195050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés periódikus zavarjelek kiszűrésére kiváltott válaszjelek átlagolással való kiértékeléséhez
195050 9 A találmány szerinti eljárás egy másik foganatosítási módjánál a periodikus zavarjelek kiszűrésére másként meghatározott T’ periódusul külső stimulusokat alkalmazunk. Ty = konst. = K't . + mm ebből pedig az időeltolás: í = t - 2 & t k‘ n és ez egyúttal meghatározza azt az időinter vallumot, amely a periodikus, például hálózati eredetű zavarjel névleges t„ periódusának megengedett ±At tűréshatáraihoz tartozó maximális és minimális periódusok közötti különbségből adódik és függ az alkalmazott K’ értéktől. A fentiek értelmében T és x’ módosított értékűek T és x értékekhez képest. K értékét, jelen esetben K’-vel jelölve, ez esetben szintén módosítani kell. K’ értéktartományának meghatározásakor teljesíteni kell azt a feltételt, hogy .a T’ periódusnak egyenlőnek vagy nagyobbnak kell lennie, mint 2/3 t„in, míg a x’ időeltolásnak nullánál nagyobbnak kell lennie, vagyis T' >2/3 t . és <\' > 0 min T’helyére K’tmm-f2/3 tmin kifejezést, és x’ helyére 1/3 t„—2At„(K’+l/2) kifezést helyettesítve K't . + 2/3 t . > 2/3 t . és mm mm mm 0 ^ 1/3 t - 2 At (K7 + 1/2) n viszonyok adódnak. A fenti egyenlőtlenségekből K’ értéktartományára a következő adódik: 0 K t n- 3Atn 6 At n 10 15 20 25 30 35 40 Az elmondottak értelmében tehát a találmány szerinti, periodikus zavarjeleket kiszűrő eljárás jelen foganatosítási módja esetében is rögzített T periódusidőt alkalmazunk adott K’ értékhez, ahol K’=0, 1, 2, 3, ... természetes egész szám. K’ értéktartományának meghatározása ez esetben is szükséges, mert ha t - 3ftt „I ^ n n n akkor a fázistolás a szöge kisebb lenne, mint 120?, ennek következtében pedig a kitűzött N-szeres csökkenés nem volna tartható. Az 5. ábra egyes függvénydiagramjainak azonosíthatósága érdekében feltüntettük mellettük a 4. ábra szerinti és később ismertetett kiviteli alak azon egységének hivatkozási számát, amelynek kimenetén a vonatkozó függvénydiagrammal jellemezhető jelalak megjelenik. A 6A, 6B, 6C függvénydiagramok egymást követő átlagolási lépések után nyert átlagolt függvények diagramjait ábrázolják (v.ö. 7. ábra „A", „B" és „C" jelalakjaival). A 6. ábra a-c függvénydiagramjai szinuszos függvénnyel jellmezhető periodikus za- 6 45 50 55 60 65 amint ez a 3. ábrából leolvasható. Ennek megfelelően a külső stimulusok T’ periódusa a következő összefüggéssel írható le: t . - K'T + t , min max max varjel egymás után átlagolás alá vetett szakaszait mutatják. Belátható, hogy az egymást követő szakaszok egymástól 120° fázistolási szöggel térnek el. A periodikus zavarjel csökkentésének jobb illusztrálása kedvéért a 7. ábrán a 6. ábrához viszonyítva a jelek kétszeres nagyításban láthatók. A fázistolás ideális a=120° értékű. Az 5. és 6. ábra deszinkronizált, szinuszos zavarjeleket ábrázol, beleértve az Uszw belső zajt és az individuális kiváltott Uow válaszjelek az átlagolási művelet egyes lépései közben, ismétlődve az 1/T' vagy I/t frekvenciájú külső stimulusok közötti minden időintervallumban. Ezek az időintervallumok megfelelnek az átlagolási művelet egyes lépéseinek, amely a 7. ábrán követhető. Itt az „A“ jelalak jelenti az el ső lépést, a „B“ jelalak a második lépést, míg a „C” jelalak az átlagolás harmadik lépését, amelynek során első ízben csökken le teljes mértékben a periodikus zavarjel. A „D" és „E” jelalakok az átlagolás soron következő lépéseinek eredményét mutatják. Ezen példakénti esetben, vagyis a= 120° fázistolás esetén az átlagolási művelet minden soron következő harmadik lépésnél a periodikus zavarjel teljes mértékben lecsökken, mikor is a lépések számát az „A" jelalaktól, vagyis az első lépéstől számítjuk. A találmány szerinti, periodikus zavarjeleket kiszűrő eljárás gyakorlati foganatosítása részletesebb tárgyalást igényel. Ehhez példaként néhány konkrét adatra van szükség, mivel a periodikus zavarjelek elsősorban hálózati eredetűek lehetne« különböző névleges 1 /t„ frekvenciával a vizsgálat helyétől és körülményeitől függően, és lehet például 50 Hz, 60 Hz, 400 Hz, stb. A példa kedvéért a periodikus zavarjel származzon a hálózatból, amelynek névleges frekvenciája l/t„=50 Hz, megengedhető tűrése ± 1 /tn= ± 1 Hz, ami azt jelenti, hogy a periodikus zavarjel periódusának hossza bármikor a vizsgálat alatt, adott pillanatban a következő tűréshatárokon belül van: t . = 19,6 ms ^ t é* 20,4 ms = t nun ~ max Ezután megállapítottuk a külső stimulusok T periódusainak hosszát. Példaként induljunk ki T=100 ms értékből, amelyet azután a fentebb ismertetett kifejezések alapján T, illetve T értékre kell módosítani. A korrekcióhoz először K vagy K’ értékét kell meghatározni, amely a hálózati eredetű zavarjel t„ periódusidejének minimális értékéből és T’ rögzített értékéből adódik és így T 100 ms _ r K ~ t ~ 20 ms ' 5 10
