195194. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált karbonsav-anilideket tartalmazó herbicid és inszekticid készítmények és eljárás a vegyületek előállítására

195194 10 nál kiindulási anyagként használunk még (V) általános képletű acil-anilin-származékokat is. Ebben a képletben R2, R3, R4, R5, X és n elő­nyös jelentései azonosak az (I) általános kép­letű vegyületekkel kapcsolatban megadottak­kal. A (V) általános képletű vegyületek ismer­tek, vagy ismert módon egyszerűen előállít­hatok. így pl. előállíthatjuk az (V) általános képletű acil-anilin-származékokat oly módon, hogy ha egy (VI) általános képletű 4-amino­­- (tio)-fenolt — R2, X és n jelentése a fenti — (Illa) általános képletű savhalogeniddel — R3, R4, R5 és Y jelentése a fenti — adott eset­ben hígítószer és adott esetben savmegkötő­szer jelenlétében reagáltatunk. A reakció feltételei megfelelnek az a) el­járás a) változatával kapcsolatosan megadott feltételeknek. Savmegkötőszerként a találmány szerinti b) eljárásnál valamennyi szokásos savmeg­kötőt alkalmazhatjuk. Előnyösen alkalmazha­tók az alkálifém és alkáliföldfémoxidok, -hidr­­oxidok és -karbonátok, pl. nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, magnézium-oxid, kalcium­­-oxid, nátrium-karbonát, kálium-karbonát és kalcium-karbonát; valamint alkálifém és alkáliföldfémamidok és -hidridek, pl. nátrium­­-amid, nátrium-hidrid és kálcium-hidrid, vala­mint alkálifém-alkoholátok, pl. nátrium-meti­­lát, nátrium-etilát és kálium-terc-butilát. Hígítószerként a találmány szerinti b) eljárásnál valamennyi inert szerves oldószert alkalmazhatjuk. Használhatók előnyösen a szénhidrogének, pl. toluol és xilol, valamint éterek, pl. dibutiléter, tetrahídrofurán, dioxán, glikoldimetiléter és digükoldimetiléter; továb­bá nitrilek, pl. acetonitril és propionitrii és poláros oldószerek, pl. nitrobenzol, dimetil­­szulfoxid, szulfolán, dimetilformamid és N­­-metil-pirrolidon. A reakció hőmérsékletét a találmány sze­rinti b) eljárásnál tág határokon belül vál­toztathatjuk, általában 0—200, előnyösen 50— 150°C között dolgozunk. A találmány szerinti b) eljárást rendsze­rint atmoszférikus nyomáson hatjuk végre. A találmány szerinti b) eljárásnál a (IV) és (V) általános képletű komponenseket ekvi­­moláris mennyiségekben használjuk. Az egyik vagy másik komponenst azonban nagyobb feleslegben is alkalmazhatjuk. Ezenkívül ál­talában még egy ekvimoláris mennyiségű sav­megkötőszert is használunk. Előnyös lehet azonban, ha a savmegkötőszert 1 moláris mennyiségig terjedő feleslegben adjuk hozzá. Általában azonban úgy járunk el, hogy a sav­megkötőszert a reakciókomponensek megfe­lelő hígítószerrel készített elegyéhez adjuk. Ügy is eljárhatunk, hogy először az (V) álta­lános képletű acilanilin-származékból és a savmegkötőszerből egy sót készítünk és ezt reagáltatjuk (IV) általános képletű pirimi­­din-származékkal. Az is lehetséges, hogy az (V) általános képletű acil-aniiinszármazék­­ból savmegkötőszerrel először sót állítunk 9 6 elő, ezt izoláljuk, majd megfelelő hígítószer jelenlétében további savmegkötő hozzáadása nélkül reagáltatjuk egy (IV) általános kép­letű pirimidin-származékkal. A feldolgozás a szokott módszerrel történik. A találmány szerint előállítható vegyületek befolyást gyakorolnak a növényi növekedés­re és ezért lombhullató szer, csírázásgátló szer, a föld feletti növényrészeket elpusztító szer, különösen azonban herbicid szer ható­anyagaként alkalmazhatók. Gyomnövénye­ken a legtágabb értelemben azokat a növé­nyeket értjük, amelyek olyan helyen nőnek, ahol nem kívánatos. Az, hogy a találmány szerinti szerek totális vagy szelektív szerként hatnak, lényegében az alkalmazott mennyi­ségen múlik. A találmány értelmében előállítható ható­anyagokat például az alábbi kétszikű gyom­növények irtására alkalmazhatjuk: mustár (Sinapis), zsázsa (Lepidium), galaj (Galium), csillaghur (Stellaria), orvosi szék­fű (Matricaria), római székfű (Anthémis), gombvirág (Galinsoga), libatop (Chenopodi­­um), csalán (Urtica), aggófű (Senecio), disz­­nóparéj (Amaranthus), kukacvirág (Portu­­lac), szerbtövis (Xanthium), folyondár (Con­volvulus), hajnalka (Ipomoea), keserűfű (Polygonum), parlagfű (Ambrosis), ászát (Cirsium), bogáncs (Carduus), csorbóka (Sonchus), csucsor (Solanum), osztrák kány­­fű (Porippa), iszapfű (Lindernia), árvacsalán (I.amium), veronika (Veronica), maszlag (Datura) ,ibolya (Viola), kenderkefíí (Galeop­­sis), pipacs (Papaver) és imola (Centaurea). Az új vegyületeket például az alábbi két­szikű kultúrákban alkalmazhatjuk: gyapot (Gossypium), szójabab (Glycine), répa (Be­ta), sárgarépa (Daucus), bab (Phaseolus), borsó (Pisum), burgonya (Solanum), len (I.inum), hajnalka (Ipomoea), veteménybab (Vicia), dohány (Nicotiana), paradicsom (Ly­­copersicon), földimogyoró (Arachis), káposz­ta (Brassica), saláta (Lactuca), uborka (Cu­cumis), tök (Cucurbita). Az egyszikű gyomnövények közül például az alábbiak a találmány szerinti szerekkel pusztíthatok: kakaslábfű (Echinochloa), mu­har (Setaria), köles (Panicum) ujjasmuhar (Edgitaria), komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine), va­­doc (Lolium), rozsnok (Bromus), zab (Ave­­na), palka (Cyperus), cirok (Sorghum), fa­raik (Agropyron), bermudafü (Cynodon), nyílfű (Sagittaria), csetkáka (Eleocharis), Scirpus, Paspalum, Ischaemum, Sphenoclea, Dactyloctenium, tippan (Agrostis), hélazab (Apera). Az új vegyületeket például az alábbi egy­szikű kultúrákban alkalmazhatjuk: rizs (Ory­­za), kukorica (Zea), búza (Triticum), árpa (Hordeum), zab (Avena), rizs (Secala), cirok (Sorghum), köles (Panicum), cukornád (Sa­­ccharum), ananász (Ananas), spárga (Aspa­ragus), hagyma (Allium). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents