195145. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üreges betonlemezek öntésére

5. ábra egy harmadik kiviteli alak rész­lete, amelynél egy üreges alakí­tóelem végét a menetes csiga for­gatja, a 6. ábra egy olyan kiviteli alak részle­tét mutatja, ahol az üreges ala­kítóelem két egymás után elhe­lyezkedő sorbakapcsolt részből áll, a 7a—7d. ábra az alakítóelem különféle le­hetséges mozgáspályáit mutatja, míg a 8a—8c. ábra egy példaképpeni előnyös ala­kítóelem különböző kiemelt néze­­tp. Az 1. ábrán egy 1 adagoló tölcsér az ön­tőberendezés kezdő végéhez kapcsolódik. Az öntendő betonlemezek, ill. betontestek mé­retétől függően a berendezés három-nyolc darab 2 menetes csigát tartalmaz, amelyek kúpos kialakításúak oly módon, hogy a kú­pok átmérője a gép vége felé növekszik. A 2 menetes csiga után egy üreges tüskeként kiképzett 3 alakítóelem van illesztve, amely­nek folytatása egy 4 követőcső. A berende­zés továbbá egy 6 fedőlapot és 7 oldalfa­lakat tartalmaz. A 6 fedőlap felett adott eset­ben egy 8 vibrátor helyezkedik el. A 6 fedő­lap 9 kezdővégének helyzete egy első 10 bor­dával állítható be. Mindegyik 2 csiga egy 11 tengelyen van rögzítve, amelyet 12 villanymotor hajt meg. Alla tengely átnyúlik a 2 csigán a 3 alakítóelem kezdővégéig. A 19 kerekeken nyug­vó gép egy 18 alaplapon a nyíllal jelzett egyenes irányában mozog. A 3. ábrán vázolt kiviteli alaknál a 3 alakítóelem a 13 tartótengelyen forog, amely átmegy a tüske tartó lia tengelyén. Az üre­ges tüskeként kiképzett 3 alakítóelem kez­dővégének 15 rögzítése a 11a tengelyen ex­centrikus, miáltal a 14 csuklón megtámasz­tott tüske oldalirányú mozgást is végez, mi­közben a 11a tengely forog. Ezáltal a 3 alakítóelem központi tengelyének kezdő vé­ge a menetes 2 csiga központi tengelye kö­rül forgó mozgást végez. A kezdővég moz­gása által leírt felület egy gömbfelszín, amely­nek középpontja a 14 csukló. A 3 alakító­elem alakja lehet vége felé bővülő kúp, amely esetben a kialakított üregek keresztmetsze­te köralakú. Az 1. ábrán vázolt kiviteli alaknál a 3 alakítóelem kezdő vége a 11a meghajtó ten­gelyen van excentrikusán csapágyazva, hátsó vége pedig a 13 tartótengelyhez van rögzít­ve 17 gömbcsukló révén. A 3 alakítóelem saját tengelye körül nem forog. Ha a 11a tengely forog, az excentrikus 16 csapágya zás következtében a 3 alakítóelem közpon­ti tengelyének kezelő vége a csiga közpon­ti tengelye körül körpályán mozog. Az 5. ábra olyan kiviteli alakot mutat, amelynél a 3 alakítóelem kezdő vége a 2 csiga hátsó végéhez van rögzítve 16 csap­ágyazás révén. A hátsó vég a 13 tartóten­gelyhez csatlakozik 17 gömbcsukló révén. Ha 3 a 2 csiga forog, úgy forgómozgása átala­kul a csiga végére felszerelt tüske mozgásá­vá úgy, hogy a 3 alakítóelemként alkalma­zott tüske központi tengelyének vége körkö­rös mozgást végez a csiga központi tenge­lye körül. A 6 ábra szerinti kiviteli alaknál két 3 és 3' alakítóelemet alkalmazunk, amelyek egy­más után sorbakapcsolva helyezkednek el, és melyeket hátsó végeiknél a 13 és 11a tengelyekhez 17 és 17' gömbcsuklók kapcsol­nak. A 3 és 3' alakítóelemek kezdő végeit a 11a tengelyhez a 16 és 16' csapágyak excentrikusán rögzítik. A berendezés elejéhez közelebb eső 3 alakítóelemként szolgáló tüs­ke mozgáspályája szélesebb, mint a gép hát­só feléhez közelebb eső 3' alakítóelemként alkalmazott tüskéé. Ezen kívül a kezdő vég­hez közelebb eső 17 gömbcsukló gömbfelü­letének sugara nagyobb a másik 17' gömb­csukló sugaránál, amiért a lengőmozgás kö­zéppontja kívül esik a tüskén. A 3 alakítóelem kezdő végének mozgás­pályája egyéb önmagában ismert mechaniz­mus révén is biztosítható. Amennyiben az 3 alakítóelem nem forog, úgy a követő cső felőli végének keresztmetszete eltérhet a kör­től. Ebben az esetben a csiga felőli végé­nek keresztmetszete köralakú, vagy attól ki­csit eltérő lehet, megegyezően a kialakítan­dó üreggel. A 7. ábra mutatja, hogy különféle moz­gáspályák esetén milyen alakú üregek ala­kíthatók ki. A mozgáspálya lehet pl. négy­szög, vagy köralakú. A mozgás mind víz­szintes, mind függőleges irányban előre és hátra irányuló egyenes vonalú mozgás le­het. A tüske kialakítása vagy hengeres, vagy kúpos lehet, mely esetben körkeresztmetsze­tű üregek érhetők el. Amennyiben nem kör­­keresztmetszetű tüskét használnak, a ki­alakított üreg keresztmetszete megegyező mó­don érhető el. A 8a—8c. ábrák egy célszerű alakítóelem kialakítási példát mutatnak. A 8a. ábra a tüskealakú alakítóelem kezdő végének kör­­keresztmetszetét ábrázolja. A 8b. ábra az ala­kítóelem oldalnézete. A 8c. ábra az alakí­tóelem hátsó végének keresztmetszete. A gömbcsukló elhelyezésétől függően ala­­kitóelemként alkalmazott üreges tüskének mind a hátsó, mind a kezdő vége mozog­hat, vagy csupán a hátsó vége mozog. 4 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás üreges betonlemezek, ill. be­tontestek öntésére, amelynek során a beke­vert betont egy alaplapra extrudáljuk egy vagy több, a belső ürege(ke)t képező ala­kítóelem alkalmazásával, és az extrudált be­tont az alakítóelemek mozgatásával tömörít­­jük, miközben az alakítóelem egy vagy mind-3 195145 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents