195253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás makrolid csoportba tartozó antibiotikumok előállítására mikrobiológiai úton és eljárás ezen antibiotikumokat tartalmzó állatgyógyászati készítmények előállítására
A találmány tárgya új eljárás a tiloziii antibiotikum-komplexnek és komponenseinek: a tilozin A-nak, a tilozin C-nek, a tilozin D-nek és a laktenocinnak, valamint állatgyógyászati és takarmányozási szempontból elfogadható sóiknak előállítására aerob fermentációval és adott esetben azt követő sóképzéssel. A tilozin több rokonszerkezetű komponensből álló antibiotikum-komplex. A komponensek közül a hatástani szempontból legértékesebb tilozin A széles spektrumú antibiotikum, gátolja a legtöbb Gram-pozitív baktérium és számos Gram-negatív baktérium (így pl. a Hemophilus gallinarum, Pasteurella múltoddá, Sphaerophorus necrophorus, Trepanoma hyodysenteriae, Vibrio coli), valamint a mikoplazmák szaporodását. Az antibiotikum-komplex többi komponensei, így a tilozin C (makróéin), a tilozin D (relomicin) és a laktenocin főként Gram-pozitív baktériumokra hatásosak (J.M.Mc. Guire és munkatársai: Antibiotics and Chemotherapy 11, 320 (1961); H.A. Whaley és munkatársai: Antimicrobial Agents and Chemotherapy - 1963, Proceedings of the~3. Intersciense Conference on Antimicrobial Agents and Chemotherapy, Washington, 1963). A tilozin A-t tartarát és foszfát sója formájában, illetve főkomponensként tilozin A-t tartalmazó tilozin antibiotikum-komplexet premixbe keverve az állattenyésztésben és az állatgyógyászatban használják. Az állatgyógyászatban sertés dizentéria (Federal Reg., 27, 3255 (1962); Federal Reg., 30 12730 (1965)) és baromfik mikoplazmák által okozott megbetegedéseinek (Federal Register, 36, 10948 (1971); Federal Reg., 36, 11920 (1971)) kezelésére és megelőzésére alkalmazzák. Az állattenyésztésben testtömegnövelő hatását értékesítik. A tilozin növeli az átlagos napi testtömeg gyarapodást, javítja a fajlagos takarmányértékesülést, csökkenti az elhullást, javítja a húsminőséget, csökkenti az állatok felneveléséhez szükséges időt (Federal Reg., 26, 4359 (1981)). A tilozin A-t és a tilozin B-t először R.L. Hamill és munkatársai izolálták Streptomyces fradiae mikroorganizmus tenyészetéből (3 178 341 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás). A.L. Jensen és munkatársai beszámoltak arról, hogy a Streptomyces hygroscopicus főként tilozin D-t termel kevesebb tilozin A mellett (A.L. Jensen és munkatársai: Antimicrobial Agents and Chemotherapy, 1963, Proceedings of the 3. Interscience Conference on Antimicrobial Agents and Chemotherapy, Washington, 1963, 49-53. oldal). Ismeretes továbbá, hogy a Streptomyces rimosus is bioszintetizál tilozin komplexet (H. Pape és G.U. Brillinger: Arch. Microbiol. 88, 25 (1973)), a Streptomyces griseospiralis pedig tilozin D-t (L.I. Feldman és munkatársai: Antimicrobial Agents Chemotherapy, 1963, Proceedings of the 3. Interscience Conference on Antimicrobial Agents and Chemotherapy, Washington, 1963, 54-57. oldal). A Streptomyces thermotolerans-szal a tilozin A-1 ból a 3-as és 4”-es helyzetben acilezett származékok állíthatók elő (7608411 számú holland közrebocsátási irat). Makrolid típusú antibiotikumokat termelő mikroorganizmusok természetes forrásokból való izolálására irányuló munkánk során magyarországi talajmintából elkülönítettünk egy T-13 jelű mikroorganizmust, mely tilozin antibiotikum-komplexet bioszintetizál. E törzset az ISP (international Streptomyces Project) által javasolt morfológiai sajátságok és diagnosztikai bélyegek alapján. (B.E. Schierling és D. Gottlieb: Methods Manual International Cooperative Project for Description and Deposition of Type cultures of Streptomycetes, Delaware, Ohio, 1964) az alábbiakban írjuk le: Morfológia Glicerin-aszpargin agaron (ISP Med. 5) a légmicélium gyér, sárgás. Mikroszkóp alatt a léghifák sterilek, bennük spórák nem figyelhetők meg. A szubsztrát-micélium közepesen fejlett, világos sárga színű, nem indikátor-karakterű. Oldódó pigment nincs. Anorganikus só-keményítő agaron (ISP Med. 4) némileg fejletteb, porszerü a légmicélium, kifejezettebben sárgás, sárgásszürke színezettel. A spórafórok rövid, tömör, szabálytalan, primitív retinaculum-apertum típusú spirálok. Sok a rövid, rectus-flexíbilis spóratartó is, illetve konidiumhordozó horog és kampó. A spórák száma 10—50 között ingadozik. Felületük az elektronmikroszkópos megfigyelések szerint: sima (ornamentálatlan). A szubsztrát-micélium közepesen fejlett, jellegtelen sárgás színű, megkülönböztető exo-pigmentet nem tartalmaz, nem indikátor-karakterű. Oldódó pigment a közegben nem figyelhető meg. Élesztőki vonat-ma lát akivonat agaron (ISP Med. 2) gyengén fejlett, steril fehér légmicélium képződik. A mikroorganizmus nem sporulál. A hifafonalakban konidiumok nincsenek jelen. A szubsztrát-micélium halványsárga, jellegtelen, nem indikátor-karakterű. A közegbe világos sárgásbarna oldódó pigment diffundál. Zabpehely agaron (ISP Med. 3) nagyon gyengén fejlett, sterilis, fehér légmicélium, színtelen, gyenge, jellegtelen szubsztrát-micélium figyelhető meg. Nagyon halványsárga oldódó pigment észlelhető vagy nincs oldódó pigment. Biokémiai és fiziológiai tulajdonságok A T-13 jelű törzs jól növekszik 28—37°C- on, nem növekszik 44°C-on és efölött. A szénforrás hasznosítást Pridham-Gottlieb szintetikus alapközegén vizsgáltuk. Glükózt, xilózt, mannitot, fruktózt, ramnózt, inozitot és szacharózt erősen hasznosít a mikroorganizmus. Sporuláció több-kevesebb intenzitással valamennyi szénforráson megfigyel-2 195253 5 10 15 20 25 30 35 40 *5 50 55 60 65 2
