195130. lajstromszámú szabadalom • Berendezés robbantásos rétegfelhordáshoz
ban az 1 sugárcső munkaszakaszában található. A poralakú anyagot a 2 adagolókészülék minden egyes robbanási impulzus során a robbanási termékek hatására beadagolja. (Minden újabb „lövés" előkészíti a következő „lövés"-hez szükséges adagot.) A por megömlésig hévül az 1 sugárcsőben és a porrészecskék a robbanási termékek hatására nagy sebességre gyorsulnak, és az 1 sugárcsőből kirepülve rétegként rárakódnak a kezelendőmunkadarab felületére. Megfelelő számú robbanási impulzus után kialakul a munkadarabon a szükséges vastagságú réteg. Minden egyes robbanási impulzust erős hangjelenség kísér, amely hatást gyakorol a mikrofonként kialakított 42 robbanásérzékelőre. Az esedékes impulzusok által keltett hangjelenség jelzi az 1 sugárcső, a 4 gyújtószerkezet és az 5 gázkeverő (munkavédelmi szempontból) helyes működését. A 42 robbanásérzékelő által szolgáltatott jel a 41 és 39 egységekre jut. Ennek a jelnek a hatására a 41 egység lezárja a 25 főszelepet, míg a 39 egység nyitvatartja a 13 és 27 szelepeket, valamint a 19 és 32 főszelepeket. A nyomásnak, valamint a nitrogénnek az impulzusüzemű fogyasztását a gépkezelő a 21 nyomásszabályozó és a 22 szabályozószelep segítségével végzi, összhangban a 24 nyomástávadó és 23 fogyasztásmérő által mutatott értékekkel. Szükség esetén az első robbanások során ezzel egyidőbeu az acetilén betáplálási értékeit után kell állítani. Az esedékes robbanási impulzus kimaradása, vagyis a 42 robbanásérzékelő által szolgáltatandó esedékes jel kimaradása esetén — amely kimaradás időtartama valamivel nagyobb, mint a 4 gyújtószerkezet egymást követő kisülései közötti időtartam vagy abból származik, hogy meghibásodott a 4 gyújtószerkezete, vagy pedig attól, hogy az égési front behatolt az 5 gázkeverőbe. Ha a 42 robbanásérzékelőből származó jel kimarad, akkor a gázadagolást vezérlő 39 egység egyidejűleg lezárja a 13 és 27 szelepeket, valamint a 19 és 32 főszelepeket, továbbá ennek következtében megszűnik az 5 gázkeverőbe való gázbevezetés, és a továbbiakban nem képződik éghető gázkeverék az 5 gázkeverőben. A 7 fővezeték 25 főszelepe továbbra is nyitva marad egy ideig, annak érdekében, hogy az 5 gázkeverőben esetlegesen kialakult égést eloltsa. Ezután a 41 egység lezárja a 25 főszelepet. A találmány* szerinti berendezés képes arra, hogy megkülönböztesse a 4 gyújtószerkezet meghibásodását attól az esettől, amikor égés alakul ki az 5 gázkeverőben. Égés kialakulásakor ugyanis az 5 gázkeverő előtt a 6 fővezetékben jelentősen megemelkedik a nyomás, ami által a 18 nyomástávadó 38 felső érintkezője jelet szolgáltat. Ez a jel a gázadagolást vezérlő 39 egységre jut, amely lezárja a 13 és 27 szelepeket, valamint a 19 és 32 főszelepeket, ha ugyan még nem lennének lezárva azért, mert kimaradt a 42 robba11 násérzékelő jele. Ha a 4 gyújtószerkezet hibásodik meg, ennek nincs hatása a 18 nyomástávadóra. Azt követően, hogy az égés benyomult az 5 gázkeverőbe, a berendezés magától értetődően csak akkor helyezhető ismét üzembe, ha a tűz már kialudt és a 38 felső érintkező már nem szolgáltat jelet. Ha robbanásveszély alakult ki a kezelőkamrában, meghibásodik a szellőzőrendszer, ha eltörik a cső a kezelőkamrában, vagy más balesetveszélyes helyzetben a gépkezelőnek lehetősége van arra, hogy nitrogénnel erőteljesen átfúvassa a 20 lángbiztosítót, az 5 gázkeverőt, a 3 gyújtókamrát és az 1 sugárcsövet. Az átfúvás nagynyomású nitrogénnel történik és lehetőség van a kezelőkamrának nitrogénnel való feltöltésére. Ez úgy történik, hogy a 40 vezérlőrendszer „vészhelyzet” nyomógombjának (nincs ábrázolva) működtetésének hatására kinyílik a zárt alapállapotú 48 szelep. Ezzel egyidejűleg — ha korábban nyitva voltak — bezáródnak a 13 és 27 szelepek, valamint a 19 és 32 főszelepek. A nitrogén a 45 csővezetékből a nyitott 48 szelepen és a 49 visszacsapószelepen át a zárt alapállapotú 19 főszelep mögött a 6 fővezetékbe jut és átfújja a 20 lángbiztosítót, az 5 gázkeverőt, a 3 gyújtókamrát és az 1 sugárcsövet. A „vészhelyzet" üzemállapot a 40 vezérlőrendszer által meghatározott idő után automatikusan megszakad, azonban szükség esetén többször megismételhető. (Ameddig tart, a 11 gázforrás nitrogénkészlete.) Ha a kezelőkamrában bármely okból robbanásveszélyes koncentrációt ér el az acetilén (2 térfogat/^ felett), a 43 gázérzékelő jelet bocsát a tO vezérlőrendszerre, amely automatikusan „vészhelyzet” üzemállapotba kapcsol a fent smertetett módon megy végbe. A munkavégzés „rétegfelhordás" üzemnódban történik, amelynek befejezése (a munkanap végén) a gépkezelő a 40 vezérlő"endszert „acetilén 6 fővezeték átfúj ása" üzemmódba kapcsolja, tízzel egyidejűleg kinyílik a 6 fővezeték 19 főszelepe, és a zárt alapállapotú 46 szelep a 6 fővezeték 13 szelepe kiindulási helyzetben (azaz zárva) marad. A nitrogén a 44 csővezetékben a nyitott 46 szelepen és a 47 visszacsapó szelepen át a 6 fővezetékbe jut, még annak a munkahelyiség 9 falán való átlépése előtt. A nitrogén a 6 fővezetékből az acetilént az 5 gázkeverőbe majd a 3 gyújtókamrába és az 1 sugárcsőbe nyomja. Ebben az üzemmódban hasonlóan a „rétegfelhordás" üzemmódhoz a 40 vezérlőrendszer szikraimpulzusokat állít elő, amelyek a 4 gyújtószerkezetre kerülnek. Mindaddig, amíg az 1 sugárcsőbe kerülő gáz a gyulladáshoz elegendő mennyiségű acetilént tartalmaz, a gázkeverék elég az 1 sugárcsőben.Ezt az üzemmódot előírt idő elteltével a 40 vezérlőrendszer automatikusan megszünteti. A nitrogénnek a 6 fővezetékből való eltávolítása automatikusan megtörténik, 12 7 195130 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
