195097. lajstromszámú szabadalom • Cigarettaszűrő-rudacska és eljárás az előállítására

195097 A találmány tárgyát olyan, a dohányfüst megszűrésére szolgáló cigarettaszűrő-rudacs­­ka képezi, amely a cigaretta dohánykompo­nensének elégésekor keletkező gáz- és folya­dékállapotú, valamint szilárd égéstermékek felfogására alkalmas. A találjnány tárgyát képezi még a találmány szerinti rudacska előállítása is. Az eddig ismert egykomponensü rostos cigarettaszürő-rudacskák viszkóz- és cellulóz­­-acetát-rostokból készültek. Ismertek azonban olyan cigarettaszürő-rudacskák is, amelyek természetes rostokból, esetleg anyagokból, így például papírból készültek, valamint létez­nek egykomponensü, polietilén-, polipropilén-, illetve poli (vinil-klorid)-rost alapú szűrő­­rudacskák is. A viszkózrost alapú cigarettaszűrő-ru­­dacskák alkalmazása esetén a szürőrudacs­­kák előkészítésének költségei a kártolt visz­­kózkötegek cellulózgyapotból klasszikus szö­­vési technológiával való készítése következ­tében jelentősen megnőnek. A költségek növe­kedését többek között a munkaerővel szemben támasztott magasabb követelmény, a szüksé­ges gépi berendezés beszerzése, az eljárás munkaműveleteinek megnövekedett száma okozza. A viszkóz szürőrudacska hátránya még a töltet nagyobb súlya, a töltet nagyobb ellen­állása a gázátáramlással szemben, a szűrő és keresztmetszetének alacsonyabb fehérségi foka, kémiai keményítőszerek alkalmazásának szükségessége, valamint a viszkózrostokban különféle maradvány kémiai komponensek, így kénmaradék, előfordulása. Azt is meg kell említenünk, hogy a viszkózrostok a textil­iparban előnyösebben használhatók fel, mivel ott jelenleg ezekből a rostokból még hiány van. Jelenleg a cigarettaszürő-rudacskák elő­állítására a cellulóz-acetát alapú rostköteget tartják legalkalmasabbnak. Ennek hátránya abban áll, hogy keményítőszereket kell alkal­mazni, valamint hátrányos az is, hogy a szűrő térfogata alkalmazás közben a meleg dohány­füst hatására csökken, ennek következtében a töltet a burkoló papír-faltól elválik, ami a szürőhatás csökkenésével jár; de nem elha­nyagolható a filter deformálódásával járó kedvezőtlen esztétikai hatás sem. Az egykomponensü, polipropilén-, illetve polietilén-rost alapú cigarettaszürő-rudacskák hátránya még a szűrő nagy súlya, a gáz­átáramlással szembeni nagy ellenállás, a cellulóz-acetát szűrőhöz, illetve az ehhez ha­sonlóan hatásos találmány szerinti szűrőhöz képest alacsonyabb szűrőhatékonyság. Az előzőekben ismertetett hiányosságokat a találmány szerint úgy küszöböljük ki, hogy többkomponensű konjugált polipropilén-ros­tokból képezett cigarettaszűrő-töltetet alkal­mazunk. A köteget képező egyes elemi ros­tok felületén mikrorepedések, a rostok kereszt­metszetében mikropórusok vannak, miáltal részben fibrilláris rostszerkezet alakul ki. A 1 2 rostokon kialakult hullámok háromdimenzió­sak, a hullámok száma 5-7/cm és az elemi rostok finomsága az 5-7 dtex tartományon belüli. A találmány szerint a rostokat úgy áHif­júk elő, hogy két polipropilén-komponenst ösz­­szefonunk. A külön megolvasztott, előkészí­tett, elkülönített, majd egyesített komponen­seket az olvadék extrudálása során közvetle­nül a kapillárisnál a fonófej nyílásain át ‘exturáltan többkomponensű rost alakjában vezetjük el a keletkezés helyéről. A polimer komponensek a rostban egymással párhuza­mosan, folyamatos fázist képezve helyezked­nek el; az egyes komponensek súlypontjának helyzete eltér az elemi rost súlypontjától. A komponensek tömegaránya (1:3) — (3:1) közötti. A lehúzott rostokat kikészítő berendezés­ben egyesítjük, végül a kapott rostköteg 3 000- -10 000 többkomponensű rostból áll. A rost­köteget vízzel preparáljuk; preparálószerként más, a higiénés szempontoknak megfelelő anyag is használható. A rostköteget 15-70°C kőmérsékleten nyújtjuk úgy, hogy a felületen az említett mikrorések, á rost anyagában a mikropórusok kialakuljanak. A rostok hősta­bilizálása (relaxálása és fixálása) 70-140°C­­-on történik. Az így elkészített rostköteget pa­pírba burkoljuk, majd rúdvágó berendezésen megfelelő hosszúságú szűrőrudacskákká da­raboljuk. Az alkalmazott kiindulási polipropilén poli­merek viszkozitásának logaritmusa (LVZ) 100-200 ml-g"1, és a kiindulási polimerek között 5-20% mennyiségben legalább egy nagy molekulatömegű, 400-450 ml-g~' LVZ éúékű frakció van. Az alkalmazott polime­rek a magasabb szénatomszámú zsírsavak alkáliföldfémsóit, többek között például kal­cium- és magnézium-sztearátot tartalmaz­zák, amelyek elősegítik a katalitikus mara­dékokból származó savas termékek — minde­nekelőtt a kloridok — kötődését, valamint előnyös hatásúak az alacsonyabb szénatom­­számú olajrészeknek a polimerekben való kö­tődése szempontjából. Stabilizálórendszerként fenolátok kombinációját használjuk 0,3 tömeg% mennyiségben. Ez különösen előnyös hatással bír a polimerek stabilitására a fel­dolgozás során, különösen a magasabb hőmér­sékleten való stabilitására. Ezen kívül az al­kalmazott stabilizálórendszer egészségügyi szempontból is előnyös, mivel higiéniai szem­pontból nem esik kifogás alá. A polimerek feldolgozását 230-330°C hő­mérséklet-tartományban különböző hőmérsék­leten végezzük úgy, hogy a polimer komponen­sek LVZ értéke között a fonófejben való egye­sítésnél 30-50 ml.g~' különbség legyen; hogy a rost alacsonyabb LVZ értékű frakciója 60 ml- g~' fölötti LVZ értékű és a legalább egy 400-450 ml- g_1 LVZ értékű komponenst tartalmazó nagy molekulatömegű frakció mennyisége 5-20 % közötti legyen. Az egyes komponensek LVZ értéke közötti különbsé-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents