195128. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok kiadagolására, főként gáznak folyadékba vitelére

A találmány gáz kiadagolására, főként gázok folyadékba vitelére szolgáló berende­zésre vonatkozik. Gáznak folyadékba vitelére, különösen le­vegő (oxigén) vízbe juttatására a műszaki élet számos területén szükség van (pl. szenny­vízkezelés, élővizek felfrissítése, halak táro­lótartályban történő szállítása stb.) A gáz folyadékba táplálásának egyik leghatéko­nyabb módszere a buborékoltatás, amely ugyancsak különféle eszközökkel történhet. A gáz buborékok formájában való folyadékba táplálási módszerek mindegyikének vannak azonban olyan hátrányai, amelyek a módszer optimális hatékonyságú használatát gátolják, illetve az alkalmazhatósági területét korlátoz­zák. A 175 098. számú magyar szabadalmi le­írásból megismerhető berendezés halastavak, haltározók és egyéb vizek biológiai és kémiai oxigénigényét levegőztetéssel elégíti ki. Légki­­adagoló eleme speciális összetételű, porózus betonból készül, amelyen át a levegő buboré­kok formájában jut a vízbe. A megoldás hát­ránya, hogy a légszállító-befúvató szerkezete a térfogatkiszorítás elvén működik, ezért szük­ségszerűen olajkenésű konstrukció, amelynek üzemelése elkerülhetetlenül a víz olajszennye­zésével jár. További hátrányt jelent, hogy a légkiadagoló elem csak semleges kémhatású vízben alkalmazható károsodás nélkül; savas kémhatású vizekben, pl. a szennyvizek többsé­gében tartós üzemelés esetén rövid időn belül használhatatlanná válik. A 339 655. számú osztrák szabadalmi le­írásból olyan megoldás ismerhető meg, amely­­lyel a levegőt kerámia anyagból készült, poró­zus szerkezetű anyagon keresztül buborékok formájában juttatják a vízbe. Hasonló célra hasáb- vagy henger alakú, poliéterhab-anyagú testek is szolgálnak. E megoldásoknál is hát­rányként jelentkezik, hogy a levegőszállító gép a térfogatkiszorítás elvén működik, ezért olajjal szennyezi a levegőztetett folyadékot. További hátrányuk, hogy a levegőkibocsátó test felületéből a buborékok minden irányba szabadon távozhatnak, és a legrövidebb szö­kési utat keresve nagyobb légbuborékokká egyesülnek, ezért az oxigénbevitel hatékonysá­ga lényegesen romlik. A 3 726 251. és 4 038 946. számú USA sza­badalmi leírások szerinti megoldásoknál a le­vegőt ugyancsak térfogatkiszorításos befúva­­tószerkezet segítségével, perforált csövön ke­resztül juttatják a vízbe. Az olajszennyezés mellett hátrányt jelent, hogy a perforált csö­vön át nem lehet olyan finom buborékokat a vízbe juttatni, mint a porózus testeken keresz­tül. Az elsőként említett berendezés betonanya­gú légkiadagoló elemén kívül valamennyi fel­sorolt ismert megoldás ilyen elemeinek alap­anyaga meglehetősen drága, gyártási eljárá­suk költséges. A kilépő mikrobuborékok vala­mennyi megoldásnál a vízben felfelé haladva 2 1 fajlagosan nagy méretű buborékokká egye­sülnek, ezért a víz relatíve kevés oxigént képes elnyelni.. A találmány feladata, hogy gáznak folya­dékba táplálására olyan berendezést szolgál­tasson, amely kiküszöböli a folyadék olajjal való szennyezésének a veszélyét, és a folyadék gázzal való dúsításának, keverésének, vala­mint folyadék-gáz-elegyek homogenizálásá­­nak a hatékonyságát a jelenleg ismerteknél egyszerűbb eszközökkel jelentősen megnöveli. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a gázok folyadékba vitele abban az eset­ben hajtható végre a legkedvezőbben, ha ezt a műveletet alacsony, célszerűen legfeljebb 1 bar nyomással hajtjuk végre úgy, hogy zömmel 0,5—3,0 mm mérettartományba eső átmérőjű buborékokat állítunk elő. A talál­mány alapja továbbá az a felismerés, hogy a gáz kis nyomáson való folyadékba juttatása egyrészt turbófúvóval oldható meg a legelő­nyösebben, másrészt a turbófúvó olajkenés nélkül, zárt csapágyazással üzemeltethető, így a továbbított gázok olajjal nem szennye­ződnek, a gázkiadagoló elemek pórusaiban sem rakodhat le olaj, tehát ezeket nem töm­heti el, és a folyadékba sem juthat be. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan berendezés se­gítségével oldottuk meg, amelynek gázbefúva­­tó szerkezete és ahhoz csatlakoztatott, folya­dékba buborékok formájában gáz juttatására alkalmas gázkiadagoló eleme(i) van/nak, és amelynek az a lényege, hogy gázbefúvató szerkezetét olaj kenés nélkül üzemeltethető, zárt csapágyazású turbófúvó alkotja, gázki­adagoló elemének vagy elemeinek pedig gáz­­tömör, korrózióálló anyagból készült edénye, az edény belső terét legalább részben kitöltő, ugyancsak korrózióálló anyagú szemcsés anyag-töltete, valamint ez utóbbit felülről lezáró, az edényre felülről illeszkedő, korró­zióálló, porózus szerkezetű anyagból készült, gázátbocsátó fedele van; és az edény belső terébe gázbebocsátó nyílás torkollik. A szemcsés anyag-töltet az edényben mint­egy statikus „gázaprítást" eredményez, jelen­létének köszönhetően egyenletes nyomású, el­oszlatott gázbuborék-halmaz képződik még a gázkiadagoló elemen belül. A fedél ezeket a gá'zbuborékokat azután még tovább finomítja, és irányítottságukat — nyugvó folyadékban gyakorlatilag egyenesvonalú felfelé haladásu­kat — biztosítja, úgyhogy a mikrobuborékok nem állnak össze nagyobb fajlagos felületű buborékokká. Célszerűen a gázkiadagoló elem (ek) szem­csés anyagot tartalmazó térrészébe a turbó­fúvó nyomóvezetékével kapcsolatban álló gáz­bevezető cső torkollik, amely a palástfelületé­ről kitorkolló nyílásokat tartalmaz. Egy másik kiviteli példa szerint a gázki­adagoló elem(ek) edényének belső tere egy .alsó, üres gázelosztó térrészre és egy felette levő, tőle korrózióálló, pórusos szerkezetű 2 95128 5 10 15 20 25 30 3b 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents