195060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárazságra hajlamos, csekély humusztartalmú, főként homokos talajok termővé tételére és az utólagos elszikesedés megelőzésére
1. Táblázat 3 195060 Visontai lignitpor elemzési adatai Vizsgált elem és mennyisége összes ső % 0, 13 CaO % 0,0 Humu s z % 43,9 NO3 ppm 17,0 P205 ppm 32,0 K20 ppm 124,0 Mg ppm 1420,0 Na ppm 93,0 Zn ppm 13,3 Cu ppm 5,2 Mn ppm 90,5 SOi, ppm 295,8 A lignit különféle humuszsavai nemcsak a víz és tápanyag megkötésének, hanem a mikroorganizmusok elszaporodásának is kedveznek. A visontai lignitpor felhasználásával különböző műtrágyakeverékeket állítottunk elő, amelyek a ligniten kívül (L), N-P-K makróelemeket tartalmaznak. Példaképpen a következő 2. táblázatban bemutatunk néhány lignittel dúsított műtrágya összetételt. 2. Táblázat LNPK műtrágyatípusok összetétele a hatóanyag %-ban Hatóanyag típus I II III IV N 6 8 5 10 P 3 4 5 4 K 3 4 5 4 L 52 36 42 32 A találmány szerinti eljárásnál továbbá, ismert előnyös jellemzői alapján a felszín alatti öntözést alkalmazzuk a gyökérzónákban elhelyezett csőrendszer segítségével. A víz gravitációs úton történő veszteségének csökkentése érdekében az öntözőcsövek alá vízzáró réteg kialakítása szükséges, amely célra előnyösen műanyagfóliát alkalmazunk, de a vízzáró réteget valamilyen vegyianyag felhordásával is (például bitumen, kátrány) kialakíthatjuk. Fontos, hogy a vízzáró réteg ne legyen összefüggő az egész terület alatt, csak sávos. Az összefüggő vízzáró réteg alkalmazásával a talaj ugyanis elmocsarasodhat, míg a sávos kialakítás esetén a két fólia-sáv közötti talajrész, vízelvezető hatása révén mintegy "biztonsági szelepként" hat. A felszín alatti öntözőrendszer kialakítása jelentősen hozzájárulhat a talajok elszikesedésének megelőzésére. Az elszikesedés ugyanis úgy lép fel, hogy az öntözővíz gyors elpárolgása után visszamarad annak sótartalma (például arab országokban a sivatagos területeken a tengervízből nyert, esetleg nem. vagy rosszul sótalanított öntözővíz esetében főleg NaCI) a talaj felsőbb rétegeiben, és így ott károsan feldúsul a talaj Na-tartalma. Ha azonban bőséges — úgynevezett elárasztó — öntözéssel "átmossuk” a talajt, akkor a víz a mélybe viszi a sót, és a sós vizet az addig öntözésre használt dréncsővel. vezetjük el (úgynevezett fordított használat). Könnyen belátható, hogy a találmány szerinti eljárás segítségével, amelynél tehát mint részletesen kifejtettük, felszín alatti öntözést — sávos vízzáró réteg kialkításával - valamint lignittel, mint humuszpótló anyaggal dúsított műtrágyázást együttesen alkalmazunk, ezek együttes előnyös hatása révén a száraz, félszáraz vagy szárazságra hajlamos, csekély humusztartalmú^őként homokos talajok termővé tehetők, mivel egyidejűleg képesek biztosítani a növénytermesztéshez szükséges feltételeket:-víz (a felszín alatti öntözés -f- vízzáró réteg révén a kívánt mennyiségű víz lokalizálása), valamint —tápanyag és kívánt mennyiségű humusztartalom (a tápanyag + humusz: LNPK adagolás révén, amely egyidejűleg elősegíti, illetve növeli a tápanyag- és vízmegkötőképességet). A fentiek alapján találmányunk szerinti eljárás előnye nyilvánvaló, mivel ezek bármelyikének elhagyásával a kívánt eredmény nem biztosítható. A ta‘álmány szerinti eljárás a következő példákkal közelebbről illusztráljuk. A hivatkozott ábrák magyarázata a következő: 1. ábra: felszín alatti öntözés és vízzáró réréteg együttes hatásának alakulása a homoktalajok nedvességtartalmának alakulására (részletes ismertetés a példában), 2. ábra: öntözőcső elhelyezés zöldség termesztésénél, 3. ábra: öntözőcső elhelyezés szőlőültetvény esetében, jelölések: I altalaj öntözőcső 2 fóliateknő 1. Példa Ebben a példában az LNPK-nak a növénytermesztésben való előnyös alkalmazhatóságát mutatjuk be tenyészedényes és kisparcellás kísérleteink alapján. A kísérleteket részben különböző termőtalajon, részben terméketlen szürke homokon végeztük, jelzőnövényként fűkeveréket, illetve búzát alkalmaztunk. Kezelési variációk: kezeletlen kontroll, csak lignites (L), csak NPK-val, csak LNPK-val való trágyázás. A L-es és NPK val való kezeléseknél az LNPK-val arányos adagokat alkalmaztunk, és esetenként dózisvariáció is szerepelt. A kísérletek eredményeit a következő 3-5. táblázatokban mutatjuk be. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
