195061. lajstromszámú szabadalom • Kiszedőberendezés répaarató gépekhez
más felé lejtenek és előre ß szögben egymás felé futnak. Az ehhez csatlakozó 19, 21 szakaszok egymással párhuzamosak lehetnek, meghatározott szögben egymás felé közeledhetnek, vagy egymástól távolodhatnak, hullámalakúak vagy más görbületííek lehetnek, míg például ezen szakaszok hátsó, szabad részei vízmentesek lehetnek. A 19 és 21 szakaszok hátsó végei szabadon lehetnek, tehát nincs közöttük kapcsolat, azonban egymással mechanikusan össze is lehetnek kötve, ami az elrendezés merevségét növeli, viszont a répának az átmenetét a szitacsillagba nehezíti. Az a, ß és y szögek értékének megválasztása lényegében a talaj minőségétől, valamint a kiszedendő terméktől függ és normál esetben ezek a szögek nem beállíthatók, azaz különböző szögekhez, különböző kiszedőelemek alkalmazására van szükség. A találmány azonban nincs ilyen merev szögekre korlátozva. A találmány oltalmi körén belül a rúdelemeket úgy is ki lehet alakítani, hogy a hajlásszögük állítható. A kiszedőelemek rúdjainak keresztmetszete köralakú, ovális, cseppalakú, félköralakú vagy stb. lehet, de lehet négyszögletes, derékszögű, vagy hasonló. Megmutatkozott, hogy némely esetben célszerű a rudak alsó részein élszerű toldatokat elhelyezni a maradék gyökerek levágására. A jelen találmány szerint lehetséges ilyen toldatokat a rudak nagyobb tartományán elhelyeztíi, vagy a rudak teljes hossza mentén ilyen toldatokat kialakítani. Célszerű lehet továbbá a rudakat 23, 24 merevítőkkel ellátni. A répák vezetésére célszerű a 19, 21 szakaszokkal párhuzamosan futó vezetőrudakat a kiszedőelemeken és/vagy azok tartóin elhelyezni. Ily módon a répák a 19, 21 szakaszok révén alkotott vezető vályúban vannak és nem esnek ki. A 6. ábra szerinti sematikus rajzból látható, hogy a 18, 19 és 20, 21 szakaszok alsó tartományában 25 nyomólap van, amely háromszögalakú és a rudakra fel van hegesztve. A 28 bázis, amely mintegy vízszintesen fut, összeköti a 18, 19 szakaszokat egymással. A 25 nyomólap alakja egyenlő szárú háromszög, ahol az a és y szögek (3. és 5. ábra) azonos értékűek. A 26 és 27 szárak minden esetben ezen szögeknek megfelelően vannak kialakítva. A 25 nyomólapok felső határa kifelé le van kerekítve, hogy ezáltal a kiszedett répa sérülését kiküszöböljük. Az ilyen lekerekítés a felső vágófelület lekerekítésével, vagy a lap felső szélének kihajlításával történhet. Míg a 6. ábrán a 25 nyomólapok a rúdelemek egymás felé eső szakaszai közé vannak behelyezve, a 7. ábra szerinti kivitelnél a rúdalakú elemek úgy vannak megválasztva, hogy a 29, 30 szakaszok a 18, 19, illetve 20, 21 szakaszoknak megfelelően vannak kialakítva, és ezen két 29, 30 szakasz között azonban egy mintegy vízszintes 31 átmenő szakasz van, amely egy 32 nyomólapot 33 bázisánál vesz fel, míg a 32 nyomólap 34, 35 szárai 29 és 30 szakaszok mintegy folytatását alkotják. Kü- 4 5 lönösen a 7. ábra szerinti kivitel esetén a 32 nyomólap 34 éle vágóként van kialakítva, hogy a talaj ellenállást ily módon kis értéken lehessen tartani. A 25, illetve 32 nyomólapok előnyösen, mint ahogy a 8. és 9. ábra szerinti 37, 37’ nyomólappárokon látható, egymás felé eső széles felületükön 38 vezetőszervekkel vannak ellátva, amelyek hosszhasítékokként és hoszszanti kiemelkedésekként, vagy hasonlóként vannak kialakítva ,és a kiszedőelemekkel kiszedett répák kívánt haladási irányába mutatnak. A 9. ábrán továbbá 36, 36’-vel jelöltük, hogyan vannak a 37, 37’ lapok, vagy megfelelő módon a 32 lapok befutó oldali végükön egymástól kihajlítva, hogy a répa számára egy szélesebb befutó nyílást biztosítsanak. A 10. ábra a kiszedőberendezés perspektivikus képét szemlélteti, amelyből látható, hogy a kiszedőberendezés a talaj egy részét hogyan húzza. Stabilitási okokból célszerű lehet az egymáshoz rendelt és egymással együttműködő 25, illetve 34, illetve 34’ nyomólapokat egymással szilárdan összekötni. All. ábra szerint, 39, 40 keresztbordák segítségével történik. A 12. ábra szerint az egymástól távolságban elrendezett két, 40, 41 keresztborda hetyett egyetlen átmenő 42 fenék van, amely két oldalsó nyomólappal együtt egy rövid csatornát alkot, amelyben az igen korlátozott ta'ajtömörítés fellép. Az elülső 41 keresztborda, illetve a 42 fenék elülső vége, mint késéi van kialakítva, hogy a kiszedőszerszám mozgásakor a talaj minél kisebb ellenállást fejtsen ki. Ezen vágóhatás következtében működés közben a répa gyökerei a répatestről levágásra kerülnek, és a tisztítóberendezés a gyökeret a répáról leszedett földdel együtt elvezeti. A 13. és 14. ábrák szerinti kiviteli példánál a 44, 45 tartószárak derékszögű üreges testként vannak kialakítva, melyek a 46, 47 kiszedőelemeket tartják, még pedig hegesztéses, ék-, vagy csavar kötés révén, oly módon, hogy a kiszedőelemek egyszerűen cserélhetők. A 46, 47 kiszedőelemek mindegyike egy hosszanti egyenesvonalú és hosszsíkjában enyhén lekerekített formájú 48, 49 testből áll. A testek azonban két félből is összeállíthatók és közös élük mentén össze vannak hegesztve. A 48, 49 test keresztmetszete mintegy L-alakú, ahol mindkét szár kifelé enyhén le van kerekítve. A 48, 49 testek a 44 tartószártól kiindulva csökkenő keresztmetszetűek és belső oldalukon 50 nyomólappal vannak ellátva. A nyomólap derékszög alakú és 51 szárral a 49 testre van felhegesztve. A másik 52 szár 53 kiszedő rudat tart. Mindkét 50 nyomólap síkként van kialakítva, azonban egymás felé öblösítettek is lehetnek. 54-gyel vezetőrudakat jelöltünk, melyek a talajból kiszedett és felemelt répa vezetésére szolgálnak. Ezek az 54 vezetőrudak úgy vannak kialakítva és elrendezve, hogy az egymással együttműködő kiszedő elemeken egy folytonos 55 teknőt alkotnak a 6 ouvu 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65