195061. lajstromszámú szabadalom • Kiszedőberendezés répaarató gépekhez

A találmány berendezés gyökeres növé­nyek, különösen cukorrépa mechanikus kisze­désére répaaratógépekhez, amely a répafejező és répatisztító között van elhelyezve, ahol két egymással együttműködő rúdalakú kiszedő­elemből álló kiszedőszerszám van répasoron­ként a kiszedendő répák mindkét oldalán ve­zetve, és amely a répát a talajban kilazítja és tisztítóberendezéshez továbbítja. Az ismert gépeknél a kiszedőberendezés ekeszerüen van kialakítva, ahol is két, egymás­sal szöget bezáró ekelap van 7 és 14 cm kö­zötti magassággal elrendezve a fejezőberen­dezés és a tisztítóberendezés között, még pe­dig a répasor mindkét oldalán. Ezek közötti befutó távolság kb. 28 cm, míg a kifutó távol­ság 2 cm. Az ekelapok hátrafelé lejtenek és alulról felfelé a függőlegeshez képest kifelé állnak. A répák ily módon oldalról az őket körülvevő földdel megfogásra kerülnek és az ekék által alkotott ferde felületen felfelé kiemelésre kerülnek a talajból, majd innen a tisztítóberendezésbe, például a szitacsillagba kerülnek. Ennek a berendezésnek, illetve mód­szernek azonban igen jelentős hátránya van, amit azonban jobb megoldás híján eddig nem lehetett kiküszöbölni. A répát körülvevő talaj ugyanis az ekék között haladva tömörödik és a répának tisztítóberendezésbe történő át­adásakor a répán erősen tömörített talaj­réteg van, ami a tisztítóberendezésben sem oldódik. így a répa nagy mennyiségű talajjal együtt kerül, például a cukorgyárba, ahol azt költséges módon kell tovább tisztítani. A répa talajszennyeződése a cukorgyárba érkezéskor 10-40% lehet, bár megkísérelték a répaarató­gépnél megfelelő tisztítóberendezéssel a talaj­hányadot csökkenteni, például oly módon, hogy a répát erős vibrációnak vetik alá, vagy egy falhoz, vagy egymáshoz ütköztetik, vagy golyókkal dörzsöltetik. Nem sikerült még ezen költséges megoldással sem a talajt megfe­lelő mértékben a répáról eltávolítani. Ismeretes továbbá olyan répaszedő beren­dezés, amely két, előre feszített és hajlítottan elrendezett, cserélhető csúcsú fogból álló ki­szedővillával rendelkezik (1,853.839 számú német használati minta). Ez a kiszedővilla há­tul zárt és mint kiviteli változat, ezek a fogak egy borda révén egymással össze lehetnek kötve, hogy a kiszedéskor fellépő feszítőerő­ket felvegyék. Az ilyen kiszedőberendezés hajlamos az eltömődésre, valamint arra, hogy a kiszedett répák oldalt kiesnek. Ezen eltömő­­dési veszély kiküszöbölésére javasolja a hasz­nálati minta, hogy a kiszedő villát két fogból állítsák elő, amelyek nincsenek egymással közvetlenül összekötve. A két fogból álló kisze­dővilla helyett alternatív megoldásként ja­vasolja az 1,853.839 számú német haszná­lati minta ekék alkalmazását, amelyeknél azonban a már korábban említett hátrány lép fel. A találmány feladata a felsorolt hiányossá­gok kiküszöbölése és olyan berendezés léte- 2 1 sítése, amelyekkel a répák kiszedése úgy vé­gezhető el, hogy a kiszedett répán csak nagyon kevés föld tapad meg és a földnek a kiszedés közbeni tömörítése a kiszedőelemek között ki van küszöbölve. Cél továbbá, hogy a répák és a kiszedőszerszám között egy olyan vékony földréteg legyen, amely a répa sérülését meg­akadályozza. A találmány szerint a kitűzött célt azál­tal érjük el, hogy a berendezés rúdalakú ki­szedőelemeinek mindegyike egy, felvevőelem­mel haladási irányban elölálló végükkel rög­zített és a szögben a vízszinteshez képest le­felé döntött és a középsíkra ß szögben kifelé döntött szakaszokból és hátrafelé futó y szög­ben emelkedő hosszanti szakaszokból áll és, hogy a kiszedőelem legmélyebb tartományá­ban a mindenkori rúdelem síkjában elrende­zett, legalább megközelítően háromszög alakú nyomólap, illetve megközelítően háromszög alakú ekelemez van a mindenkori szakaszon, illetve elemen rögzítve. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a talajnak a kiszedett répán történő tapa­dása azáltal jön létre, hogy a kiszedés közben a talaj a kiszedőszerszám és a répa között nagyon erős tömítésnek van alávetve, és így azt a répaaratógépen lévő tisztítóeszközök már nem tudják eltávolítani. A tömörítés az­által jön létre, hogy a kiszedőekék által al­kotott V-alakú csatorna hátrafelé csökkenő keresztmetszetű, ami a térfogatcsökkenést, illetve a talajas tömörítést eredményezi. Rúdalakú kiszedőszerszám alkalmazása révén az oldalhatárolás vonal mentén történik, és a répák csak vonal mentén kerülnek a ki­szedőelemmel érintkezésbe. A 3,237.249 szá­mú német közrebocsátási irat szerinti meg­oldásnál megmutatkozott viszont, hogy a répa felülete és a kiszedőszerszám közötti talaj olyan kevés, amely már nem tudja meg­védeni a répa felületét a vele érintkező kisze­dőszerszám okozta sérüléstől. A találmány szerint a kiszedőelemek leg­mélyebb helyén elrendezett, egymással együtt­működő nyomólapok a rúdalakú kiszedőele­mekkel együtt azt eredményezik, hogy a ki­szedet: répán csak kevés talaj tapad meg, amely természetesen nem kerül tömörítésre, tisztításkor könnyen eltávolítható, viszont elérhető, hogy azokon a helyeken, ahol a ki­szedőelem a répával érintkezne, kielégítő meny­­nyiségű talaj van, amely megakadályozza, hogy a fém kiszedőelemek a répával közvetle­nül érintkezzenek és azt megsértsék. A kiszedő­elemek alsó tartományában a nyomólapok hatására egy bizonyos talajtömörítés bekö­vetkezik, és a nyomólapok belső felülete a ki­emelendő répával együtt a talajt felfelé nyom­ják és mozgatják. A tömörítés azonban csak a répa gyökérénél következik be,és így a ta­laj a répa ezen tartományára tapad. A gyö­kerek azonban a répáról szállításkor, tisz­tításkor maguktól letörnek, és így a tömörí-2 195061 5 10 15 20 25 30 35 4Q 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents