195256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás LD konverterek hulladékbetét részarányának növelésére
195256 sítására. Ilyen kémiai összetétel és hőmérséklet esetén az olvadék már nem tartalmaz említésre méltó szilíciumot, foszfort és mangánt, a hőmérséklet a karbon oldódásához megfelelő. A bevitt karbonhordozó az olvadék karbontartalmát lényegesen (az előre kiszámított mértékben) képes megnövelni. Ennek következtében a karbon oxidációjából származó többlet reakcióhő többlet hulladék felhasználását is lehetővé teszi. A befúvatott oxigén hasznosulása is kedvezőbbé válik, mint a íúvatás első perceiben, miután az oxigénmennyiség nagyobb hányada jut a karbon oxidációjára és a CO utánégésre. A karbonhordozók bevitelére és a CO utánégés kedvezőbbé tételére a következőket javasoljuk: A szilíciumtartalomban szegény, karbontartalomban magas olvadékba lándzsán, vagy az e célra kiképzett fúvókán keresztül karbonhordozót kell fúvatni. A befúvott mennyiség tág határok között változhat, attól függően, hogy a hulladék arányát milyen mértékben kívánjuk növelni. Hazai viszonyok között 15—20 kg/t menynyiség befúvása is célravezető. A karbonhordozó kénszegény kokszpor, elektródaörlemény, szénpor, stb. egyaránt lehet, ha nedvességet nem tartalmaz és kellő finomságúra van őrölve. A szemcsefrakció úgy választandó meg, hogy az anyag bevitelnél az anyag folyamatosság feltételei ki legyenek elégítve. Az 02 befúvást kellő lándzsa mélységben és sugár*impulzussal kell végezni úgy, hogy az 02 mennyiség közel 90%-a a karbon elégetésére szolgáljon, s ennek eredményeképpen növekedjen a CO gázok utánégése a C02-vé. A salakleeresztés történhet közvetlenül a karbonhordozók befúvása előtt vagy annak befejezése után. A technológiai módosítás az eddigi gyártástechnológia megváltoztatását teszi szükségessé. Lényegesebb változások a következőkben összegezhetők: Berakáskor a salakképzés céljára beadott, égetett meszet és dolomitot kb. 25%-kal le kell csökkenteni. — A salakot a fúvatási idő első felében, amikor a kovasav tartalma magas, a CaO és FeO tartalma alacsony, le kell ereszteni a konverterről. — A pótlólagos karbonhordozót megfelelő időpontban a konverterbe kell juttatni. — A karbonhordozók bevitele után a fúvatási technológiára, a sugárimpulzus kialakí tásában a megváltozott feltételekhez igazodóan módosítást kell eszközölni abból a célból, hogy a CO gázok utánégésének nagyobb aránya biztosítva legyen. — Ha ismételt karbonhordozók befúvására kerülne sor a technológiák módosítása értelemszerűen kell hogy megtörténjen. 3 A találmány további részleteit egy technológiai folyamat bemutatásával ismertetjük. Ennek lépései a következők: 1. A konverter berakása, nyersvas beöntése és fúvatása a jelenlegi technológia szerint kezdődjön, azzal a különbséggel, hogy a hulladékmennyiséget számítás szerint meghatározott értékkel növeljék, a CaO mennyiséget 1 t-val, a folyósító anyagot ezzel arányosan csökkentsék. A hulladéknövelés és CaO-csökkentés magyarázata a 2. pontban kerül ismertetésre. 2. A fúvatást kb. 6—10 perc múlva meg kell szakítani,és az olvadékba lándzsán vagy az e célra kiképzett fúvókán keresztül 15—20 kg/t mennyiségű C-hordozót kell fúvatni. A C-hordozó kénszegény kokszpor, elektróda őrlemény, szénpor stb. egyaránt lehet, ha nedvességet nem tartalmaz és kellő finomságúra van őrölve. A szemcsefrakció 0—1 mm átmérő között biztosítandó úgy, hogy a befúvásnál az anyagfolyamatosság feltételei ki legyenek elégítve. A C-hordozók bevitele következtében 16%-kal növekszik meg az exoterm reakcióhő mennyisége. A C-hordozó befúvása után a salakot kb. 50—60%-ban le kell ereszteni és a fúvatást a kialakult technológiai előírás szerint kell tovább folytatni. A C-hordozó befúvása 4—6 perc fúvatás után hasonló feltételek biztosítása esetén megismételhető. (A fürdő C-tartalma ne legyen kisebb 2%-nál). 3. A salakleeresztés olyan időpontban történjen, amikor a salak tömege kb. 40%-a a teljes salakmennyiségnek, a Si csaknem teljesen oxidálódott, a CaO legfeljebb 20%-ban oldódott fel, az FeO a már megindult C-oxidáció következtében kb. 25%-kal kisebb, mint a fúvatás első 4 percében, a C-tartalom pedig 2,5% körül van. 4. A CO-gázok utánégési aránya jelentős növeléséhez a Si-tartalomban szegény, C-tartalomban magas olvadékba a további 02 befúvását kellő lándzsamélységben kell végezni úgy, hogy az 02 mennyiség közel 90%-a a C elégetésére, 10%-a a FeO keletkezésére szolgáljon, ennek eredményeképpen megnövelhető a CO-gázok utánégése C02-vé. Az első 6 percben 28%-ra tehető a C oxidációra, 7%-ra az FeO oxidációra jutó 02 arány, a többi hasznosuló 60% a Si és egyéb elemek kiégésére használódik el. (25%-os utánégési arány valószínűsíthető az eddigi 5—10%-os aránnyal szemben.) 5. A Si02 dús salak eltávolítása a 6, illetve 10 perces fúvatás után egyéb jelentős előnyökkel is jár. A kéntelenítést kedvezőbbé teszi, a falazatkopás mértéke csökken, a kisebb salaktömeg következtében a Fe veszteség mérséklődhet, az ortoszilikát képződés mértéke minimális lesz, ami a 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
