195128. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok kiadagolására, főként gáznak folyadékba vitelére

195128 amelynek pórusai 1 mm alatti átmérőjűek. A 10 fedél pl. 1-2 mm átmérőjű üvegszemcsék­ből meleg préseléssel állítható elő. A 10 fedél pl. ragasztással van a 8 edény felső pereméhez rögzítve. A 8 edény belső tere a 9 gázbetápláló cső perforált szakaszát körülvevő korrózióál­ló szemcsés anyaggal, célszerűen 1-2 mm szemcseátmérőjű üvegzuzalékkal van meg­töltve. A 4. ábrán látható 7 gázkiadagoló elem a 3. ábra szerintitől abban tér el, hogy a 9 gázbe­tápláló cső nincs a 8 edény belsejébe vezetve, hanem annak 12 gázelosztó terébe torkollik; a betorkollási helyet, a gázbevezető nyílást 9a hivatkozási számmal jelöltük. A 12 gázelosztó teret felül egy 14 gázelosztó lemez zárja el, amely a 10 fedél alatt a távközzel helyezkedik el. A 14 gázelosztó lemez és 10 fedél közötti tér a 3. ábrával kapcsolatban már ismertetett 11 szemcsés anyaggal van kitöltve. A 8 edény és a 10 fedél anyaga is azonos a 3. ábrával kap­csolatban említett megfelelő szerkezetrészek anyagával (az azonos szerkezeti elemeket a 4. ábrán egyébként a 3. ábrán már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük). A 14 gázel­osztó lemez anyaga, illetve anyagszerkezete célszerűen a 10 fedelével azonos (1 mm alatti pórusméret). Az 5. ábrán két 4. ábra szerinti 7 gázkiada­goló elem csatlakoztatásának egy lehetséges megoldási módja látható függőleges metszet­ben. A 7 gázkiadagoló elemek ilyen összekap­csolása lehetővé teszi például valamely me dencében különféle nagyságú és formájú felü­letek, alakzatok kialakítását, amelyeken át összefüggő levegőbuborék-tömeg táplálható a folyadékba. Szükség esetén akár az egész me­dencefenék ilyen levegőztető-felületként funk­cionálhat. Visszatérve az 5. ábrához: a szomszédos 7, 7’ gázkiadagoló elemek egy oldalfelületük mentén szorosan egymáshoz illeszkednek — az illeszkedési síkot y hivatkozási betűvel je­löltük—, és a szomszédos 8 edény-falakban 17 átvezetőnyílások vannak, valamint 15 átveze­tőcsonk van beépítve, .Ez utóbbi két végétől indulnak ki a 17 átvezetőnyílások, és torkoll­nak be a szomszédos 12 gázelosztó terekbe. A 15 átvezetőcsonk gáztömör beágyazását a 8, 8’ edények falába a 16 tömítőgyűrűkkel (0- -gyürűk), vagy/és (nem ábrázolt) szimme­­ring tömítéssel, akár bontható kivitelben is biztosíthatjuk. Amennyiben a bonthatóság nem igény, a szomszédos 7, 7’ gázkiadagoló elemeket érintkezési felületeik mentén gázzáró módon össze is ragaszthatjuk. A 7’ gázkiada­goló elem egyébként csak annyiban tér el a 7 gázkiadagoló elemtől, hogy nincs 9 gázbetáp­láló csöve. Erre értelemszerűen nincs is szük­ség, hiszen az elemek gázátvezetést megenge­dő módon történő összekapcsolásának éppen az az egyik célja, hogy összefüggő felületet lehessen az ilyen elemekből csupán egy, vagy legfeljebb néhány gázbetáplálási hellyel ki­alakítani. 5 A találmány szerinti berendezés a kö­vetkezőképpen működik: a pl. 0,07-1 bar nyomástartományban tet­szőleges szabályozható — és amint erre koráb­ban már utaltunk — alumíniumból készült, robbanásbiztos 2 turbófúvót bekapcsoljuk. A 2 turbófúvóban, illetve a hozzá csatlakozó rend­szerben kár túlnyomás nem jöhet létre. A 2 turbófúvó a jelen kiviteli példa eseté­ben levegőt szív be, és a sűrített, kisnyomású levegőt továbbítja a 3 nyomóvezetéken ke­resztül a 7 gázkiadagoló elemekbe, amelyek­ből a kisnyomású levegő a 10 fedeleken ke­resztül 0,5-3,0 mm-es mikrobuborékok formá­jában távozik a vízbe. A kibocsátott gázmeny­­nyiség a 3 nyomóvezetékbe iktatott 4 szabá­lyozóelem segítségével szükség szerint sza­bályozható. A találmány számos területen igen előnyö­sen alkalmazható, ezek közül a továbbiakban néhányat ismertetünk. Élő halak vizes konténerben történő szállí­tása során a vizet oxigénnel kell dúsítani. E cél­ra jelenleg nyomáscsökkentővel ellátott oxi­génpalackokat használnak, amelyekből flexi­bilis tömlővel vezetik az oxigént egy perforált acélcső-keretbe, ahonnan az oxigén buborékok formájában lép ki. A módszer költséges, üze­meltetése veszélyes, nagy körültekintést igé­nyel. A találmány szerinti berendezéssel ez a feladat úgy oldható meg, hogy a turbófúvót a gépjármű motorterében rendelkezésre álló sza­bad helyre telepítjük, a meghajtó teljesítményt a gépjárműmotor fő tengelyéről tengelykapcso­lóval ellátott áttételezésen keresztül biztosít­juk. A tengelykapcsoló feladata, hogy üzem­kívüli állapotban függetleníteni lehessen a fú­vót a gépjármű motorjától. A turbófúvó szívó­vezetékét egy, a gépjármű fülkéjére szerelt légszűrőre csatlakoztatjuk, amely a szabad légtérből tiszta levegőt képes beszívni a turbó­fúvó részére. A turbófúvó-nyomóvezeték a tartályokig vezet, a leágazásoknál egy-egy szabályozó elem kerül beépítésre, és flexibi­lis tömlővel csatlakozik a halszállító konté­nerek aljára elhelyezett gázkiadagoló elemek­hez. A berendezés így veszélymentesen biztosít­ja a szállított halak részére szükséges vízben oldott oxigént. Ugyanez a feladat megoldható úgy is, hogy a turbófúvót függetlenítjük a gép­­járműmotor működésétől; ebben az esetben egy közös állványzaton keresztül kerül össze­építésre egy megfelelő méretű, teljesítményű robbanómotor meghajtó egységgel. Bármely változattal a kívánt cél gazdaságosan és biz­tonságosan elérhető. Halgazdaságokban a halastavak és haltá­rozók vizének oxigénnel való dúsítása a tech­nológia vagy az időjárás függvényében kény­szerűség. A tározókban levő nagy halegyed­­-szám szükségessé teszi az elhasznált oxigén rendszeres mesterséges pótlását. Fokozottan szükségszerű lehet ez télen, amikor a levegő hőmérséklete fagypont alá száll,és a tározók 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents