195067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és edény, valamint edénysorozat fás növények különösen facsemeték nevelésére

1 A találmány tárgya eljárás fás növények, különösen facsemeték nevelésére. Tárgyát képezi továbbá a találmánynak az eljárás foganatosítására alkalmas edény, valamint edénysorozat szerkezeti kialakítá­sa is. Ismeretes, hogy fás növények, különösen facsemeték növeléséhez és szaporításához olyan csemetenevelő edényeket alkalmaznak, ahol a gyökérzetet földlabdával védik. Ez­által a csemete gyökérzetének átnövése a ter­mőtalajba lassabban megy végbe. Ez egy­részt növekedés kiesést, végső esetben pedig csemete pusztulást is okozhat. Más fejlesztési tendenciát képvisel a pa­pírcellás megoldás, ahol az alkalmazási te­rület a magas talajnedvességű területeken alkalmazható. További műszaki megoldás olyan edények kialakítása, amelyeknek belső palástfelületén bordák vannak kialakítva, és a fenéken gyökérkilépő nyílás van. Ez biz­tosítja az úgynevezett légmetszést vagy lég­­alávágást, amelynek következtében az ily mó­don nevelt csemeték ültetés utáni megeredési százaléka lényegesen magasabb. Ez a meg­oldás azonban azzal a hátránnyal jár, hogy az egyedileg vagy talajközeiben, illetve föld­be helyezett nevelőedények vagy konténerek nem minden esetben biztosítják a valószínű­sített légalávágás létrejöttét, mivel az edény­­zetek határoló felülete, valamint a talaj kö­zött nem található meg minden alkalommal az a tér, amely a növekedés időszakos szün­­telését biztosítja. Az ily kialakítású szapo­rító, illetve nevelő edények homokban tör­ténő elrendezése az eredményt tovább rontja. Ismeretes továbbá az ú.n. fóliatömlős ki­alakítású műszaki megoldás, amelynek hátrá­nya nagy mennyiségű csemete nevelése ese­tén mutatkozik meg. Ezek főként az anyag mozgatás és az ültetés nehézkessége, vala­mint a hosszú, több éves nevelési idő. A sima fólián a csemete gyökérzete hajlamos a kör­­benövésre, aminek káros következményei az ültetés utáni években nyilvánulnak meg. Ha­sonló gyökérfejlődési rendellenesség mutat­kozik az edények alján is, ha a gyökérzet nem nőhet át a csemetekerti talajba. Átnövés ese­tén azonban az átnőtt gyökérzetet a kieme­lés során el kell vágni, így a csemete növekedé­se az ültetés utáni időben nem lesz egyenle­tes. Ennek elkerülésére olyan megoldást talál­tak, ahol edényben hajtatott csemete gyö­kérzete növekedés közben nekiütközik az edény falának, és a fal mentén körkörösen fejlődik. Amikor a körbefutó gyökér a falon lévő bor­dának ütközik, irányát megváltoztatja és az edény alja felé fejlődik tovább. Az edények a nevelési időszakban úgy van­nak elhelyezve, hogy az aljuk alatt légrés le­gyen. Amint az edényben fejlődő csemete gyö­kérzetének egyik végződése eléri az edény alját, kinő ebbe a légrésbe és életfeltételek híján — elpusztul. Ennek következtében a gyökérzet felső részén új gyökérkezdemény 2 2 indul fejlődésnek. Ez a folyamat — a gyö­kérzet folyamatos légmetszése — a teljes ne­velési ciklus alatt folytatódik, ami rendkívül dús sok végződésű gyökérzet kialakulását eredményezi. Ennek a kialakításnak viszont az a hátrá­nya, hogy a gyökérzetnek földlabdával vé­dett részén a gyökérzetnek a termőtalajba való átnövése lassabban megy végbe. Ez egy­részt növekedés kiesést, végső esetben pedig csemete pusztulást is okozhat. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan eljárást és edénysorozatot hozzunk lét­re, különösen facsemeték nevelésére és sza­porítására, amely az előzőekben ismertetett hátrányokkal nem rendelkezik és alkalma­zása révén az előzőekben említett folyamat igen nagy hatékonysággal hajtható végre. Találmányunk alapját az a felismerés ké­pezi, hogy amennyiben a szaporításra elő­készített és bordával rendelkező, valamint gyökérkilépő nyílással ellátott edényeket füg­gőleges vagy azt megközelítő helyzetben a talajtól vagy egyéb síktól legalább az edény­­zet hosszának 5%-ának megfelelő légrés ha­gyásával helyezzük el meglepően hatékony fejlődést tapasztalunk. A szaporító edénysorozatot célszerű nem­csak hossz, hanem szélesség irányban is ki­terjesztve táblaszerűen elrendezni. Célszerű továbbá, hogy a kialakuló gyö­kérzet várt fajtájától függően, ha az emlí­tett bordázatot földtől lefelé szélesedő vagy keskenyedö formában alakítjuk ki. Az utóbbi felismerés azon alapszik, hogy a különböző formák egymástól eltérő gyökérzetei adott edényzeten belül is egymástól lényegesen kü­lönböző módon alakulnak ki. Találmányunk tehát eljárás fás növények, különösen facsemeték nevelésére gyökérkilépő nyílásokkal ellátott edény(ek)ben, melynek lényege, hogy az edényeket függőleges vagy azt megközelítő helyzetben a talajtól vagy egyéb síktól legalább az edény hosszának 5%-ának megfelelő légrés hagyásával he­lyezzük el. Az eljárás foganatosítására alkalmas edény azzal jellemezhető, hogy az edé­nyek belső palástfelületén függőleges bor­dák vannak kialakítva és fenekének kör­nyezetében gyökérkilépő nyílás van. Célszerű, ha a palástfelületen kialakított bordák az edény hossza mentén szélesedő szerkezeti kialakításúak és belső palástfe­lülete lefelé szűkül. Ha az edények közül leg­alább kettő egymáshoz közös alsó síkban van rögzítve, ez a találmány szerinti edénysoro­zatot képezi. A szaporító edény célszerűen műanyag konténer alján kör vagy négyszög kereszt­metszetű nyílás van. Ennek a nyílásnak (gyö­kérkilépő nyílás) a célja kettős:- a felesleges víz eltávolítása- légvágás. 195067 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents