195086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjepép vagy szárított fehérjetartalmú végtermék előállítására fehérjetartalmú anyagokból
193086 ben 30 ppm, az oldószer-felhasználást pedig 3 kg/1000 kg-nál kisebb értékre csökkenteni. Napjainkban egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a szakemberek a szermaradvány további csökkentése érdekében. A legfejlettebb európai országok, így pl. Nagy-Britannia, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Svájc és hazánk is a szermaradvány maximumát a száraz végtermékben 50 ppm-ben határozták meg. Minthogy azonban ma már egyre szélesebb körben terjed az a felismerés, hogy a termékben maradt,legkisebb oldószernyomok is káros egészségügyi hatást fejtenek ki, az összes fejlett európai országban arra törekszenek, hogy a szermaradvány mértékét technikai nullára csökkentsék. Az energiatakarékosságra való törekvések egyre inkább előtérbe helyezik az eljárásban már a szárítás előtt kapott pép közvetlen bekeverését az állati takarmányba, amihez viszont szermaradvány-mentes pépre van szükség. Ilyen pépet mostanáig nem tudtak előállítani. A száraz oldószeres eljárásban benzines extrakciót végeznek. A nedves oldószeres (extrakciós) zsírleválasztás legismertebb módszere az ún. HEB•rendszerü nedves, zsírkioldás perklór-etilénnel. A HEB-rendszerű perklór-etilénes? nedves eljárásban a fogadóvályúkból a begyűjtött alapanyagot közvetlenül vezetik a főző-szárító dezinfektorba, majd gőz segítségével megkezdik a főzést és a sterilizálást. A sterilizálás befejezése és a nyomás elengedése után a beadagolt nyersanyagot vákuumban előszárítják. Az előszárítás befejezése után közvetlenül beadagolják a perklór-etilén oldószert, és elvégzik az extrakcót. A perklór-etilénnel kevert „miscella“ leengedése után a perklór-etilénnel erősen szennyezett, de zsírtól már majdnem mentes pépszerű anyagot többszöri perklór-etilén adagolás után tovább szárítják. Itt tehát a zsírkiválasztási folyamat közvetlenül a főzés-előszárítás után, még „nedves“ állapotban történik. A miscellából a perklór-etilént különválasztják és visszavezetik a folyamatba. A szárítás bejezése után a végterméket őrlik, silóban tárolják és zsákolják. Az oldószerveszteség általában 1,5- •2%. A HEB-eljárás egy tökéletesített változatában külön szárító berendezést alkalmaznak, amelynek segítségével elkerülik a többszöri oldószeres kezelést. Ezáltal a szermaradvány lényegesen lecsökkenthető (100— 30 ppm-re) a végtermékben, vagyis a már leszárított anyagban. A magas szermaradvány miatt azonban ezzel a módszerrel sem tudták elérni azt, hogy a pépet már nedvesen be lehessen keverni az állati takarmányokba. A javított HEB-eljárás esetén a zsírban sem csökken a szermaradvány mértéke. A külön szárítóberendezés beállításával elérték azonban, hogy az oldószerszükséglet lényegesen (3-4 kg-ra) lecsökkent. 3 A találmány célja olyan egyszerű és olcsó eljárás kidolgozása állati és növényi eredetű fehérjék kinyerésére állati és növényi hulladékanyagokból, valamint elhullott állatokból klórozott szénhidrogén oldószerrel végzett extrakció útján, amely az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölésével oldószertől gyakorlatilag mentes fehérjepép vagy szárított végtermék előállítását teszi lehetővé. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fenti cél maradéktalanul elérhető és gyakorlatilag oldószermaradvány-mentes terméket állíthatunk elő, ha a sterilizálás után kapott anyagban levő vizet használjuk fel az extrahálás utáni mosásra. A találmány további alapja az a felismerés, hogy ha a sterilizálás után fajsúly szerinti szétválasztást iktatunk be, lehetővé válik a sterilizálás után kapott víz elkülönítése. Ilyen módon egyúttal a kiindulási anyag zsírtartalmának legalább 80%-át is le tudjuk választani. Végül a találmány alapja az a felismerés, hogy a fenti módon eljárva az extraháláshoz szükséges oldószermennyisége töredékére csökkenthető. A fentiek alapján a találmány eljárás húsipari melléktermékekből, olajtartalmú növényi melléktermékekből, valamint elhullott állatokból oldószermaradvány-mentes fehérjepép vagy szárított végtermék előállítására a nyersanyag aprítása, sterilizálása, klórozott szénhidrogén oldószerrel végzett extrahálása, majd vizes mosása és adott esetben a mosott pép szárítása útján. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a sterilizálás után fajsuly szerinti szétválasztást végzünk, az így kapott felső zsírréteget leválasztjuk, a középső vízréteget elkülönítjük, és az alsó réteg extrahálása utáni mosást az így elkülönített vízzel végezzük. Klórozott szénhidrogén oldószerként előnyösen tetraklór-etilént használunk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósítási módja szerint a sterilizálást és az extrahálást két különálló, nyomásálló tartályban végezzük, fgy a sterilizálás után nincs szükség hűtésre, és a gőz lecsapására, aminek következtében nem keletkezik szennyvíz. M nthogy a kiindulási nyersanyag zsírtartalmának jelentős részét már az extrakció előtt oldószermentesen leválasztjuk, egyszeri extrakcióval hatékony zsírkivonást tudunk végezni. így lehetővé válik a .teljes folyamatnak zárt rendszerben való folyamatos elvégzése, és így az energiafelhasználás nagymértékű csökkentése. A találmány értelmében célszerűen úgy járunk el, hogy a kiindulási anyag sterilizálása után kapott pépet a gőz lecsapása nélkül a sterilizátorban fajsúly szerint szétválasztjuk, a felső zsírréteget leválasztjuk és a középső vízréteget nyomás alatt elkülönítjük, a pépet pedig a sterilizátorban uralkodó gőznyomás segítségével az oldószerrel elő-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
