195118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiai célra alkalmazható, átlátszó, hőre lágyuló polimerből előállítására formatest utólagos kezelésére
195118 1 A találmány tárgya: biológiai célra, előnyösen citológiai célra alkalmazható, átlátszó, hőre lágyuló polimerből előállított formatest, előnyösen Petri-csésze, utólagos kezelésre szolgáló eljárás. Polimerből, előnyösen polisztirolból, készült átlátszó edények sokféle célra alkalmazhatók az orvosi gyakorlatban. Citológiai célra azonban elsősorban üvegedényeket használtak eddig, mivel az élő sejtek tapadási hajlama kicsi a polimerből készült edények falán. Ezt a tényt állapította meg Grinnel F. az Int. Rév. Cytol. 53, 65-144 (1978) folyóiratban megjelent cikkében. Különösen a fröccsentéssél Készült polisztirol tárgyakat talált a jíIKíilinptjárólak élő sejtek adhéziójára. " $ Art)íisméryJí ödhézió oka a felület polaritása * év'k|$‘enletes elektromos töltéseloszlása. Ezeken a tulajdonságokon felületi kezeléssel lehet változtatni. Polimer formatestek utólagos kezelésére fizikai és kémiai módszerek ismeretesek. Fizikai módszer, például a nagy energiájú sugárzással, így rádióaktív sugárzással történő felületkezelés. Ilyen módszert ismertetnek a 3 274 090 és 3 274 091 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. Ezek szerint hidrofób poli (etilén-tereftalát) filme párásodását meg lehet akadályozni, ha a filmet 1,5 eV alatti kisüléseknek teszik ki, szerves vegyület, így dimetil-formamid, akrilsa.v gőzével telített atmoszférában. Polimertárgyak, formatestek kémiai felület kezelésére is található eljárás a szakirodalomban. A 2 045 367 számú, német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratban, fémmel történő bevonás előtti felületkezelő eljárást ismertetnek. A polimer tárgy felületét először egy oxidativ hatású oldószerrel maratják, majd ezt követően Sn, vagy Ti-vegyülettel, majd Pd-tartalmú oldattal aktiválják a felületet. Az így kezelt polimer felületre ezután fémet választanak le. Hasonló célból ABS típusú polimerek felületének sav eleggyel történő maratását írja le a 73871 számú német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírás. A szakirodalomból az tűnik ki, hogy a műanyag felületek fémmel történő bevonása előtt használtak az előbbiekben ismertetett fizikai, kémiai előkezelési eljárásokat. Mindeggid azonban nem dolgoztak ki olyan módszert, mely polimer formatestek, különösen Petri-csészék olyan előkezelésére vonatkozna, mely révén az élő sejtek tapadását növelni lehetne az edény falához. Meglepő módon azt találtuk, hogy ha a hőre lágyuló polimerből, így polisztirol, poli(metil-metakrilát)-ból előállított átlátszó formatestet, előnyösen Petri-csészét egy lúgos előkezelés után oxidativ hatású savakkal kezeljük, olyan műanyagfelület állítható elő, amelyen az élő sejtek adhéziója megnő. Különösen jó eredményt kapunk, ha az oxidativ savas maratást követően a felüle- 2 2 tét még nagyenergiájú részecskesugárzással kezeljük. A polimerfelület affinitása az élő sejtekhez még tovább növelhető, ha a savas kezelés után a felületet egy poliaminosav polimer réteggel vonjuk be. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha polimer edényfalon poláros csoportokat hozunk létre (pl. -COOH, -O-O-H, -OH csoportokat), akkor az edényfal és a sejttenyésztésre alkalmazott vizes oldat határfelületi feszültsége csökken. Továbbá azt tapasztaltuk, hogy ha a felületre ionizálható csoportokat viszünk, ezek mennyiségének növelésével növelni tudjuk a sejteknek az edényfalhoz való tapadási készségét is. Méréseink azt igazolták, hogy ha a szaporító edény falának elektrokinetikus potenciálja kedvezően megváltozik, az előnyös hatással van a sejtek szaporodására a falak mentén. Ugyanis az ionos csoportok jelenléte a felületen megnöveli annak elektrokinetikus potenciálját és így egy ionos határfelületi réteg jön létre. Ez pedig az élő sejtek megnövekedett adhézióját segíti elő. A hatás még tovább növelhető, ha a létrehozott savas csoportok hidrogénjét alkáli ionokra, előnyösen K® ionokra cseréljük ki. A savas kezelés hatásfokát növelni tudjuk, ha a felületet a savas kezelést megelőzően erős, híg bázissal (pl. NaOH-val) kezeljük. Ezáltal ugyanis a zsíros, olajos szenynyeződéseket, a felületre tapadt kis molekulatömegű szennyezéseket eltávolítjuk és a felület kismértékű sruktúrálódását hozzuk létre. Az így szenzibilizált felület jó előkészítést jelent az oxidativ savas kezelés számára. A találmány tárgya: eljárás átlátszó, hőre lágyuló polimerből előállított formatest utókezelésére. Az eljárást az jellemzi, hogy A) a formatestet vizes lúg oldatban áztatjuk legalább 30 percig, majd pH 6-7 eléréséig vízzel öblítjük és szárítjuk, ezután 20-60°C-on oxidativ hatású savval, előnyösen krómkénsavval, foszforsav és krómkénsav elegyével legalább 20-60 percig kezeljük, ezt követően vizes öblítést alkalmazunk, majd szervetlen alkálifémsóoldattal, előnyösen kálium-karbonáttal, mossuk a formatestet legalább 30 percig, pH 6-7 eléréséig vizes öblítést alkalmazunk, vagy B) a formatestet vizes lúg oldatban áztatjuk legalább 30 percig, majd pH 6-7 eléréséig vízzel öblítjük és szárítjuk, ezután 20-60°C-on oxidativ hatású savval, előnyösen krómkénsavval, foszforsav és krómkénsav elegyével, legalább 20-60 percig kezeljük, ezt követően vizes öblítést alkalmazunk, majd szervetlen alkálifémsó oldattal, előnyösen kálium-karbonáttal, mossuk a formatestet legalább 30 percig, majd pH 6-7 eléréséig vizes öblítést alkalmazunk, ezután a formatestet nagyenergiájú részecskesugárzásnak, előnyösen UV-, elektron-, vagy O® ion-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
