195079. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-(1,2,4-triazol-1-il)- 1-propán-származékokat tasrtalmazó gungicid szerek és eljárás 3-(1,2,4-triazol-1-il)- 1-propén-származékok előállítására

195079 1-30 mól 1,2,4-triazollal reagáltatunk. Az (I) általános képletű végterméket a szokásos mó­don dolgozzuk fel. A (b) eljárás során hígítóanyagként ugyan­csak inert szerves oldószereket használunk. Előnyösen alkalmazhatók az alifás és aromás szénhidrogének, például n- vagy izobután, pentán, hexán, ciklohexán, benzol, toluol vagy xilol; éterek, például dietil-éter, dimetoxi-etán, tetrahidrofurán, dioxán vagy dietilénglikol­­-dimetil-éter; amidok, például dimetil-form­­amid, 2-pirrolidon vagy hexametil-foszforsav­­-triamid, valamint szulfoxidok, például dime­­til-szulfoxid. A (b) eljárás során előnyösen bázis jelen­létében dolgozunk. Ehhez felhasználható bár­mely erős szerves vagy szervetlen bázis, pél­dául hidridek, így lítium-hidrid, nátrium-hid­­rid, kálcium-hidrid; amidok, így nátrium-amid vagy lítium-diizopropil-amid; alkoholátok, így nátrium-etilát, nátrium-metilát, kálium-etilát vagy kálium-terc-butilát, valamint fémorgani­kus vegyületek, így metil-lítium, propil-lítium, butil-lítium, fenil-lítium, triíenil-metil-nátrium vagy mizitil-magnézium-bromid. A (b) eljárás során a reakcióhőmérsék­let széles határok között változtatható. Álta­lában -20°C és -j-150°C közötti, előnyösen 0-120°C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A (b) eljárás megvalósításához 1 mól (III) általános képletű 1,2,4-triazol-l-il-metil-ke­­tont 1,0-1,3 mól, különösen előnyösen ekvi­­moláris mennyiségű (IVb) általános képletű trifenil-alkilidén-foszforánnal és általában 1,0-2,0 mól, előnyösen 1,0-1,3 mól bázissal reagáltatunk. Általában úgy járunk el, hogy a (IVb) ál­talános képletű trif enil-alkilidén-foszforánt és a bázist a megfelelő hígítóanyagban fel­vesszük és ehhez csepegtetjük hűtés közben a (III) általános képletű 1,2,4-triazol-l-il-me­­til-keton megfelelő oldószerben felvett oldatát. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet a reakció teljessé tétele érdekében a kívánt hőmérsékletre melegítjük. Az (I) általános képletű végtermék feldolgozásához és elvá­lasztásához a reakcióelegyet vízzel elegyít­jük, szerves oldószerrel extraháljuk, végül adott esetben csökkentett nyomáson desztil­láljuk. Az (I) általános képletű vegyületek nö­vények által elviselhető savaddicíós sói elő­állításához a következő savak alkalmasak: halogén-hidrogén-savak, mint sósav és hidro­­gén-bromid, különösen sósav, továbbá fosz­forsav, salétromsav, kénsav, mono- és bifunk­­ciós karbonsavak és hidroxi-karbonsavak, mint ecetsav, maleinsav, borostyánkősav, fu­­mársav, valamint szulfonsavak, mint para­­-toluolszulfonsav és 1,5-naftalin-diszulfonsav. Az (I) általános képletű vegyületek sav­­addíciós sói legegyszerűbben a következő mó­don állíthatók elő, az (I) általános képletű vegyületet alkalmas inert oldószerben oldjuk és hozzáadjuk a savat, például sósavat, és az 5 ismert módon, például szűréssel elválasztjuk és adott esetben inert szerves oldószerben mos­suk. A találmány szerinti hatóanyagok erős fungicid hatással rendelkeznek, és előnyösen felhasználható fitopatogén gombák irtására. A hatóanyagok ezért alkalmasak a növény­­védelemben történő felhasználásra. A találmány szerinti készítmények előnyö­sen alkalmazhatók Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes és Deuteromy­­cetes fajok ellen. A hatóanyagoknak a növénybetegségek leküzdéséhez szükséges koncentrációban mu­tatott jó elviselhetősége lehetővé teszik a föld feletti növényrészek, a magvak és vetőmagok, valamint a talaj kezelését. Az új hatóanyagok növényvédőszerként különösen jó eredménnyel alkalmazhatók ga­bonabetegségek, így valódi lisztharmat (Ery­­siphe graminis) és az árpa foltosodás (Pyri­­nophora teres) kórokozójának, továbbá gyü­mölcs- és zöldségbetegségek, így az almarozs­da (Venturia innequalis) és az uborkán je­lentkező valódi lísztharmatgombák (Sphaero theca fuliginea) leküzdésére. Az (I) általános képletű vegyületek kitűn­nek széles körű hatékonyságukkal. Az (I) általános képletű hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, habok­ká, pasztákká, granulátumokká, aeroszolokká alakíthatjuk. Felhasználhatók még ható­­anyaggal átitatott természetes és szintetikus anyagok, polimer anyagokba töltött finom­­kapszulák és vetőmag fedőmasszák, valamint égőtöltetek, így füstölőpatronok, -dózisok, -spirálok és egyebek, valamint ULV-hideg- és meleg-ködképző készítmények formájában is. Ezeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot vivőanyaggal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/ /vagy szilárd halmazállapotú hordozóanya­gokkal összekeverjük, amikor is adott eset­ben felületaktív anyagokat, tehát emulgeáto­­rokat és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző anyagokat is felhasználunk. Ameny­­nyiben vlvőanyagként vizet használunk, az elegyhez segédoldószerként szerves oldószere­ket is adhatunk. Folyékony oldószerként az alábbiak alkalmazhatók: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkil-naftalinok; klóro­zott aromás vagy klórozott alifás szénhidro­gének, így klór-benzol, klór-etilén vagy meti­­lén-klorid; alifás szénhidrogének, így ciklo­hexán vagy paraffinok, például ásványolaj­­frakciók; alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok éterei és észterei; ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, így dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, va­lamint víz. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents