolja a találmány sze­rinti módszer eredményes alkalmazhatóságát. A találmány előnye abban foglalható össze, hogy a módszer alkalmazásával rövid időn belül a vizet termelő kutak elolajosodnak, s a napi olajhozamok is jelentős ipari értékűek. összességében nagy mennyiségű olaj ter­melhető ki, a dómokban visszamaradó olaj döntő része, ezáltal jelentősen növelve az olajkihozatali tényezőt. További előnye, hogy más ipari célra nem alkalmas szén-dioxidos gáz előnyösen alkalmazható besajtolandó gázként, amely az olajban való jó oldódása következtében csök­kenti annak viszkozitását, elősegítve ezál­tal a mobilissá tett olajnak a repedésrendszer­ben a termelő kutakhoz való könnyebb áram­lását. 10 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás karsztban elhelyezkedő kőolaj­telepekben, adott esetben vízkiszorítás után — a járatok boltozataiban, repedések nyelők horizontálisan nem közlekedő térrészeiben, felszíni egyenetlenségek magasabb tárolóte­reiben, mint dómokban — visszamaradó olaj kitermelésére, azzal jellemezve, hogy útrend­szerben: a tárolt kőolajnál kisebb sűrűségű gázfázisú közeget, előnyösen széndioxidos gázt sajtolunk a karsztos tárolótérbe, — a gáznak a rétegbe történő besajto­lásával gázsapkát hozunk létre, — a gázsapkát folytonosan fenntartott gázbesajtolással addig növeljük, míg az alatta létrehozott olajtest az eredeti olj-víz határt el nem éri, — amit az eredeti olaj-víz határon ki­képzett kutakban végzendő mérésekkel figye­lünk, — a létrehozott olajtest olaját a ter­melő kutakon a gázbesajtolás alatt is ter­meljük, — a gázsapka növekedése miatt elgázoso­­dó termelő kutakat lezárjuk, — amikor a létrehozott olajtest az ere­deti olaj-víz határt a figyelő kutakban mért adatok alapján eléri, a gázbesajtolást be­szüntetjük, s a gázsapkát letermeljük a volt besajtoló kutakon át, — a gázsapka letermelését olyan ütem­ben folytatjuk, amely megfelel az olajtest alatti tárolórészbe való természetes, víz­benyomulásnak, amelyet szükség esetén mes­terséges vízbesajtolással pótoljuk, — eközben a telepnyomást állandó érté­ken tartjuk, 195276 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents