195204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-amino- 1-benzoxepin-5(2H)-onok diasztereoszelektív redukciójára

195204 4 R2 helyén halogénatomot tartalmazó (II) ál­talános képletü vegyületek redukciójára al­kalmazhatjuk. A borán-amin komplex amin­­-komponenseként előnyösen olyan aminokat alkalmazhatunk, amelyek a későbbiek folya­mán a reakcióelegyből, illetve a kapott, ugyan­csak bázikus kémhatású (I) általános kép­lett! vegyülettől könnyen elválaszthatók. így pl. desztilláció vagy egyszerű elpárologtatás útján eltávolítható illékony aminokat alkal­mazhatunk. Eljárásunk során előnyösen hasz­nálhatunk (III) általános képletű aminokat — a képletben R5 jelentése hidrogénatom, me­­til- vagy etilcsoport; R6 jelentése hidrogén­­atom, metíl- vagy etilcsoport és R7 jelentése hidrogénatom, egyenes- vagy elágazóláncú kis szénatomszámú — előnyösen 1—4 szén­atomos — alkilcsoport vagy — amennyiben R5 és R6 hidrogénatomot képvisel — adott eset­ben kis szénatomszámú alkilcsoporttal helyet­tesített fenilcsoport —. így (III) általános képletű aminként előnyösen alifás aminokat — különösen primer vagy szekunder aminokat" — azaz R5 és/vagy R6 helyén hidrogénatomot és R7 helyén egyenes- vagy elágazóláncú al­­kilcsoportot tartalmazó aminokat — alkal­mazhatunk. Ezen aminok előnyös képviselője a tercier butil-amin, dietiKamin vagy di- vagy trimetil-amin. Ezenkívül gyűrűs aminokat [pl. piridint, morfolint vagy N- (kis szénatom­számú alkil)-morfolint] használhatunk. Kü­lönösen előnyösnek bizonyult a borán/tercier butil-amin komplex használata. A borán/amin komplexet általában lega­lább ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk. A célszerű mólarány pl. I mól (II) általános képletű vegyületre vonatkoztatva 2—3 mól borán/amin komplex. Oldószerként az alkalmazott reakciókörül­mények között stabil szerves aprotikus nem­­-poláros oldószereket alkalmazhatunk, így pl. folyékony kis szénatomszámú alifás karbon­savakkal elegyedő oldószereket, illetve ilyen apoláros oldószereknek kis szénatomszámú alifás karbonsavakkal képezett elegyeit. Nem­­-poláros aprotikus oldószerként különösen aromás szénhidrogéneket (pl. toluolt vagy benzolt) vagy halogénezett szénhidrogéneket (pl. metilén-kloridot) alkalmazhatunk. Kis szénatomszámú alifás karbonsavként az alkal­mazott reakciókörülmények között stabil fo­lyékony kis szénatomszámú alkánkarbonsa­­vakat — pl. 2—4, előnyösen 2—3 szénatomos alkánkarbonsavakat, különösen előnyösen ecetsavat — alkalmazhatunk. Az oldószer 50 térfogat% mennyiségig tartalmazhat alifás karbonsavat. így pl. olyan oldószer-elegyeket alkalmazhatunk, amelyek­ben a nem-poláros oldószer és a kis szénatom­számú karbonsav térfogataránya 9:1 és 1:1 közötti érték, célszerűen 3:1 —1:1, előnyösen kb. 2:1. Különösen előnyösnek bizonyultak a toluolt és jégecetet 1,5—2,5:1 térfogatarány­ban tartalmazó oldószer-elegyek. A reakciót a reakcióelegy savtartalmától függően szobahőmérséklet és kb. 100°C kö­3 zötti hőmérsékleten végezhetjük el. így az apo­láros oldószert és az alifás karbonsavat 3:1 és 1:1 közötti térfogatarányban tartalmazó oldószer-elegyek esetében 30—80°C-on, külö­nösen 40—60°C-on dolgozhatunk. Kisebb sav­­tartalmú vagy savmentes oldószer alkalma­zása esetén a reakcióhömérséklet célszerűen 60—100°C, különösen 80—100°C. A reakció­idő az alkalmazott reakciókörülményektől függően kb. 2—75 óra. A 24 560 sz. EU szabadalmi bejelentés­ben leírt, az ott alkalmazott hidrid-reduká­­lószerekkel végrehajtott redukciókkal ellen­tétben a (II) általános képletű vegyületek borán/amin komplex-szel végrehajtott talál­mányunk szerinti redukciója esetében meg­lepő módon egyetlen reakciólépésben jó ki­termeléssel kapunk olyan magas cisz-epimer­­-tartalmú 2,3,4,5-tetrahidro-3-amino-1 -benz­­oxepin-5-olokat, amelyekből messzemenően transz-epimer-mentes cisz-2,3,4,5-tetrahidro-3- -amino-l-benzoxepin-5-olok rendkívül csekély ráfordítással állíthatók elő. A találmányunk szerinti eljárás előnyek nem csupán az, hogy lényegesen magasabb kitermeléssel kapjuk a kívánt (I) általános képletű cisz-epimer-ve­­gyületet, hanem azzal a további előnnyel is ,ár, hogy az alkalmazott redukálószer üzemi méretekben sokkal egyszerűbben használható fel és kezelhető, mint az idézett európai szaba­dalmi bejelentésben, a kétlépéses eljárás máso­dik lépésében cisz-epimerben dús reakcióter­mék előállítására javasolt egyetlen hidrid­­-redukálószer. A találmányunk tárgyát képező b) eljá­rás szerint (Ha) általános képletű vegyüle­­t«t hidrogénnel, platina-oxid katalizátor je­lenlétében, szerves protikus poláros oldószer jelenlétében, ekvivalens mennyiségű sav je­lenlétében hidrogénezünk. Protikus poláros szerves oldószerként előnyösen kis szénatom­számú alkoholokat (pl. 1—3 szénatomos alko­holokat, különösen metanolt) alkalmazha­tunk. Célszerűen gyakorlatilag vízmentes oldószeres közegben dolgozunk, azaz előnyö­sen kb. 1%-nál kevesebb, különösen 0,5%-nál kevesebb vizet tartalmazó oldószert alkal­mazhatunk. Savként az alkalmazott reakciókörülmé­nyek között stabil szervetlen vagy szerves savakat alkalmazhatunk. Az előnyös szervet­len savak közül pl. a hidrogén-haiogenidek (pl. hidrogén-klorid), kénsav vagy foszforsav jöhetnek tekintetbe. Szerves savként az alkal­mazott reakciókörülmények között nem-hid­­rogénezhető kis szénatomszámú alifás mono­vagy dikarbonsavak, különösen legfeljebb 5 szénatomos alifás karbonsavak (pl. oxálsav) vagy aromás savak (pl. a benzol-gyűrűn adott esetten kis szénatomszámú alkil- vagy halo­gén-helyettesítőt tartalmazó benzol-szulfon­­savak, mint pl. p-toluol-szulfonsav) alkal­mazhatók. Az optimális kitermelés eléréséhez fontos, hogy a savat pontosan olyan mennyi­ségben adagoljuk, hogy a reakcióelegy 1 mól 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents