195130. lajstromszámú szabadalom • Berendezés robbantásos rétegfelhordáshoz

A találmány tárgya berendezés gáztermi­kus bevonatok készítéséhez, pontosabban be­rendezés robbantásos rétegfelhordáshoz. A robbantásos rétegfelhordás gyakorla­tában és különösen a robbantásos rétegfel­hordásra alkalmas berendezések elhelyezése során munka- és egészségvédelmi problémák merülnek fel, mert a berendezéseket olyan termelőhelyiségekben kell elhelyezni, ame lyek nincsenek erre a célra megfelelően ki alakítva. A problémát az jelenti, hogy a tech­nológiai folyamathoz veszélyes es éghető gázokat alkalmaznak, mint például az oxi­gén és acetilén. S S. Bartenev, Ju.P. Fedko, A.I. Grigorov „Robbantásos rétegfelhordás a gépiparban" (Leningrád, 1982, Maschinostrojenije kiadó, 118—119. old.) című cikkében olyan beren­dezést ismertet robbantásos rétegfelhordás­hoz, amely a termelőhelyiségben van telepít­ve. A berendezésnek a felhordandó anyagot poralakban adagoló készüléke, sugárcsöve és gyújtóegysége van. A sugárcsőhöz gáz­keverő csatlakozik, amelyhez éghető gáz, oxigén és inert gáz számára fővezetékek csat­lakoznak és amelyek mindegyike rendre egy­­-egy gáznyomásszabályozó szerkezetet, sza­bályozószelepet, a gázfogyasztás mérésére szolgáló eszközt, és alapállapotban zárt fő­szelepet tartalmaz, amelyek a gázáramlás irányát tekintve egymás után egymáshoz vannak kapcsolva. Az éghető gáz és az oxigén fővezetékeibe iktatott alaphelyzetben zárt fő­szelepekhez elektromosan gázadagolást ve­zérlő egység csatlakozik, amelyhez ugyan­csak elektromosan robbanásérzékelő kapcso­lódik, amely viszont a sugárcsővel akusztikus kapcsolatban van. A gázadagolást vezérlő egységhez és a gyújtószerkezethez elektro­mosan vezérlőrendszer csatlakozik. A beren­dezés három, a munkatéren kívül elrendezett gázforrással van ellátva, amelyek közül az egyik az éghető gáz fővezetékére, a másik az oxigén fővezetékére, míg a harmadik az inert gáz fővezetékére csatlakozik. Az ily módon kialakított berendezés nem teszi lehetővé az éghető gáz és az oxigén forrá­sának azonnali leállítását abban az esetben, ha a gázok fővezetékein tömítetlenség jelent­kezik. A fővezetékek tömítésének meghibáso­dása elsősorban az éghető gáz vezetéke ese­tében (például acetilén vezeték esetén) rob­banásveszélyes gáz-levegő keverék kialakulá­sához vezethet. A meglehetősen nagy mennyi­ségű robbanásveszélyes gázelegy okozta ve­szély egészében lerontja a berendezés üzembiz­tonságát és ennek következményeként a beren­dezés nem alkalmazható olyan gyártóhelyisé­gekben, amelyek nem külön a robbantásos ré­tegfelhordáshoz vannak kialakítva. A fentieken túlmenően a berendezés fő­vezetékeinek biztosítása érdekében a szelepek közvetlenül a gázkeverö előtt vannak elren­dezve és így ki vannak téve a robbanási im­pulzusok okozta hőbehatásnak. Ez különösen 1 2 az éghető gáz (acetilén) vezetékébe iktatott zárt alaphelyzetű hőszelepre vonatkozik. En­nek következtében gyakran előfordul, hogy ez a szelep a szelep tömítésének meghibásodása miatt éppen a zárt alaphelyzetben hibásodik meg. A zárt alapállapotú főszelep ilyen jellegű működési zavara és az égési frontnak a gáz­keverőbe való behatolása esetén, avagy a gyújtószerkezet meghibásodásakor, vagyis abban az esetben, ha a robbanásérzékelő nem jelzi az esedékes robbanás megtörtén­tét, akkor ugyan megtörténik annak a pa­rancsnak a kiadása, hogy a főszelep vissza­térjen zárt alaphelyzetébe, azonban tovább­folyik a gáz, például acetilén, betáplálása, annak ellenére, hogy a gázbetáplálást meg kel­lene szüntetni. Ha az égési frontnak a gázke­verőbe való behatolása következtében nem alakul ki az esedékes robbanási impulzus, akkor a további gázbetáplálás a gázkeverő túihevüléséhez és meghibásodásához vezet. Ennek következtében az sem zárható ki, hogy az égési front az éghető gáz vezetékébe ke­rüljön, mivel az acetilén saját maga is képes bomlásra energia felszabadulása közben. Ha a robbanási impulzus a gyújtószerkezet meg­hibásodása következtében marad el, akkor az acetilén folytatólagos betáplálása azt eredmé­nyezheti, hogy a munkavégző kamrában, ahol a sugárcső található, jelentősen megnö­vekszik az acetilén koncentrációja, és robba­násveszély alakul ki. A robbanásveszélyes gázelegy kialakulásának valószínűsége attól függ, hogy a gépkezelő mennyi idő alatt zárja el az éghető gáz szelepét. A fentiek alapján a zárt alaphelyzetű fő­szelepek elégtelen megbízhatósága — különö­sen az éghető gáz fővezetékébe iktatott fő­szelepé — az egész berendezés megbízha­tóságát és biztonságát csökkenti. További hiányosságként említhető meg, hogy az ismertetett berendezés nem ad lehe­tőséget a gázkeverő objektív ellenőrzésére, vagyis a működőképesség minőségi ellenőrzé­sére. A gázkeverő hibátlansága nem csupán a rétegfelhordás technológiai paramétereinek állandóságát határozza meg nagymértékben, hanem nagy befolyást gyakorol az egész be­rendezés működési biztonságára is. A gázke­­verőt az összetevők folyamatos bevezetése esetében igen gyakran jólismert ejektoros gázkeverőként alakítják ki. Az ismertetett berendezés további hiányos­ságaként említhető meg, hogy nem teszi le­hetővé az éghető gáz fővezetékének inert gáz­zal való gyors feltöltését a munka befejezté­vel, vagy pedig a robbantásos rétegfelhordó berendezés hosszabb idejű leállítása esetén, és nem teszi lehetővé a gázkeverő és a sugár­cső inert gázzal való gyors átöblítését veszély­­helyzet fellépése (például baleset vagy rob­banás) esetén. Ez a körülmény korlátozza az ismertetett berendezés alkalmazási lehetősé­geit biztonsági okokból olyan gyártóhelyisé­gek tekintetében, amelyek nincsenek külön az ilyen berendezések telepítésére kialakítva. 2 195130 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents