195121. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos forgást biztosító önkenő fejjel ellátott talpsúlyos vagy helyhezkötött labdajáték-állvány
A találmány tárgya folyamatos forgást biztosító,önkenő fejjel ellátott talpsúlyos vagy helyhez kötött labdajáték-állvány. A találmány előnyösen alkalmazható,különféle (pl. tenisz-, szivacs-, tollas-) labdajátékoknál. A labdajáték-állvány rugalmas felső szárának csúcsán elhelyezett forgófejhez zsineg segítségével csatlakoztatjuk a labdát, melynek megütésével a forgómozgást előidézzük. Ebben a tárgykörben ismert megoldások a következők: Az NSZK 27 37 392 lajstromszámú szabadalmi leírásban foglalt és a hazai forgalomban lévő ún. „Lengőtenisz“ állvány gyakorlatilag azonos elven alapul: a nem rugalmas állványszár csúcsán elhelyezett spirál vezeti a zsinegen függő labdát. Ez a megoldás nem biztosítja játék közben a labda folyamatos egyirányú (balra vagy jobbra) forgását, mert a spirál hossza meghatározza a forgás útját, ugyanis a spirál alsó és felső részére érve a forgómozgás megszűnik (megakad). Mindkét megoldásnál az állványszár rugalmatlan, így a labda ehhez igazodóan azonos pályán foroghat. A spirál csak a labda vezetését szolgálja, a találmányi gondolat nyilvánvalóan erre irányul. Az NSZK 28 38 779 számú szabadalmi leírásban ismertetett leírás is hasonló célú, de más rendszerű, mint a találmány szerinti. Ennél a megoldásnál az állványszár nem rugalmas, ezért a labda pályája ismétlődően azonos lehet; a forgórészeknél nagy a súrlódási felület; a porvédő lemez (bura) pedig akadályozza a zavartalan játékot. A labdamenet gyorsaságát befolyásoló és a számlálást elősegítő szerkezet a játék lényegéhez nem tartozó feladat megoldását jelenti. amely komplikálttá és költségessé teszi a szabadalom gyakorlati megvalósítását. A forgás számlálását végző mutatót működtető két rugópálca nem rugalmas eleme a szárnak, az csakis a számlálót működteti. Az NSZK szabadalmi leírások közül a 3148411 lajstromszámú megoldás is a találmányhoz hasonló célú, de más szerkezetű. Ennek az a hátránya, hogy nincs rugalmas szára, ezért a labda pályája a billegő kar mozgása szerint meghatározott; a billegő kar ütközőjeként szereplő kialakítás akadályozhatja a folyamatos játékot; a forgó részeknél nagy a súrlódási felület; a célhoz képest bonyolult és költséges szerkezettel oldja meg a feladatot. A találmány célja olyan olcsó, egyszerű és megbízható műszaki megoldású folyamatos forgást biztosító labdajáték-állvány kialakítása, amely az ismert megoldások hátrányait kiküszöböli, és az előnyösebb kialakítás alapján gyorsabb, zavartalanabb és mindig változó pályájú forgást tesz lehetővé; ezáltal az ilyen állvánnyal szemben támasztott szükségletek előnyösebb kielégítése. 2 A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a labdajáték zavartalan és élvezetes folytatása olyan kehelyszerű, homorú ívben kiképzett forgófejjel érhető el, amely mindkét irányban a folyamatos forgó mozgást biztosítja, egyben az önkenést is megvalósítja; olyan felső szárral alakítható ki, amely rugalmas, ezáltal a mindig változó nemcsak kör-körös, hanem ellipszis pályán való forgást teszi lehetővé, és a tér minden irányába eljuthat a labda; szabadban és zárt helyen egyaránt felállítható. A találmány szerinti megoldás tehát folyamatos forgást biztosító, önkenő fejjel ellátott talpsúlyos vagy helyhez kötött labdajáték-állvány, amelynek alsó szára az állványt függőlegesen tartó szerkezethez csatlakozik, a rugalmas felső szár állítható magasságú, a rugalmas felső száron labdatartó szerkezet van kialakítva azzal a sajátosággal, hogy a rugalmas felső szár csúcsán olyan homorú ívben kiképzett forgófej van elhelyezve, amelynek kenőanyag tartályából a homorú ívben kiképzett részhez vezető kenőfuraton keresztül jut le a kenőanyag. A találmány szerinti labdajáték-állvány násik sajátossága, hogy az alsó állványozását és a forgófejet összekötő, rugalmas szárban rugalmas elem, célszerűen különböző pro- i 1 ú rugó van közbeiktatva, továbbá az, hogy a labdajáték-állványt célszerű kialakítással helyhez kötötten rögzítsük, így például tornateremben a padló síkjába beépített csavarkötéssel. A találmányt a rajz alapján ismertetőik részletesen. A rajz a találmány szempontjából lényeges szerkezeti elemeket szemlélteti. Az 1. ábrán: a talpsúlyos labdajáték-állvány, a 2. ábrán: a helyhez kötött labdajáték-állvány látható. Az állványszár 2 alsó részéhez azt függőlegesen tartó 1 talpsúlyt csatlakoztatunk, vagy azt talpsúly nélkül a 11 csavarokkal helyhez kötötten rögzítjük. A labdajáték-állvány 3 felső, állítható szárát 4 rugalmas elemmel — célszerűen spirálisan kialakított rugóval — kombináljuk, a 3 felső szár csúcsán helyezzük el a homorú ívben kiképzett 5 forgófejet, amelyhez 6 karikával csatlakoztatjuk a 7 zsineggel összekötött 8 labdát. A 7 zsinegen lévő 8 labdát megfelelő (tővel (pl. teniszütővel, tollaslabda ütővel) forgómozgásra késztetjük. Az ütés erejétől függően a 3 felső szár a függőlegestől kisebb-nagyobb szögben és ívesen eltér, amelyet a 3 felső száron lévő 4 rugalmas elem előnyösen és rugalmasan befolyásol, ezzel a 8 labda pályája állandóan változik, amely a labdajáték nehézségét fokozza, egyben azt élvezetesebbé teszi. Amennyiben ezeket a nehézségi elemeket ki akarjuk küszöbölni, merev, vagy nem rugalmas elemmel kombinált 3 felső szárat csatlakoztatunk. 2 95121 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
