195167. lajstromszámú szabadalom • Tisztító berendezés szennyvizek biológiai lebontására
195167 A továbbfejlesztett megoldás esetében a zárt csepegtetőtest az eleveniszapos medencére van telepítve, mivel így gazdaságosabb a megoldás. Mind a két megoldás jól oldja meg az oxigén felhasználását és minimálisra csökkenti az elmenő szennyezett levegő szaghatását. A csepegtetőtestről leváló humisziszap az eleveniszapos medence eleveniszapja lesz, ezért a kétlépcsős rendszer egy utó ülepítővel üzemel. A felsorolt előnyök ellenére nincs kihasználva a csepegtetőtest iszapjának előnyös ülepítési tulajdonsága, pehelyképződése. Az eleveniszapos medencét mind a két ismert megoldás önálló technológiai lépcsőként kezeli, nem pedig mint a csepegtetőtest hatásfokát javító kis kiegészítő műtárgyat. A WATER/Engineering and Management 1983, évi júniusi számában „The Trickling Filter Finds a New Partner“ című cikk jelent meg, amely egy új eljárást és berendezést ismertet. A biológiai csepegtetőtestes technológia általában nem kielégítő hatásfokát a csepegtetőtestről elfolyó szennyvíznek a derítőből visszavezetett iszappal együtt való levegőztetésével lényegesen megjavítja az eljárás. Az eljárás lényege, hogy az eleveniszappal lényegében azonos mikroorganizmusokat tartalmazó csepegtetőtest iszapja az eleveniszapot helyettesítheti a levegőztető medencében, amely a csepegtetőtestes eljárás kiegészítő egységeként üzemel. A cikkben ismertetett megoldás utoléri, lebegőanyag vonatkozásában pedig meg is haladja a kétlépcsős biológiai tisztítás teljesítményét, segítségével a tisztított szennyvíz lebegőanyag tartalma 10—35 mg/1 BOI5 szokásos értéke 10—25 mg/1 érték körül várható. A szennyvíz szennyezettségének nagy részét az egyébként gazdaságos csepegtetőtest bontja le. Csak a nehezebben bomló szerves részek tisztítása megy végbe a kiegészítő levegőztető egységben. A kétfokozatú technológiát egy derítő szolgálja ki. A cikk szerinti megoldásnak azonban vannak hátrányai. Alkalmazásához minden esetben szükség van egy speciálisan kialakított derítőre, mely az utóülepítő feladatát végzi. Ennek központjában pedig egy költséges flokkuláló egység elhelyezésére van szükség. Ráadásul egy ilyen derítő létesítése a már meglévő csepegtetőtestes szennyvíztisztító telepek korszerűsítésének gazdaságosságát jelentő mértékben csökkenti. A találmány célja az ismert megoldások hiányosságainak kiküszöböléseire olyan szennyvíztisztító berendezés kidolgozása, amely felhasználja a biológiai csepegtető -testes szennyvíztechnológia előnyeit energiatakarékosság, előnyös beruházási költség és kedvező iszapminőség vonatkozásában, továbbá megszünteti a technológia hátrányát, a gyengébb tisztítási hatásfokot, a terhelés ingadozására való rugalmatlanságot, és alkalmas meglévő biológiai csepegtető3 testes szennyvíztisztító telepek hatásfok javítására. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a hagyományos utóülepítők ülepedő iszappal telített részein célszerű berendezéssel lassú — 2-5 cm/sec — keverést alkalmazva a megfelelően előkezelt iszap koagulál, pelyhesedik, ezáltal fokozottabban ülepszik és kevesebb lesz a finom elfogyó lebegőanyag, mint a csepegtetőtestes vagy eleveniszapos szennyvíztisztító telepek hagyományos utóülepítőinél. A megfelelően előkezelt iszap — megoldásunk is a csepegtetőtest iszapját használja fel, így helyettesíti az eleveniszapot — regenerálására tehát nincs szükség új derítők létesítésére, a megfelelő előkezelés pedig a biológiai csepegtetőtestes tisztító, valamint az utóülepítő között elhelyezett két rekeszes utótisztító medencével megvalósítható. Az új derítők építése helyett a meglévő utóülepítők — megfelelő kiegészítéssel: keverő berendezés — meglévő módon jól felhasználhatók tehát a pelyhesítés elősegítésére. Felismertük továbbá azt is, hogy ha a tisztító berendezés számára állandó mennyiségű szennyvízátfolyást bisztosítunk, például úgy, hogy az utóülepítő kimenő vezetékéhez az előülepítővel összekötött visszacsatoló vezetéket csatlakoztatunk, abban az esetben tovább lehet javítani az ülepítés hatásfokát. A találmány tárgya tehát tisztító berendezés szennyvizek biológiai lebontására, amely előülepítőt és biológiai csepegtetőtestet tartalmaz, az előülepítő kimenete a biológiai csepegtetőtest bemenetére, a biológiai csepegtetőtest kimenete pedig utóülepítőre csatlakozik. A tisztító berendezés úgy van kialakítva, hogy az utóülepítőjének legfeljebb 2—5 cm/sec kerületi sebességű pálcás keverő szerkezete van, és hogy a biológiai csepegtetőtest, valamint az utóülepítő közé utótisztító medence van beiktatva. Az utótisztító medence legalább két rekeszt tartalmaz, a recírkuláltatott iszap regenerálására szolgáló első rekesz bukóélen keresztül van a második rekesszel összekötve, a második rekesznek elfolyó vályúja van, az elfolyó vályú pedig az utóülepítő bemenetére csatlakozik. A találmány szerinti tisztító berendezés pálcás keverő szerkezete mind önmagában ismert függőleges, mind pedig vízszintes átfolyású utóülepítők esetén jól alkalmazható, az ülepítés folyamatát nem zavarja. A keverő szerkezetet ezért az utóülepítő azon részén előnyös elhelyezni, ahol az ülepítendő szennyvíz átfolyási sebessége az ülepítés befejező szakaszához képest viszonylag nagy, az ülepítendő iszappelyhek lebegő, az ülepedés kezdeti állapotában vannak'. A pálcás keverő szerkezet 2—5 cm/sec kerületi sebességű, lassú mozgása mozgásba hozza a lebegő, ülepedő iszapot, mely az utóülepítőben lévő iszappal ütközik és megindul a pelyhesedés, koagulálás. Fokozódik az ülepedés 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
