195136. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csővezeték belső falfelületének lerakódásoktól történő megtisztitására és védőréteg kialakitására
195136 amelynek közepén 17 bevágás van kiképezve (7. ábra). A külső rugólap-sor 4 rugólapjai a belső rugólap-sor 4 rugólapjait mintegy félig átfedik (6. ábra). A felső rugólap-sor 4 rugólapjai a 15 csavar befogadására szolgáló 18 központi furattal vannak ellátva. A belső rugólap-sor 4 rugólapjainak az oldalperemén 19 félfuratok vannak kiképezve. A szomszédos 4 rugólapok összeillesztett 19 félfuratai a külső rugólap-sor 4 rugólapjainak 18 központi furataival koaxiális furatokat képeznek. Ezzel a megoldással a két rugólap-sor egymást átfedő 4 rugólapjai egyetlen 15 csavar segítségével rögzíthető, ugyanakkor szükség esetén, amikor a csővezetékben lévő nyomás a kiszámított értéket erősen túlhaladja, a 15 csavar 16 süllyesztett feje a 17 bevágás révén deformálódhat (összenyomódhat), és a két rugólap-sor 4 rugólapjai a 15 csavarról a 16 süllyesztett fejen keresztül a folyadékáram hatására könnyen lecsúszhatnak. Ennek következtében az 1 tisztítószerszám alkatelemeire — 3 centrikus agyra és 4 rugólapokra — eshet szét. A 8. ábra szerinti kialakításban az 1 tisztítószerszám egyetlen 11 kitámasztóelemmel van megvalósítva. A 11 kitámasztóelem az 1 tisztítószerszám tengelyén van elrendezve. Az 1 tisztítószerszám tengelye a csővezeték geometriai forgástengelyével egybeesik. A 11 kitámasztóelemen 20 hengeres elem van elrendezve, amely vízben oldódó anyagok és inhibitor keverékéből készült. Ez biztosítja, hogy a folyadékáramban lévő meghatározott inhibitor-koncentráció — a 20 hengeres elem oldódása révén — fennálljon. A fenti berendezés a következőképpen működik: A csővezeték nyitása után a találmány szerinti berendezést a csővezetékbe bevezetjük. A bevezetési nyílás tömítése után a csővezetékbe folyékony közeget (munkaközeg-víz) nyomunk be, amely oldott állapotban inhibitort vagy aktivátort tartalmaz. A berendezést a csővezeték hosszában a folyadékáram mozgatja. A folyadék keresztüláramlik a csővezeték 5 belső fala és az 1 tisztítószerszám 4 rugólapjainak végződései által képezett 6 hézagokba, amelyek a csővezetékbe benyomott folyadéknak mintegy 30—50%-át eresztik át. A folyadéksugarak az 1 tisztítószerszám közreműködésével torlónyomást fejtenek ki a csővezeték 5 belső falára, aminek hatására a lerakódások részben szétroncsolódnak és leválnak. A folyadékáram a lerakódásokra gyakorolt hatása közben két részre osztható: A folyadékáram egyik része a pórusokon, a korróziós pontokon és a rozsdabemaródásokon keresztül a csővezeték 5 belső fala és a lerakódások közötti térrészbe kerül és ott megfékeződik. 9 6 A folyadékáram másik része nagy sebességgel átáramlik az 1 tisztítószerszám 4 rugólapjai és a lerakódások közötti gyűrűs térrészen. A folyadékáram ezen két része között minlegy 0,2 és 1,25 MPa közötti nyomásesés alakul ki, amely a közöttük lévő lerakódást szétrombolja. A csővezeték 5 belső falán ezután porózus réteg marad, amelyet a csővezeték 5 belső falára különösen erősen tapadó szilárd lerakódásrészecskék képeznek. Mivel ezek a lerakódások porózus szerkezetűek, pórusaik folyadékkal töltődnek fel. Mivel a folyadék gázt tartalmaz, a lerakódások felületén létrehozott erős nyomáscsökkenés esetén a lerakódás-részecskék a gáz tágulásának hatására apró részecskékre rombolódik. Ezen kívül a berendezés előtt a csővezeték középső szakaszában a sugárzás által szuperkaverna képződik, aminek hatására a belekerült részecskék szétmorzsolódnak és szuszpendált állapotban — a folyadékáram által — a csővezetékből távoznak. Az 1 tisztítószerszám működése során a porózus lerakódások a gáz- és gőz-kavitáció hatására, amely a lerakódásban lévő nyomásnak a felületét érő folyadékáramlás hatására fellépő ugrásszerű csökkenése következtében jön létre, belülről is szétroncsolódnak. A lerakódásrétegben jelentkező nyomásesés a folyadéknyomásnak az 1 tisztítószerszám mögötti szállítórendszerben önmagában ismert módon történő szabályozása által, valamint a berendezés fékező ereje által, amelyet az 1 tisztítószerszám találmány szerinti szerkezeti kialakítása és az 1 tisztítószerszámon áthaladó folyadékáram biztosít, valósítható meg. Amikor a tisztított csővezetékszakasz a berendezés előrehaladása során a gyűrűs résen kívül kerül, a réteglerakódás pórusaiba az 1 tisztítószerszám mögötti nagy folyadéknyomás hatására a folyadék a benne oldott inhibitorral együtt behatol. Az inhibitor vegyi reakcióba lép a lerakódást képező komponensekkel, valamint a csővezetékben lévő korróziós produktumokkal, illetőleg a csővezeték által s2’.állított közegekből származó komponensekkel. A vegyi reakció eredményeképpen nehezen oldódó vegyületek keleikeznek, amelyek a maradék lerakodott réteg pórusait szilárdan ellömítik, és ezáltal a csővezeték 5 belső falán védőréteget képeznek. Amint a fentiekből kitűnik, a lerakódások csővezeték belső faláról történő részbeni eltávolítása és a maradék réteglerakódás inhibitorral történő átitatása a folyadék (illetve elektromos) behatás segítségével játszódik le, amely a tisztításkor a 4 rugólapok 5. ábra szerinti konstrukciójának, illetve az 1 tisztítószerszám 1. és 2. ábrák szerinti kialakításának köszönhetően jön létre. 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
