195242. lajstromszámú szabadalom • Kétfunkciós vivőgáz alkalmazása fluid katalitikus krakkolási eljárásban

195242 kusan egy szénmonoxid-boilerba, ahol a szén­­-monoxid kémiai hőjét értékesítjük, úgy, hogy elégetjük mint üzemanyagot, gőz termelésé­hez vagy ha a szén-monoxid elégése a rege­neráló zónában tökéletesen végbement — ami a művelet előnyös módja —, akkor a füstgázt érzékeny hőtermelő eszközökhöz és innen egy finomító kürtőbe vezetjük. A füstgáztól el­választott regenerált katalizátort visszave­zetjük a regeneráló zóna alsó részébe, amit tipikusan nagyobb katalizátor-sűrűségen tar­tunk. Regenerált katalizátor-áram hagyja el a regeneráló zónát, és — amint azt előzőleg már említettük — érintkezik az alapanyag­gal a reakciózónában. A találmány szerinti eljárást tekintve, a katalizátor-áram, amely elhagyja a regene­rátort, belép egy lényegileg függőleges veze­tékbe, ami két szakaszt tartalmazó riser kon­verziós zóna. A riser alsó vége a katalizátor kezelési szakaszául szolgál, míg a felső ré­szében megy végbe egy fluid katalitikus krak­­koió riser szokásos reakció-funkciója. Forró katalizátor és vívőgáz lép be a cső kezelési szakaszába, annak legalsó részén. Mielőtt a vivőgáz-közeggel érintkeztetnénk, a forró katalizátor elhagyja a regenerátort mint egy szemcsékből álló sűrű folyam, lefe­lé áramolva. Ezért a kezelési szakaszba lépő katalizátorszemcsék a riserben lévő áramlást tekintve zéró sebességgel vagy negatív sebes­séggel rendelkeznek. A szemcsék kezdeti fel­­gyorsításánál elkerülhetetlen a nagyfokú ör­vénylés és visszakeveredés. Elvégezve a kata­lizátor kezdeti felgyorsítását az alapanyag bevezetési pontján vagy ehhez közel, a riserbe lépő alapanyag tartózkodási ideje változik. Azzal, hogy csak vivőgázt alkalmazva adjuk meg a katalizátornak a kezdeti, felfelé irányu­ló impulzust, a találmány szerinti eljárás ki­küszöböli a betáplált szénhidrogének hely­telen eloszlásának és változó tartózkodási idejének egyik okát. Miután a kezdeti kata­lizátor belépett a riserbe, a fluidizált áram más jelenségei okozhatnak változó tartózko­dási időt a riserben. Ezek közül a jelenségek közül egyik a csúszástávolság az áramló gáz és a katalizátorszemcsék között, ami a szem­csenagyság különbségeiből adódóan a szem­csék sűrűségében és nyomatékában fennálló különbségek következtében jön létre és nem egyenletes módon. Azok a katalizátorszem­csék továbbá, amelyek a riser falához közel haladnak, elhúzódó tartózkodási idővel rendel­keznek, ami a megnövekedett súrlódási erő következménye. A katalizátorszemcsékre gya­korolt súrlódási erők a folyó áram sűrűségével növekednek. A jelen találmány ezeket a prob­lémákat a minimumra csökkenti azáltal, hogy a riser kezelési szakaszában felgyorsítja a ka­talizátort, s így enyhe örvénylő áramlást léte­sít az alapanyag bevezetése előtt. A katalizá­torszemcséket enyhe örvénylő áramlásban vezetve, ez időt ad a különböző nagyságú szemcséknek ahhoz, hogy egyenletesen fel­5 gyorsuljanak, s így sokkal egyenletesebb se­bességet kapunk az alapanyag bevezetési pont­ján. Ennek eredménye, hogy a katalizátor sű­rűsége csökken, ami csökkenti általában a súrlódási erőket, és a katalizátor bizonyos keveredését biztosítva kiküszöböli a riser fala mellett lassabban mozgó katalizátorszemcsék határterületét. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárásban alkalmazott kezelő riser jelentős funkciót teljesít: lényegileg legyőzi a szemcsék áramlásával kapcsolatos fizikai problémákat, mielőtt az alapanyag a katali­zátorral érintkezne. A találmány szerinti eljárásban használ­ható katalizátorok az ismert fluidizált kata­litikus krakkoló katalizátorok. Specifikusan használhatók a nagy aktivitású kristályos alumínium-szilikát- vagy.zeolittartalmú kata­lizátorok, ezek előnyösek a magas hőmérsék­let, a gőz és az alapanyagban lévő fémek dez­­aktiváló hatásával szemben mutatkozó na­gyobb ellenállásuk miatt. A fluid katalitikus krakkolási eljárásokban a zeolitok a legál­talánosabban használt kristályos alumínium­­-szilikátok. Azonkívül, hogy a riser kezelési szakaszát elhagyó katalizátor számára előnyös áramlási formát biztosít, a találmány szerinti eljárás­ban használt vívőgáznak még az a fontos funk­ciója is van, hogy reagál a katalizátorral, mi­előtt az alapanyagot belezetnénk, s így fokoz­za a katalizátor előnyös és csökkenti a kata­lizátor nem kívánt tulajdonságait. Specifiku­san azt találtuk, hogy egy olyan vívőgáz, amely (vízmentes alapra számolva) nem több mint 10 mól% C3 és ennél nehezebb szénhid­rogént tartalmaz, szelektíven elszenesíti az aktív szennyező fémes helyeket a katalizáto­ron, amivel csökkenti a hidrogén- és szénter­melő hatásokat ezeken a fémes helyeken és szelektíven elszenesíti a savas helyeket a ka­talizátoron, amivel növeli a szelektivitást az előállítani kívánt termékekre és csökkenti a koksz és könnyű gáz kitermelését a betáplált szénhidrogénből. Eltekintve a szokás szerint hozzáadott víztől vagy gőztől, a vivőgáz tar­talmazhat többféle reagenst, így hidrogént, hidrogén-szulfidot, nitrogént, szén-monoxidot és/vagy szén dioxidot. A csökkent koksz és száraz gáz kitermelés, a szelektív elszenesítés és a kezelési szakaszt elhagyó katalizátor tökéletesített áramlási eloszlása előnyösen befolyásol egy tipikus fluid katalitikus krakkolási egységet, ha a szokásos nehéz fluid katalitikus krakkolási alapanyagot dolgozzuk fel. így a találmány szerinti eljárás a feldolgozáshoz vákuum-gáz­olajat és más tipikus fluid katalitikus krak­kolási alapanyagokat alkalmaz. A találmány szerinti eljárás azonban ki­váltképpen alkalmas olyan fluid katalitikus krakkolási egységekhez, amelyek nehéz vagy maradék alapanyagokat dolgoznak fel, tehát azokat, amelyeknek forráspontja 480°C felett van, amelyek gyakran magas fémtartalmúak 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents