195061. lajstromszámú szabadalom • Kiszedőberendezés répaarató gépekhez
A találmány berendezés gyökeres növények, különösen cukorrépa mechanikus kiszedésére répaaratógépekhez, amely a répafejező és répatisztító között van elhelyezve, ahol két egymással együttműködő rúdalakú kiszedőelemből álló kiszedőszerszám van répasoronként a kiszedendő répák mindkét oldalán vezetve, és amely a répát a talajban kilazítja és tisztítóberendezéshez továbbítja. Az ismert gépeknél a kiszedőberendezés ekeszerüen van kialakítva, ahol is két, egymással szöget bezáró ekelap van 7 és 14 cm közötti magassággal elrendezve a fejezőberendezés és a tisztítóberendezés között, még pedig a répasor mindkét oldalán. Ezek közötti befutó távolság kb. 28 cm, míg a kifutó távolság 2 cm. Az ekelapok hátrafelé lejtenek és alulról felfelé a függőlegeshez képest kifelé állnak. A répák ily módon oldalról az őket körülvevő földdel megfogásra kerülnek és az ekék által alkotott ferde felületen felfelé kiemelésre kerülnek a talajból, majd innen a tisztítóberendezésbe, például a szitacsillagba kerülnek. Ennek a berendezésnek, illetve módszernek azonban igen jelentős hátránya van, amit azonban jobb megoldás híján eddig nem lehetett kiküszöbölni. A répát körülvevő talaj ugyanis az ekék között haladva tömörödik és a répának tisztítóberendezésbe történő átadásakor a répán erősen tömörített talajréteg van, ami a tisztítóberendezésben sem oldódik. így a répa nagy mennyiségű talajjal együtt kerül, például a cukorgyárba, ahol azt költséges módon kell tovább tisztítani. A répa talajszennyeződése a cukorgyárba érkezéskor 10-40% lehet, bár megkísérelték a répaaratógépnél megfelelő tisztítóberendezéssel a talajhányadot csökkenteni, például oly módon, hogy a répát erős vibrációnak vetik alá, vagy egy falhoz, vagy egymáshoz ütköztetik, vagy golyókkal dörzsöltetik. Nem sikerült még ezen költséges megoldással sem a talajt megfelelő mértékben a répáról eltávolítani. Ismeretes továbbá olyan répaszedő berendezés, amely két, előre feszített és hajlítottan elrendezett, cserélhető csúcsú fogból álló kiszedővillával rendelkezik (1,853.839 számú német használati minta). Ez a kiszedővilla hátul zárt és mint kiviteli változat, ezek a fogak egy borda révén egymással össze lehetnek kötve, hogy a kiszedéskor fellépő feszítőerőket felvegyék. Az ilyen kiszedőberendezés hajlamos az eltömődésre, valamint arra, hogy a kiszedett répák oldalt kiesnek. Ezen eltömődési veszély kiküszöbölésére javasolja a használati minta, hogy a kiszedő villát két fogból állítsák elő, amelyek nincsenek egymással közvetlenül összekötve. A két fogból álló kiszedővilla helyett alternatív megoldásként javasolja az 1,853.839 számú német használati minta ekék alkalmazását, amelyeknél azonban a már korábban említett hátrány lép fel. A találmány feladata a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése és olyan berendezés léte- 2 1 sítése, amelyekkel a répák kiszedése úgy végezhető el, hogy a kiszedett répán csak nagyon kevés föld tapad meg és a földnek a kiszedés közbeni tömörítése a kiszedőelemek között ki van küszöbölve. Cél továbbá, hogy a répák és a kiszedőszerszám között egy olyan vékony földréteg legyen, amely a répa sérülését megakadályozza. A találmány szerint a kitűzött célt azáltal érjük el, hogy a berendezés rúdalakú kiszedőelemeinek mindegyike egy, felvevőelemmel haladási irányban elölálló végükkel rögzített és a szögben a vízszinteshez képest lefelé döntött és a középsíkra ß szögben kifelé döntött szakaszokból és hátrafelé futó y szögben emelkedő hosszanti szakaszokból áll és, hogy a kiszedőelem legmélyebb tartományában a mindenkori rúdelem síkjában elrendezett, legalább megközelítően háromszög alakú nyomólap, illetve megközelítően háromszög alakú ekelemez van a mindenkori szakaszon, illetve elemen rögzítve. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a talajnak a kiszedett répán történő tapadása azáltal jön létre, hogy a kiszedés közben a talaj a kiszedőszerszám és a répa között nagyon erős tömítésnek van alávetve, és így azt a répaaratógépen lévő tisztítóeszközök már nem tudják eltávolítani. A tömörítés azáltal jön létre, hogy a kiszedőekék által alkotott V-alakú csatorna hátrafelé csökkenő keresztmetszetű, ami a térfogatcsökkenést, illetve a talajas tömörítést eredményezi. Rúdalakú kiszedőszerszám alkalmazása révén az oldalhatárolás vonal mentén történik, és a répák csak vonal mentén kerülnek a kiszedőelemmel érintkezésbe. A 3,237.249 számú német közrebocsátási irat szerinti megoldásnál megmutatkozott viszont, hogy a répa felülete és a kiszedőszerszám közötti talaj olyan kevés, amely már nem tudja megvédeni a répa felületét a vele érintkező kiszedőszerszám okozta sérüléstől. A találmány szerint a kiszedőelemek legmélyebb helyén elrendezett, egymással együttműködő nyomólapok a rúdalakú kiszedőelemekkel együtt azt eredményezik, hogy a kiszedet: répán csak kevés talaj tapad meg, amely természetesen nem kerül tömörítésre, tisztításkor könnyen eltávolítható, viszont elérhető, hogy azokon a helyeken, ahol a kiszedőelem a répával érintkezne, kielégítő menynyiségű talaj van, amely megakadályozza, hogy a fém kiszedőelemek a répával közvetlenül érintkezzenek és azt megsértsék. A kiszedőelemek alsó tartományában a nyomólapok hatására egy bizonyos talajtömörítés bekövetkezik, és a nyomólapok belső felülete a kiemelendő répával együtt a talajt felfelé nyomják és mozgatják. A tömörítés azonban csak a répa gyökérénél következik be,és így a talaj a répa ezen tartományára tapad. A gyökerek azonban a répáról szállításkor, tisztításkor maguktól letörnek, és így a tömörí-2 195061 5 10 15 20 25 30 35 4Q 45 50 55 60 65
