195068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a talaj algával való oltására és termőképességének kialakítására, ill. fokozására

1 A találmány tárgya eljárás a talaj algá­val való oltására és termőképességének ki­alakítására, illetve fokozására. Ismeretes, hogy váztalajok, így terméket­len homok, meddőhányók, természetes termő­­képességének hiánya döntően a humuszanya­gok hiányára, és a kedvezőtlen vízgazdál­kodásra vezethető vissza. Hagyományos ön­­tözésset — „vízkultúrával" — gyenge ter­­mőképességü talajoknál több probléma is fel­merül; az öntözés hatására a talaj kilúgo­­zódik, másodlagos szikesedés indul meg, a humuszanyagok és növényi tápsók kimosód­nak, ami a termőképesség további csökke­nését és gazdaságtalan termelést eredményez. Az öntözés talajtani vonatkozásait és ezek között a kedvezőtlen hatásokat Stefanovits Pál: Talajtan c. könyvében (Mezőgazdasá­gi Kiadó, Budapest, 1975) a 319-323. ol­dalakon ismerteti. Sivatagi, félsivatagi, illetve meddőhányók talajának vízgazdálkodása általában rossz, ami humusz hiányra vezethető vissza. To­vábbi problémát okozhat a megfelelő minő­ségű öntöző viz hiánya. Egyes meddőhányók környezetszennyező hatása abban is jelentkezik, hogy felszíni lemosással a szivárgóvíz, talajvíz szennye­zésével a befogadó vizek, illetve a talajvíz elszennyeződik. Ezeknek a meddőhányóknak növényekkel való beépítése a szennyező hatást csupán mérsékelni tudja. A fejlődő országokban a hagyományos komplex talaj rekultivációs eljárások (terü­leteknek a termelésbe való bevonása) mű­szaki, technikai, gazdasági problémák miatt nehezen oldható meg. A rekultivációval kapcsolatban a prob­lémák az alábbiakban foglalhatók össze: — öntözővíz minőségű viz hiánya, — öntözéses gazdálkodás, természetes ter­mőképesség csökkentő hatása, humusz­anyagok kimosódása, — a növényi tápanyag az öntözéses gaz­dálkodásnál a gyenge minőségű tala­jokon kimosódik, rosszul hasznosul, — meddőhányók növénnyel való beépíté­se a környezetszennyezési problémákat adott esetben csak részben oldja meg. Másrészről ismeretes a felszíni vizek tisz­títására szolgáló, a befogadó vizek eutrofi­­zálódását okozó szennyeződések eltávolításá­ra alkalmas megoldásra vonatkozó 174.397 sz. magyar, illetve az ennek megfelelő 4,333.837 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadal­mi leírásban ismertetett biológiai tisztítási módszerünk. Ezt az eljárást úgy végeztük, hogy a vízfolyás hordalékát adott esetben a növénytelep elérése előtt leválasztottuk, majd a hordalékmentes vízfolyást vízinövény tele­pen szétterítettük, a szétterített vízfolyás eutrofizálódást okozó anyagait a vízinövény te lep növényei révén megkötöttük >s a tisz­tított vizet a befogadóba vezettük. 2 2 A 188.972 sz., nevünkre engedélyezett sza­badalmi leírás szerint a tófenék alatti ré­teg, például vízzáró réteg felett a talajvíz áramlási irányába eső vízterelő gátat alakí­tottunk ki, a talajvíz teljes keresztmetszetű út­ját elzártuk a maximális talajszint alatti 1,0— 1,5 m rétegig, és a talajvíz áramlását a ta­lajfelszín felé fordítottuk, majd a tisztítan­dó talajvizet a vízinövény telepre vezettük. A találmány célkitűzése egy technológiai folyamatban (öntözés) a talaj termőképessé­gének kialakítására, tartós fokozására és a környezetszennyező anyagok csökkentésére irányul, anélkül azonban, hogy az öntözés káros hatásai jelentkeznének. A találmány szerinti eljárás azon a fel­ismerésen alapul, hogy az öntözéses techno­lógia és talajalgák elszaporítása kombinál­va meglepő, előre nem várt jó eredmények­re vezet; a felhasznált öntözővizet adott eset­ben az előbbiekben hivatkozott szabadalmi leírásainkban ismertetett tisztítási módszerek­kel előtisztítjuk. A találmány értelmében tehát a nyers­­-vizet kívánt esetben előkezeljük, vagyis amennyiben szükséges, öntözéshez alkalmas minőségű vízzé alakítjuk, majd a talajon humjszképzést, dúsítást végzünk talajalgá­val, úgy, hogy a kezelendő területen meg­felelő termelőképességű talajalgát szaporí­tunk el, az öntözővizet kívánt esetben hu­muszanyaggal dúsítjuk, a talaj algákkal való kezelése előtt, alatt vagy után, és az öntö­ző vízben célszerűen folyamatosan biztosít­juk a növényi tápsók jelenlétét, illetve a táp­­anyag-pótlást, szervesanyag-szintetizált for­mában, amelyet a növényi tápanyag elalgásí­­tásával érünk el. Tapasztalataink szerint száraz, illetve ned­ves szuszpenziós oltóanyagként a Hormogo­­nales rendbe tartozó talajalga fajok, pél­dául Phormidium sp. nagyon kedvező bevo­nat alkotó. Algás öntözésre a Chlorococca­­les rendbe, a Volvocales rendbe és a Cyano­­phyták közé tartozó jó szaporodóképességű fajok, csoportok, törzsek a legalkalmasabbak. Több olyan biotechnikai eljárás ismert, amely az adott komplex probléma egyes ré­szeinek megoldását biztosítja, \ találmány értelmében azonban egy olyan nagy variációs lehetőségű, a hideg éghajla­ti öveket kivéve széleskörben alkalmazható eljárást dolgoztunk ki, mely a teljes prob­lémakör megoldására alkalmas, nem csupán egyes részletekre. A találmány szerinti eljárás értelmében a talaj algával való oltását úgy végezzük, hogy a talaj öntözéséhez időszakonként vagy állandóan olyan öntözővizet használunk, amelyben előzőleg a növényi tápsók segítségé­vel algákat szaporítunk el — algatenyésztő me­dencében vagy tóban — és ezt az algában dús vizet juttatjuk ki az öntözendő területre. A találmány kiterjed továbbá a talaj ter­mőképességének kialakítására, illetve foko-195068 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents