195089. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy melasztartalmú szárított répaszeletet tartalmazó takarmányadalék vagy állati tápszer előállítására

1 A találmány tárgya eljárás nagy melasz­tartalmú szárított répaszeletet tartalmazó ta­karmányadalék vagy állati tápszer előállí­tására, alacsony energiafelhasználást igénylő technológiai módszerrel. Az így előállított melaszozott-szelet fontos gabonakiváltó hatá­sú takarmányozási alapanyag. A cukorgyártás melléktermékei közül a melaszt, a préselt nedves répaszeletet és a szárított répaszeletet a répacukorgyártás el­terjedésétől kezdve használják állati takar­mányozásra, mint ahogy az NSZK (OS) 3319284 sz. leírás is ismerteti. A cukorkristá­lyosítás utolsó fázisában visszamaradó, cent­­rifugálással elkülönített végszörp a melasz. Sűrű, nyúlós folyadék 75-86% szárazanyag­tartalommal. Cukortartalma cca 50% de fon­tos ásványi anyagokat és vitaminokat is tar­talmaz. Keményítő értéke cca 39%, 11% emészthető fehérjét tartalmaz, 97%-a ami­­dokból áll. A cukor kivonása után keletkező répaszelet 93-95% vizet tartalmaz. Rostos anyag, melyet mechanikus úton víztelenítenek, egyszer saj­tolva 90-92 % kétszer sajtolva 86-88 % vizet tartalmaz. A korszerű szeletprések (pl.: STORD) alkalmazásával, valamint a prése­lést segítő adalékok hozzáadásával a száraz­anyagtartalom 25-30%-ra növelhető. Ennek szárítása után keletkezik a szárított répaszelet mely különböző keveréktakarmányokban al­kalmazható kiváló takarmánykiegészítő. A haszonállatok takarmányozásánál már az elmúlt évtizedekben keresték annak lehe­tőségét, hogy milyen módon lehet a répa­szeletet, a melaszt és egyéb takarmányozási anyagokat összedolgozni és mint önálló takar­mányt vagy mint adalékanyagot felhasználni. Ipari keveréktakarmányokhoz gyakran adagolnak melaszt. A kevesebb (2-10 %) me­laszt tartalmazó takarmányt „melaszolt“ a több (20-40 %) melaszt tartalmazó takar­mányt „melaszos“ takarmánynak nevezik. A takarmányipar gyakorlata szerint a melaszt először cca 70 C°-ra felmelegítik és állítható szeleppel szabályozva megfelelő berendezéssel a takarmányhoz adagolják. (Balla-Sipos- Prohászka: Keveréktakarmányok előállítása és felhasználása). Ezzel a módszerrel hatéko­nyan legfeljebb 3-5 % melaszt dolgoz be a gyakorlat, nagyobb melasztartalom esetén a takarmány könnyen összeragad, megkeménye­dik, bedolgozásra alkalmatlanná válik. Ugyancsak dolgoz be melaszt a cukoripar különböző karabamidos koncentrátumokba, de ez esetben is csak alacsonyabb százalékos arányban történhet alkalmazása, az össze­tapadás így is gyakori („Urebetin“) A melaszbedolgozás, illetve az így készü­lő takarmányadalék előállítása mai legfejlet­tebb formáját egy magyar találmány szerinti eljárással lehet végrehajtani. E szerint a melaszt legfeljebb 30 tömeg% arányban lehet bedolgozni, de az így elké­szült anyag további kezelésre szorul, hogy megfelelő porhanyós állapotban ipari keverő-2 üzemekben felhasználható legyen. A talál­mány szerinti eljárás ugyanakkor más folyé­kony élelmiszeripari melléktermék bedolgozá­sára is lehetőséget ad, de a szükséges energia­felhasználás nem jelentéktelen. Találmányunk célja eljárás olyan takar­mány alapanyag vagy kiegészítő előállítása, mely a fenti problémákat kiküszöböli, a mun­kaműveleteket leegyszerűsíti és nagy melasz­tartalom mellett is könnyen kezelhető és el­tartható terméket eredményez. Eljárásunk szerint a nedves préselt 25-30 tömeg% szárazanyagtartalmú répaszeletre permetezzük a melaszt és agyagásvánnyal összekeverjük. Az így előkevert nedves anya­got a szárítódobban együttesen szárítjuk. Az eljárás folyamata a következő: A melasz a képződés helyéről nagynyo­mású fogaskerék szivattyúval kerül csőveze­téken át a tároló tartályba. A szeletszárító­nál a melasz leágazásánál uralkodó nyomás p = 15 bár, hőmérséklet t = 60 C°. A melasz­ellátás folyamatos. A fenti paraméterű melasz a vezetéken uralkodó nyomás felhasználásá­val közbenső tartály és szabályozott adagoló­­rendszer segítségével kerül a 25-30 t% szárazanyagtartalmú nedves-préseit szeletre, melynek mennyiségét külön szalagmérlegen mérjük. A melaszvonal lényeges egységei: elő­­tartály, szivattyú, szűrő, térfogatkiszorításos elven működő adagoló egység visszacirkulál­­tatás lehetőségével, rugós nyomás — bizto­sítóval ellátva. A melaszhozzáadás a préselt szelethez majd a keverékhez az 1-2 % agyag­ásvány és az adott esetben az 5-20% karba­­mid összekeverése közvetlenül a csigában tör­ténik. A tökéletes keverést a melasz porlasz­tása a csiga és a szárítódob keverő hatása biztosítja. A szárítás során a víznek a felület felé való diffúzióját az adagolt melasz nem korlátozza. A leírt módon cca 30 % szárazanyagtar­talmú keveréket a szárítódobba vezetve, a nedvességet 750-850 C° hőmérsékletű füstgáz­zal érintkezésbe hozva vonjuk el. A dob for­dulatváltoztatásával, az alkalmazott légse­besség mértékével, a légfelesleg változtatá­sával, valamint a beadagolás mennyiségének változtatásával tudjuk befolyásolni a végter­mék szárazanyagtartalmát, a távozó füst­gáz hőmérsékletét. A szárítás után készter­mék szárazanyagtartalma 89-92 %, mely le­hetővé teszi annak továbbfeldolgozását, aprí­tását, egyéb anyagokkal való keverését is, mely a további feldolgozás és az eltartható­ság szempontjából — különösen hosszabb ideig tartó ömlesztett szállításnál előnyös. Eljárásunkkal optimális minden eddigi­nél takarékosabb energiafelhasználással és hatékonysággal hasznosítható a cukoripar két legfontosabb mellékterméke a melasz és a répaszelet, ugyanakkor kombinációjuk egy önmagában is értékesebb és jobban felhasz­nálható takarmány alapanyagot eredményez. Ez a takarmányanyag a legváltozatosabban 195089 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents