195058. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmagminta tárolására, valamint vetőmagminta tároló

az 1. ábrán a vetőmagminta-tároló ol­dalnézetben, kissé felnyitott fe­déllel látható; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt B-B vo­nal mentén vett metszet; a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt A-A vo­nal mentén vett metszet; a 4. ábra az 1. ábrán bejelölt C nyíl irányából tekintett nézet, de a fedél teljesen fel van nyitva. A találmány szerinti vetőmagminta-tároló­­nak 1 szekrénye és 2 fedele van. Az 1 szek­rény felül nyitott; a nyílást 7, a szekrény fenéklapját 3, oldalfalait pedig 4 hivatkozá­si számmal jelöltük. Az 1 szekrényhez a fe­dél az egyik 4 oldalfal mentén végighúzó­dó 5 csap (célszerűen acélrúd) segítségével van csatlakoztatva; e csap körül a 2 fedél a b kettős nyílnak (1. ábra) megfelelően elfordítható. A fedél 2a füllel, az 1 szek­rény pedig la füllel van ellátva, amelyek egymásba illeszkednek, és lehetővé teszik az 1 szekrény fémzárral — plombával — tör­ténő lezárását. Amint a 2. ábrán látható, az 1 szekrény belső terét a vízszintes 8 elválasztólap 9 felső térre és 10 alsó térre osztja meg. A 9 felső tér szolgál a 16 vetőmag befogadá­sára, vagyis tárolására, a 10 alsó térben pedig a 11 ventillátor helyezkedik el. A 4 oldalfalak alsó részén a 10 alsó térrel köz­lekedő 6 levegőbebocsátó nyílások vannak. A 8 elválasztólemez is — amint a 3. ábrán jól látható — 17 nyílásokkal van áttörve. Ezek mérete úgy van megválasztva, hogy a 8 elválasztólemez felett tárolt vetőmag raj­tuk ne tudjon áthulladni, azonban a leve­gő a lehető legnagyobb mennyiségben tud­jon felfelé áramlani a 8 elválasztólemezen keresztül. A 2 fedélben kör alakú 18 leve­gőkibocsátó elem van (4. ábra), amelyet 20 nyílásokkal áttört 19 lemez (perforált le­mez) alkot. A 2. ábrán látható 11 ventillátor célsze­rűen acél anyagú 12 tartóhengerben van a sugárirányú 13 tartókarok segítségévei rög­zítve. Maga a 14 tartóhenger a belőle ol­dalirányban kinyúló vízszintes 14 tartóleme­zek, helyenként az 1 szekrény 4 oldalfalai­nak belső felületéhez erősített — például fel­függesztett — 21 csatlakoztató idomok, va­lamint ezeket az elemeket összekötő 15 csa­varok, szegecsek, csapok vagy hasonlók se­gítségével van rögzítve. Az 1-4. ábrákon látható vetőmagmirita­­-tároló használata előnyösen az alábbiak sze­rint történik: a beszállított nyers vetőmagból a terme­lő és termeltető együttes jelenlétében törté­nik a mintavétel, illetve az érdekelt felek — a termeltető vetőmagüzem és a termelő, illet­ve képviselője — közösen vesznek mintát, és azt felülről, a felnyitott fedelű (4. ábra) vetőmagminta tároló 1 szekrényének a 9 fel­ső terébe helyezik a 7 nyíláson át (1. és 2. ábra). A 2 fedelet lecsukják, és az egymás­3 ba kapcsolódó la, 2a füleken átfüzött fém­­zárral fplombával) az 1 szekrényt lezárják. Ezt a műveletet a vetőmagüzem képviselő­je hajtja végre. A megtöltött és lezárt ve­tőmagminta tárolót a termelő átveszi, magá­val viszi és szobahőmérsékleten a 11 ven­tillátor működtetésével a belátása szerint meg­szárítja. A szárítólevegő útját a vetőmag­­minta-tárolón keresztül a 2. ábrán bejelölt a nyilak érzékeltetik. Ezáltal a termelő a vetőmagmintát olyan állapotba hozza, amely­ben az hosszabb időn át károsodás nélkül tárolható, és adott időpontban értékelhető (mi­nősíthető). Amennyiben a vetőmaggal szem­ben minőségi kifogás merül fel, a fentiek szerint vett és tárolt minta „perdöntő"; nyil­vánvaló, hogy nem a termeltető helytelen manipulációi (meleglevegős szárítás, nedves tárolás stb.) eredményeként következett be minőségromlás. A találmány előnye, hogy kiküszöböli a vetőmagminta minősítésével kapcsolatban a termelő és termeltető között lehetséges vi­tákat. A termelő a mintát károsodásmente­sen tudja tárolni, és tárolás közben kíméle­tesen szárítani, emellett biztonságérzete van, mivel nem kerülhet sor arra, hogy az ál­tala termelt vetőmagot más (a termeltető üzem) helytelen beavatkozással tönkretegye, vagy minőségét rontsa. A tárolás találmány szerinti eszköze és a fent leírt módja termel­tetési szerződésben is elismertethető. Végül a találmány fontos előnye, hogy a fajtatisz­taság kifogástalan és megbízható vizsgála­tára is lehetőséget nyújt. A minősítő ható­ság ugyanis a termelő és termeltető által közösen vett, és plombával lezárt szekrény­ben tárolt mintából vett vetőmagot vetheti el a kontrollterületen, és a fajtatisztaságot a kikelt és fejlődő növény értékelése útján megállapíthatja. A találmány természetesen nem korláto­zódik a fentiekben ismertetett konkrét pél­dára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül többféle módon megva­lósítható. A szekrény például nemcsak az áb­rák szerinti négyzet-, hanem kör-alaprajzú is lehet. Beépített ventillátor helyett esetleg mobil levegőbefúvató szerkezettel is végre­hajtható a szárítás. A fedélben, illetve vá­lasztó-lemezben levő nyílások az ábrázolt hosszúkástól eltérő alakúak is lehetnek. Szá­mos más eltérés is elképzelhető a fentiek­ben ismertetett kiviteli példától anélkül, hogy az okalmi kört túllépnénk. 4 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás vetőmagminta tárolására, az­zal jellemezve, hogy a termelő és termel­tetőjelenlétében a kezeletlen vetőmagból min­tát veszünk, a mintát legalább két szemben levő oldalán nyílásokkal áttört lapokkal ha­tárok, zárható szekrénybe helyezzük; a szek­3 195058 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents