195077. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált azolil-tetrahidrofurán-2-ilidén-metán-származékokat tartalmazó fungicid szerek és eljárás szubsztituált azolil-tetrahidrofurán-2-ilidén-metán-származékok előállítására
A növényeket 20°C hőmérsékletű és mintegy 80% relatív páratartalmú üvegházba teszszük a lisztharmat kifejlődéséig. Az inokuláció utáni 7. napon végezzük el a kiértékelést. Ebben a vizsgálatban a technika állásához viszonyítva különösen jó eredményt adnak az alábbi példák szerint előállított vegyületek: 1,5, 10, 11 és 12. 19 F táblázat Hatóanyag HatóanyagkoncentFertőzés példaszáma ráció (tömeg%) (%) (C) képletü vegyület (ismert) 0,0025 100 (D) képletü vegyület (ismert) 0,0025 83,8 (M) 0,0025 25,0 (1-5) 0,0025 50,0 (1-10) 0,0025 25,0 (1-11) 0,0025 25,0 (1-12) 0,0025 25,0 (1-3) 0,0025 3,7 (1-6) 0,0025 0 (1-16) 0,0025 12,5 (1-17) 0,0025 0 (1-19) 0,0025 12,5 (1-20) 0,0025 45,2 (1-21) 0,0025 13,7 (1-22) 0,0025 14,9 (1-24) 0,0025 14,9 (1-27) 0,0025 12,5 G példa Erysiphe teszt (árpa), a vetőmag kezelése A hatóanyagot száraz csávázószer formájában alkalmazzuk. Ezt úgy állítjuk elő, hogy a felhasználásra kerülő hatóanyagot kőzetliszttel finoman porított keverékké dolgozzuk fel és ezt egyenletesen elosztjuk a vetőmag felületén. A kezelés során a vetőmagot egy zárt üvegedényben 3 percen keresztül rázzuk a csávázószerrel. Kezelés után elültetjük az árpát, olymódon, hogy 3x12 szem kerüljön 2 cm mélységbe. Az elültetés után 7 nappal, amikor a fiatal növények első levele kifejlődött, betelepítjük az Erysiphe graminis f.sp. hordei spóráival. A növényeket 20PC hőmérsékletű és mintegy 80% relatív páratartalmú üvegházba teszszük a lisztharmat kifejlődéséig. Az inokuláció utáni 7. napon végezzük el a kiértékelést. Ebben a vizsgálatban a technika állásához viszonyítva különösen jó eredményt adnak az alábbi példák szerint előállított vegyületek: 1. G táblázat Hatóanyag Hatóanyagkoncent- Fertőzés példaszáma ráció (mg/kg mag) (%) (D) képletü vegyület (ismert) 2500 100 (1-1) 500 12,5 H példa Drechslera graminiea teszt (árpa), vetőmagkezelés (syn. Helminthosporium gramineum) A hatóanyagot száraz csávázószer formájában használjuk fel. Ezt úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot kőzetliszttel finoman porított keverékké dolgozzuk el, amely biztosítja az egyenletes eloszlást a vetőmag felületén. A csávázáshoz a fertőtlenített vetőmagot 3 percen keresztül rázzuk a csávázószerrel egy zárt üvegedényben. A vetőmagot szitán nedves talajba ültetjük, és zárt Petri-csészében 10 napon keresztül hűtőszekrényben 4°C hőmérsékleten tartjuk. Eközben az árpa és adott esetben a gombáspórák csírázni kezdenek. Ezután az előcsíráztatott árpából kétszer 50 magot 3 cm mélyen elültetünk és üvegházban minimálisan 18°C hőmérsékleten tartjuk tenyészládákban, amelyeket naponta 15 órán keresztül megvilágítunk. A kiültetés után mintegy 3 héttel értékeljük a növényeken a ■Vonalbetegség szimptómáit. Ebben a vizsgálatban a technika állásához viszonyítva lényegesen jobb hatást mutatnak az alábbi példák szerint előállított hatóanyagok: 14 és 10. 20 H táblázat Hatóanyag HatóanyagkoncentFertőzés példaszáma ráció (mg/kg mag) (%) (E) képletü vegyület (ismert) 500 24,2 (1-14) 500 1,0 (1-10) 500 1,0 Kezeletlen 24,9 Készítményelőállítási példák 1 Porozószer A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 5 tömegrész 1. példa szerinti hatóanyagot 95 tömegrész természetes kőliszttel elkeverünk és porfinomságúra őrölünk. A kapott készítményt a kívánt mennyiségben a növényekre vagy azok életterébe' szórjuk. 2. Permetpor (diszpergálható por) a) Készítmény folyékony hatóanyagból A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 25 tömegrész 3. példa szerinti hatóanyagot 1 tömegrész dibutil-naftalinszulfonáttal, 4 tömegrész ligninszulfonáttal, 8 tömegrész magas diszperzitásfokú kovasavval és 62 tömegrész természetes kőliszttel elkeli 195077 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
